Te mióta vagy együtt a jelenlegi pároddal?Mi a tartós párkapcsolat titka? (beszélgetős fórum)
Idén lesz 20 éve.
A titok;minden békát lenyelek,pontosabban még nem volt olyan amit ne tudtam volna lenyelni......
Bűvös 7. év. :)
És nincs titok.
....ja ,még egy "titok"...
a szex szebbik neve: szeretkezés...!
31 éve,abból 28 éve házasságban.
Mi a titka?...a minden áron(!) való ragaszkodás,amennyire rajtunk áll,mindenképpen szeretetből...
több mint 7 éve
mi a titka?hmmmm...talán az, hogy muszáj kicsit önzőnek is lenni mert azzal, hogy mindenünket odaadjuk és nem várunk el soha semmit az egy idő után egyoldalúvá válik és akkor jönnek a bonyodalmak
természetesen tenni kell a kapcsolatért, de mind a 2 félnek
továbbá: őszinteség, tisztelet és sok sok szerelem:))))))))
hihihihihihi
3éve 3hónapja lesz 24.-én
már 2éve és 5hónapja együtt élünk
Mi 4 éve vagyunk egy pár. 2,5 éve lakunk együtt.
Szerintem a titka a tolerancia és hogy elfogadjuk, hogy nem vagyunk egyformák...nem egyezünk mindenbe...nem egyeznek bizonyos szokásaink.
Ezen kívül a kölcsönös tisztelet és bizalom ami nagyon fontos.
3Éve vagyok az élettársammal.a mi kapcsolatunk nem felhőtlen.sőt..de mégis összetart minket a sok közös emlék,történés.jóban rosszban kitartunk egymás mellett.kell,hogy mindkét fél akarja a kapcsolatot.ha a szerelem már nincs ott marad a szeretet ami sokkal letisztultabb erősebb.
15 éve vagyunk együtt.
Szerintem az elfogadás, türelem, szeretet a titok és, hogy ne hagyjuk ellaposodni.Nem hatalmas, költséges dolgokra gondolok, hanem akár, apró, mindkettőnek örömet hozó kis programokra, meglepetésekre.
mi a párommal jővőhéten leszünk fél éve együtt.
már a menyasszonya vagyok
1 év múlva lesz az esküvőnk
(ha közbe nem jön valami)
a titok
szerelem, szeretet,bizalom, hűség, elfogadás, és nem szabad pórázon tartani a másikat:)
9 éve vagyunk együtt, és az a titka, hogy szeretjük egymást
az idén voltunk 25 évesek. 3 éve volt vitánk, febukkant egy nő aki meg akarta szerezni, de az sms-en és a telefonálgatáson kivül más nem volt, mielött komolyra fordult volna a férjem ezt megszüntette.Végül is ez nekem jó, mert a családját választotta, Csakhogy a mai napig nem tudom ezt elfelejteni neki, pedig meg se csalt!!
Néha odamondom és csak vitázunk, én meg sírok, úgy fáj.
11 éve és két hónapja. Egyformán gondolkodunk dolgokról, de van amiről nem; egyforma ételeket szeretünk kivéve amit nem :) s még mindig szeretjük egymást jóban rosszban. Sokat kell csiszolódni, kompromisszumkésznek kell lenni.
a 2.kérdésre is tudnátok választ adni?:D
Tizenkilenc éve ismertük egymást,tizenhárom éve élünk eggyütt és öt éve a menyasszonya.Nemsokára összeházasodunk.REMÉLEM!
Augusztusban lesz 1 éve, hogy együtt vagyunk. :)
7 éve vagyunk együtt, 1 éve házasok vagyunk, 6 éve élünk együtt
türelem, kompromisszum, és nem szabad hagyni kihülni a szerelmet
Sziasztok! Még új vagyok itt, de van egy hatalmas problémám amit muszály megosztanom veletek. Most épppen külfödön vagyok ezért nem tudok találkozni a barátimmal akiknek ki tudnám önteni a szívem. Szóval ezért is fogom leírni a történetem: Nemrég egy buliban megismerkedtem egy sráccal, aki nagyon megteccet nekem, mondhatnmi már teljesen belebolondultam. Azon az estén egész éjszaka beszélgettünk. Ott volt több barátja is , akik az estét követően többen is bejelöltek vippen és msnre is felvettek, Pedig velük ha pár szót váltottam az egész etse folyamán hiszen a sráccal voltam elfoglalva. Míg ez a fiú bár megnézett vippen, nem jelölt be és nem is jeleltkezett. Nagyon szép lány vagyok, és ezt nem beképzeltségből írom le, csak öszinte akarok lenni, hogy tisztán lássátok mi a helyzet. Tudom hogy tetszettem neki, hiszen az ilyet az ember megérzi. Nem szoktam meg hogy a fiú ne jelenkkezzen, és tudom hogy ez beképzeltül hangozhat, de nem vagyok ehhez hozzászokva. Mindig megkaptam azt aki nekemteccet, és ha nem is lett belőle semmi, az is rajtam múlott. nem voltam közönséges, és nem viselkedtem úgy hogy a srác esetleg azt higgye csak egy éjszakára való vagyok, úgyhogy ezzel ő is tisztában kellett hogy legyen.De ezzel a sráccal, akire a nap minden percében gondolok, nem jelentkezik, tudom hogy van vele valami ami visszatartja. Érzem. És most nem tudom mit tegyek. Nagyon büszke vagyok, nem szoktam fiúk után futni, de most úgy érzem belebolondulok, ha ez így marard tovább. Kérlek segítsetek! Mit tegyek?
Köszi Estike75.Jó tudni hogy vannak még olyan emberek mint én:)munkát keresni is szerettem volna ott,ahova költöztem,csak sajnos nem sikerül mert még csak érettségim van.A szüleim állandóan a szememre hányják(vagyis anyám,pedig ő munkanélküli és apámon él)hogy eltartanak,szóval kellemetlen volt a helyzet.Pszichológushoz is szeretnék fordulni,most itthon vagyok 1-2napra a szüleimnél,és az itteni pszichológushoz van is beutalóm,de ahova költöztem ott még nem találok sajnos,vagy csak drágán,pedig mielőbb kéne.Ezért nem tudom most hol maradjak:SÍgy hogy nincs munkám a szüleim nem fognak pénzt adni,hogy csak ott tengjek-lengjek :S Ott szerettem volna tovább tanulni is,de inkább úgy döntöttem nem megyek egyetemre,mert nagyon nehéz elhelyezkedni és sok pénz a tandíj is(kedvem sincs még 3évet tanulni,pláne olyat amivel nem tudnék elhelyezkedni),szóval úgy döntöttem hogy csak még okj-s aerobik edzőre megyek,ugyanis azt szívvel-lélekkel tudnám csinálni,mert már 5éve a sport a hobbim:)
Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen :)
A jövő héten leszünk 45 éves házasok, előtte egy évig voltam menyasszonya :)))
Mi 7éve vagyunk együtt ebből 5éve együtt is élünk, és 3éve a felesége vagyok! :) Az elején megbeszéltük,hogy kinek mi a fontos, ki miből nem enged akkor mindennaposak voltak a veszekedések,de mára ezek elmúltak.
Szerintem a közös élmények, tragédiák csak egyre közelebb hoztak minket egymáshoz. Mindig csak egyre jobban szeretem! :)
grat. még sok boldog évet kivánok nektek
További ajánlott fórumok: