Te mikor kezdtél el antideprensszánst szedni? (beszélgetős fórum)
Egyetértek!
Ezek a legjobb tanácsok!
Nos, annál mélyebben nem lehet senki, mint ahol én voltam. Egy biztos, a gyógyszer csak eltusolás. Nem leszel tőle egészséges, csak betegebb. Találd meg, mi okozza az életedben azt, hogy ilyen állapotban vagy, és likvidáld. Munkahely, férfi, családtag, a külsőd.. Biztos vagyok benne, hogy valaki az önbecsülésedbe gázolt, és elvette az önbizalmad.
Először a D-B vitaminokat kellene szedned, hogy a mélyvíz legaljáról a felszínre kerülj. Utána már csak meg kell tanulnod úszni :)
Szedjél D-vitamint (Fresenius, receptre, háziorvossal írasd fel, egy nap egyet). Szedjél B komplexet, és B6 vitamint, és Milgammát. Ezektől a vitaminoktól kinyílik az élet napos oldala. SEMMI bajod sincs, ezt kell megértened, csak D-és B-vitaminhiányod. Egy-két hét alatt mosolygós leszel és életvidám. Mellé mozogjál valamit, sétálj, kezdetnek. Gondolom teljesen lestrapáltad magad és kifogytak az élettartalékaid. Az antidepresszánst egye meg aki feltalálta! Ja, és gyantáztass, menj fodrászhoz és lakkozd pirosra a körmöd, vegyél fel szoknyát.. Mutasd meg magad. Attól hogy anya vagy, még NŐ is vagy :)
Rossz tapasztalatod van talán?
Dobd ki. Legegyszerűbb lehúzni a wc-n.
Szerintem próbáld ki elöször a nyugtató teát.
Hát én nem kivánom senkinek ezt az állapotot,ehezz nem lehet hozz szokni de nagyon nehéz elviselni épp ezért kezdtem el szedni a gyógyszert bizva a gyógyulásba!
Nagyon ritkán értek egyet veled,de most viszont teljesen.Én is valami hasonlót írtam. :)
Nekem is segített,ezért nem vagyok ellene.
Én 1 évig szedtem és mellette szakemberhez jártam a problémáimmal.Nem bántam meg,hogy szedtem,viszont szerintem főleg szakember kell,mert egy bogyótól nem oldódik meg a problémád.
A férjem szeretne visszaköltözni,anyagiak miatt és persze kiszurás képpen és hátha el is mennének,de én ilyen lelkiállapotban nem bíztos hogy bírnám.Szerintetek?Lehet el kéne mennem dokihoz aki segítene tanácsot adni,esetleg valami olyan nyugtatot amihez nem szokik hozzá a szervezet.Anyós ezen él nem szeretnék az ő cipőjében lenni,de kéne valami mert a gyomrom is kikészült.És szeretném újra azt a boldogságot érezni mint tavaly!!!
Sziasztok!Utobbi 1 évben kicsit kikészültem,leírom mi a bajom hátha jó utra tereltek.Már 7 éve Anyósékkal laktunk,mindenünk meg volt esküvő,gyerek ,kocsi,monkahely,szóval boldogok voltunk igaz Anyós kicsit megváltozott ,de azért még bírtuk.Muszály volt mert vettünk egy házat amit fel szeretnénk újítani és addig nem is szándékozunk beköltözni.Tavaly azonban sogoromék közölték felköltöznek a felettünk lévő szobába 3man vannak fiúk már 4 éves.Ja és a kutyát is be hozták a lakásba.Nekem 6 és 2 évesek amúgy a gyerekeim.A kicsi sokat beteges akkor még szopizott éjjel 2-4 szer kelt.Ha beteg volt sokszor virrasztottam mellette(asztmás)A kicsivel ugyan otthon vagyok de mellettük dolgozom.A lényeg hogy megzavarták a beköltözésükkel nyugalmunkat.Ha a kicsit letettem 5 percenként ugráltam be hozzá és cicire tettem mert csak azon aludt el.Ezzel egyidejüleg megutáltam saját gyerekemet szoptatni olyan fájdalmat okozott altatásoknál.ha dübőgtek felettünk ideges lettem.Szedtem homeopátisás nyugtatót de semmit nem ért.Hol sms-t írtam nekik hol fel zörögtem,hol felkiabáltam.Utálom ha a gyerekeimet nem hadják aludni,mert ha nem aludtak én nem tudtam dolgozni.A gyerekük néha bekattan és csapkodta az ajtót,ordított órákig amit nem bartam hallgatni.Anyós is kiakadt de nem tett semmit!Így mi elmentünk albérletbe ahol megnyugodtunk,viszont most hogy ezt írom remeg kezem és ideges vagyok ha rájuk gondolok.Szoptatni már nem szoptatok,és úgy érzem kellene egy kis segítség ezt feldolgozni,mert nem tudom lezárni a dolgot.Állandóan előjönnek a konfliktusok,mit hogy kellett volna csinálnom mondanom stb.stb.ezen kattogok.A hely ahol voltunk üresen áll vagyis ott hagytunk néhány butort,de ha elkészülünk a házunkal ők le akarnak költözni a szintre ahol mi éltünk.Ezzel csak az a bajom hogy ikerház szobal ha ők ott maradnak újra gondok lesznek.Állandóan jön a gyerek hogy játszon a gyerekemmel,és egyszerüen nem bírom elviselni őt sem és a szüleit sem.Az lenne a legjobb ha elmennének de nem fognak hacsak Anyós el nem küldi őket.Mert ő is ki van nem barja a gyerek ordítását.Hogy tudnék ebből a leki zaklatásból kimászni???
Nem vagyok pszichológus,de nekem valahogy úgy tűnik,hogy az akaratod,csak üres szó,és jól érzed magad ebben az állapotban,mert ezt már megszoktad.Ha rászoksz a bogyókra akkor később ahhoz is görcsösen ragaszkodni fogsz,mert azt az állapotot fogod megszokni.Tudod,hogy ez nem jó,de mégsem változtasz semmit rajta.Az hogy sajnálnak az emberek szintén megszoktad,és hogy ez megváltozzon csak RAJTAD múlik!!!Nem akartam ezzel senkit megbántani,de én így látom.A gyereknek sem tesz jót ha így látja az anyját.
És onnan hogyan tovább? Pl. mik azok, amiket meg kell lépned? Milyen feladatokat kell elvégezned?
Igen az jó volna ha szorongásom enyhülne
Ő NEM NAGYO SEGIT EZEN TÚL TENNI MAGAMAT,KICSIT TÜRELMETLEN VELEM
Megy az, csak nem egyik napról a másikra. Talán én vagyok itt az egyetlen, aki ezt írja, de az aptidepi tabletta segíthet, ha megfelelőt kapsz, és előre kijelölitek, hogy meddig lehet mankó.
Azt nem várhatod, hogy tabletták tegyék helyre a gondolataidat, életedet, de abban segíthetnek, hogy a szorongásaid eloszlassa arra az időre amíg el bírsz indulni.
AZ önsajnálat húz vissza.
A férjedről valahogy szó sem esett. Ő miben támogat?
Ez csak RAJTAD múlik. Senki máson.
Ne hagyd,hogy visszahúzzon,ez csak a te akaratodon múlik!! Hidd el nekem,erősebb az ember,mint magáról gondolná!Ez az a dolog aminél a gyógyszer csak még mélyebbre visz,nekem elhiheted,hogy ha összeszeded magad,magadra sem fogsz ismerni!!
IGEN,BIZTOS NAGYON SZOMORÚ LENNE,DE HIÁBA AZ AKARAT NEM MEGY.ÚGY SZERETNÉK MÁSHOGY GONDOLKODNI MINT AZELÖTT DE NAGYON NEHÉZ MERT VISSZA HÚZ VALAMI
Remélem nem haragszol meg,de ha Édesanyád elvesztése ennyire megvisel,akkor szerintem,már csak a gyermeked és Édesanyád emléke miatt is érdemes lenne másképp gondolkodni,ami jobban segít,mint a bogyók.Gondolj bele,hogy,hogy érezné magát ha azt látná hogy ennyire szenvedsz?Nem hinném,hogy örülne neki,és a bogyók szedésének sem!Rázd meg magad egy kicsit,mert amikor megszült téged,nem ilyen életet szánt neked.Remélem nem bántottalak meg!
DE IGEN,SAJNOS DEPRSSZIÓBA MNET ÁT,ÉS SZORONGÁSBA
Én is csak azt tudom mondani, hogy azonnal tedd le, mivel függőséget tud okozni, ugyanúgy mint az alkohol, cigeretta vagy a drog. Ezek a szerek kb 4 órig hatnak és utána általában jelentkezik az ostorcsapás, ami annyit jelent, ha elmúlik a hatása, akkor rosszabb állapotba kerülsz! Ekkor úgy érzed, hogy még inkább szedned kell, ami csak a függőséget fokozza.
Mit tudsz tenni??? Kezdj el bármivel foglakozni, ami leterheli az agyadat és érdekel. Sport is nagyon sokat tud segíteni. Sport jót tesz majd az egódnak, mivel előbb utóbb látszanak majd a jó értelmebe vett jelek. Én ezt tudom neked mondani.
Szeded a bogyókat a gyászra.Azt el gyászolja gyószeres éned,utána eleged lesz.Nem szeded és újra gyászolsz.Akkor már magad...
Miért gondolod?
Miért becsülöd le? Csak a kemikáliának lehet hatása? Ne hidd.
ez nem depresszió akkor, ez elhúzódó gyász!
lassan túl kell lépni rajta! de bogyók nélkül!!!!!
Nem, nem kevés. Csak eddig valamit nem csináltál jól.
A bogyók tuti nem fognak helyrehozni!
Nem tudnátok a pároddal néhány napra "megszökni" egy kicsit kikapcsolódni? Wellness? Lehet, jót tenne nem ismerős emberek társasága.
Ezek tüneti kezelésre valók, mint az antidepresszáns is. Egy kontár volt, aki felírta, és szélnek eresztett.
Ha az antidepresszáns nem csak a pszichoterápia átmeneti kiegészítője, akkor csak értelmetlen gyógyszerfüggéshez vezet.
További ajánlott fórumok: