Te megbántál- visszacsinálnál valamit az életedben? (beszélgetős fórum)

én mident más hogy csinálnák mert nagyon elszurtam az edigi elétem!

Én a jelenen változtatnék. Sajnos nem tudok...

mikor a pénztárnál fizetek,rájövök,nem kellett volna rászoknom a cigire!Mikor szívom,úgy érzem,nincs ennél jobb érzés! :))) néha bánom a cigit! :))

Most, hogy így belegondolok, néhány dolgot másképp csinálnék. De minden korszaknak meg van a maga szépsége, és akkor, azzal a tapasztalattal, tudással az tűnt nyilván a legjobb döntésnek. Mindenesetre nem szabad ezen rágódni! Élni kell a mának, persze terveket, álmokat valósítani meg, de nem lehet mindig mindent racionálisan eldönteni. Élni és élvezni kell az életet, nem csak túlélni az éveket. :-)

huhúúú, a felét... De azért nekem így is jó.

Az ember a hibáiból tanul,meg bántam dolgokat persze én is de ezek viszik tovább az életemet ,hogy jobb legyen.Biztosan nem követem el ugyan azokat a hibákat amiket eddigi életem során csak rossz irányba vitték az életemet.

Persze, sok mindent.

azon vagyok h mindennek a jó oldalát lássam meg... néha nehéz,de rajta vagyok az ügyön :D

én kettöt de a második is az elsö hatása miatt volt:(

Mindent elrontottam, leszámítva a két lányom. Ha ők maradhatnának,mindent máshogy csinálnék.

ha a végkifejletet nézzük,mármint azt,hogy mi van most, akkor nem csinálnám vissza. De amugy mindent!!!

Bőven van olyan amit megbántam és olyan is amit visszacsinálnék de sajnos nem lehet. Ezzel az ésszel sok mindent másként csinálnék de akkor hogyan tanultam volna a dologból?

hajaj:)

nyilván az ember tanul a hibáiból (bár nem mindenki) de én egy-két dolgot azért visszacsinálnék. vagy legalább máshogy csinálnám.

legyen ennyi elég: igenis + nemis

A rossz dolgok csak erősítettek rajtam, meg tanultam belőlük.

én nagyon megbántam egy dolgot az életben....

Én nem bántam meg semmit! Mindig minden úgy van jól ahogy van!

Bármit megváltoztatnék nem lennék akkor most itt.

Hát....igen vannak dolgok:(

Hát sok mindent...

Tegnap találkoztam egy régi barátommal, akit már több mint húsz éve nem láttam. Elmesélte hogy hogyan alakult az élete, szerető családja van, szép gyerekei, sőt, már unokával is büszkélkedhet. Csak azt sajnálja, hogy annyi pénzt elivott, milyen kár hogy nem spórolta meg azt a pénzt. Én ezen elgondolkoztam. Az tény, hogy fiatalon én is rengeteget elittam, elmulattam. Kocsmákba jártam, vendéglőkben vacsoráztam, ha volt cigány akkor nótát húzattam, és még énekeltem is. Ha az alkohol miatt elpusztult agysejtjeim még mindíg megvolnának, akkor vagy én lennék a legokosabb ember a világon, vagy akkora fejem lenne mint egy víztorony és nem kapnék rá konfekció méretű sapkát a Tescóban. De hát akkor még nem volt családom, senkinek nem okoztam szomorúságot az életvitelemmel. Sőt, a vendéglátósok még kimondottan örültek is a jelenlétemnek. ( Így visszagondolva, akiket akkor ismertem kocsmárosokat, mind szép kerekre volt hízva, lehet hogy az életmódomnak is köszönhették egészséges kinézetüket. ) Ennek ma már vége, csak nagyon ritkán iszok és csak nagyon mértékletesen, sehova nem járok, minden fillér megy a családnak, még így is elég vékonyra kell szeletelni paprikás szalámit a gyerekek szendvicsébe. Ha akkor megspóroltam volna azt a temérdek pénzt, akkor nem gazdagabb, hanem szegényebb lennék: annak a korszakomnak az emlékével.