Távkapcsolat - mellette vagy ellene? (beszélgetős fórum)
Munka miatt ment. Szerintem nem 1évről van szó. . . :( A barátaim nem hagynak unatkozni, de este mindig befordulok picit. :( Jó, van telefon, msn, de az nem olyan, mi mindig együtt voltunk. Imádom és nagyon hiányzik. :( Félek, hogy hogy fog alakulni. Nem akarom elveszíteni, Ő azt mondja rajtam múlik, de én gyengének érzem magam. Havi 3-4 nap rohadt kevés. :( Nem tudom hogyan tovább. Ti, hogy vészeltétek át?
fúúha,erre nagyon nincs praktika nagyon...:( Bocsi,hogy ilyen negatívan írok,de fel kell készítselek arra,hogy nem lesz könnyű menet:S Én már csak tudom...mi barátommal majdnem 1 évig csak havonta kb 6-7 napra láthattuk egymást.Kösd le magad...vagy találj valami hobbit...olvass,járj el bulizni,ilyenek! Ez fontos! ÉS kitartás! :) Amúgy ez a helyzet csak átmeneti lesz? Vagy melót talált és nem is tudni?:S
Sziasztok!
Mi 6éve vagyunk együtt a barátommal(ez idő alatt együtt is laktunk a szüleinél) és ma utazott el 800km-re tőlem. Havi 3-4 napot lesz itthon. Segítsetek, hogy éljem/jük túl? Szenvedek. :(
sziasztok, szeretnék cikket írni a távkapcsolatok buktatóiról, előnyeiről, hátrányairól! kérem, ha valaki vállalja a fényképes, valódi névvel ellátott megszólalást az egyik legnépszerűbb női magaiznban, az üzenjen! köszönöm!
De igen mindenképp Pest felé gondolkozok a továbbtanulással, és ő is Pestre akar jönni jövőre szóval nagyon remélem hogy össze tudjuk egyeztetni a dolgokat, mert nagyon hiányzik... beszéltünk azóta msn-en meg telefonon is aztán őszi szünetbe elvileg tudnánk találkozni és akkor átbeszélnénk ezt a témát! Megkérdeztem tőle h mi volt ez az egész ami ott történt, hogy csak 1kaland voltam vagy annál több és amiket így leírt azt vettem ki belőle, hogy nem lenne semmi baj ha nem lenne röpke 300km köztünk :( annyira rossz az ilyen...
uhh mondjuk az durva! :S én meg most lehet azér vagyok ennyire koppon,mert megszoktam h nyáron azér hetente 4 estét együtt aludtunk és mostmár úgy 3 este után elég nagy igényem van arra h átkaroljon...mondjuk mi még csak 1 éve vagyunk így,de én is félek h ez lesz a vége,h majd elhalványítja az érzelmeket.MI még nem beszéltünk erről,h mi lesz később csak mának élünk,de azért ugy érzem,h ahogy telik az idő valami döntésre kéne jutni,mert így nem fog haladni előre akapcsolatunk,megtorpanunk itt.Jövőre én is Pestre megyek,de neki anyagi oko miatt az albérletből ahol amúgy is 5en vannak,elkellene mennie kollégiumba:S Ami meg midnenféle szempontból nem nagy öröm nekem sem :(D az érzelmek kopása..hát igen...ettől félek...ezért kell lépni egy bizonyos pont után...
Mi 2 év 3 hónapja vagyunk együtt, de csak mostanában veszekedünk emiatt. Mert én már szeretnék összeköltözni, együttaludni ő meg semmi ilyesmit nem akar. Együtt sem aludtunk soha!!
Sziasztok!
Én is párkapcsolatban élek. Mindössze 10 km választ el bennünket egymástól, de heti 1-nél többször nem tudunk találkozni. Én is úgy érzem, hogy ez elhalványitja az érzelmeimet, de nem tudom miért? Miért nem lehet távolról is szeretni a másikat? Miért kell h ogy itt legyen folyton mellettem?
és osztom azoknak a véleményét,akik úgy tartják/érzik/tapasztalták, hogy kell hozzá akaraterő,és naagy-naagy szerelem és bizalom is!!!
Nekem az is nehéz, hogy legtöbbször csak hétvégén találkozunk, mert igaz, csak 80 km távolság, de mindketten dolgozunk, ráadásul Ő most 24 órázik. Régen ilyen dolog miatt kopott meg egy kapcsolatom, egy idő után már nem is hiányzott a másik, azt mondják ez nem a távolságon vagy a találkozások számán múlik, pedig igen. Bár ha mostani párom nálam van, nagyon rossz elengedni. :)
Hú, ez nagyon nehéz ügy. :( Én sem hiszek benne hogy ekkora távolsággal ez megoldható lenne valódi kapcsolatként, de ki tudja, a szerelem mindent legyőzhet :) ne add föl a reményt, idővel úgy is alakulni fog, hogy tudjátok folytatni ezt. Jövőre nem tudsz arrafelé menni továbbtanulni esetleg? Ha majd eldöntöd és tényleg akarod, akkor egy évet ki lehet vészelni talán valahogy.
Heló Mindenkinek!Először is szeretném elmondani,hogy le a kalappal előttetek,mert tényleg marha nehéz ez a dolog.Mi 1 éve vagyunk a barátommal ilyen cipőben,előtte nem is volt távkapcsolatom.Elég paradox az egész,mert ebben élünk,de amúgy ellene is vagyok,mer egyre jobban úgy érzem,h nehezebb sajna...Bár ne adnám fel semmi pénzért.Mi eleve így kezdtük,hogy hátha kisül valami.És elég komoly lett a dolog.Én még akkor Kaposváron voltam egyetemen,300 km-re (ha tudtam 2 hetente hazajöttem 3 napokra)ő még itthon volt.Vagyis úgy itthon,hogy ígysem lakunk egy városban,bár itt már csak 15 km a távolság,de mivel már pont másik megye,így a közlekedés is elég rossz,kocsi meg ilyenek nincsenek.Szal ez is elvette az együtt töltöt időnket.Most nyáron mondjuk jobb volt,ha megoldottuk,akkor hetente 4 napokat együtt voltunk.Most én vagyok itthon,ő került fel Pestre,de ígyis csak péntek estétől vasárnap kora du-ig leszünk együtt hetente.Jó okés,hetente,ez régen még tökjó lett volna,mikor így havonta voltunk együtt 6 napokat,csak mostmár elég fájó,vagy nem tudom. Persze kitart mellettem ő is,azt mondta semmiért nem dobná el ezt a kapcsolatot,meglett a kompromisszum is,hogy akkor majd egyik 7végén idejön Pestről meg innen megy ,másik hétvégén én leszek nála.Csak azér félek,mit hoz ki belőle friss fősulisként ez az egész téma,mert én már benne voltam,és tudtam milyen,mikor elhatároztuk,h belemegyünk ebbe a távkapcsba.Egyre nehezebb,ahogy komolyodik a kapcsolat,és ahogy telik az idő:SMarad a teló,mert nete nincsen az albiban.Szóval elég nehéz,mert amúgy nagyon jol megvagyunk,mindent megbeszélünk,hasonlóan gondolkodunk,meg állati jó az mikor én is vagy ő is hazajön és akkor ujratalálkozni,minden csak úgy izzik.Csak íy meg nehéz....:) nahjolvan csak gondolom leírom az én történetemet is =)
Szerintem nagyon fiatal vagy még ahhoz hogy ilyen gondod legyen!!!Ha ő nem, akkor találsz másikat akivel legalább normális kapcsolatot tudsz kialakitani!Főleg ha igy viszonyul hozzád!
Mikor melette vagyok, akkor mellette.
Mikor távol vagyok
- akkor is.
Az én párom most megy el fél évre külföldre, hivatásos katona! Egyenlőre még nem tudom, hogy élem túl ezt a fél évet, de nagyon szeretem, és úgy érzem bennem lesz annyi erő, hogy kibírjam!
Remélem benne is!
Szia reni79, beszéltünk telefonon h mi lenne jobb meg 20.-a előtt még fel tudnék menni pestre h talizzunk és kérdeztem tőle erre ő h nemtudja mert dolgozik 9-7-ig és ha lemegyek addig mit tudnék ott csinálni, szóval nemértem mit akar, meg mondta h már több ilyen kapcsolata volt és h nem tartott továb 1hónapnál és mondtam neki h nem azt mondtam h hú de komoly kapcsolat legyen, mert nemtudnánk sűrűn találkozni főleg h suli mellett dolgozik nekem meg érettségi de h tartsuk a kapcsolatot erre mondta h persze persze meg minden de annak nem látja értelmét h elmegyek hozzá, komolyan mondom én ezt nemértem akkor miért csókolt meg meg miért foglalkozott velem annyit ha most meg le szar.... már nemtudom h mit csináljak vele....
Szerintem ezt neked kellene eldönteni.
Személyfüggő hogy kinek megy és kinek nem.
Én normál kapcsolatban élek,de volt hogy a párom munkája miatt csak hétvégén láttuk egymást.Azt is utáltam és problémáztam rajta rendesen.
Én tudom hogy nekem ez nagyon kevés lenne!
Szerintem dönts belátásod szerint!
Szijasztok!
Kérlek segítsetek, nem tudom h mit csináljak: van 1olyan bajom h a szüleimmel elmentünk nyaralni és megismerkedtem 1 sráccal aki ugye azonnal megtetszett és hát fordítva is, 11napig maradtunk elég sok időt töltöttünk együtt elvitt várost nézni stb. aztán az utolsó előtti napon megcsókolt. Végül az utolsó nap is könnyesre sikerült a búcsú aztán abba maradtunk h telefonálunk és majd kiderül h hol és hogy tudunk találkozni. Azóta minden nap felhív este beszélünk és felvetettem h mi lenne ha távkapcsolat de ő ezt ellenezte mert 378 km van köztünk meg egyetemre fog járni amellett dolgozni szeretne én meg most fogok érettségizni és nem tudja h hogy lehetne megoldani, meg azt mondta h az nem jó h 1 hónapba csak 1* találkozunk hiába mondtam neki h Pesten tudnánk találkozni mert vonattal az mind a kettőnknek kb. 3óra lenne az út. Nem tudom h megpróbáljuk vagy h mi legyen valaki aki volt ilyen helyzetbe léccy segítsen!! :(
Müködik!! De csak ha 2 ember nagyon szereti egymást és bíznak egymásban!! Nehéz, ez tény! De, mindent át lehet vészelni!! ès szerintem ha ezt kibírja egy kapcsolat akkor az igazán erös és tartós lesz!!
:):):)
Sok sikert a továbbiakban!:)
Miutan megtapasztaltam, hogy milyen is egy tavkapcsolat, koszonom de nem kerek belole. Szerencses kell legyen az ember es eros, hogy tulelje azt az idoszakot amig tavol vannak egymastol. Nekunk nem ment :) talan jobb ez igy!
Nálam egy ideig működne a távkapcsolat de hosszú távon nem
Szó nélkül lezárni egy kapcsolatot? Akkor nem jelentettél neki semmit. Ha úgy érzed fontos voltál /vagy számára, biztosan jelentkezik...csak nem tudom, mire vár. A pasik egészen más hullámhosszon vannak, sokszor képtelenség kitalálni, mi jár a fejükben.
Ha viszont úgy érzed, te lezárnád a kapcsolatot, akkor minél hamarabb, annál jobb...neked is! Ha tovább húzod, csak több fájdalommal jár.
Azért várj még egy kicsit, ha nem sürgős, hátha hív! Vagy egyszerűen meglep és elutazik hozzád!:)
Köszönöm szépen. Jolesett amit irtál. Egy másik forumban csak leugatni tudják a fejem, hogy berágtam ilyesmire. Most őszintén jobb lett volna ha szemet hunytam volna fülütte és nem foglalkoznék vele? hivogassam és könyöögjek a bocsánatáért? Hát azt már nem. Nem vagyok senkinek a játéka. Hiányzik, nagyon jól érzem magam amikor vele vagyok, de péntek óta semmi jelet nem ad magáról, nem jelentkezik. :( Nem tudom mi lesz. Ennek nagyon szakitás szaga van. Lehet, hogy ő már lezártnak tekinti? :(
Így már érhető. Akkor nem tudsz mást csinálni, mint várni.
Mindenesetre nagyon drukkolok nektek, hogy minél előbb rendeződjenek a dolgaitok. A bizonytalanság a legrosszabb.:(
Nem tudom... Valahogy nem tudom, hogy most mi van... azért nem jelentkezem én mert ő bantott meg, és már nem az első alkalommal... múltkor is azt várta, hogy én jelentkezzem miután Ő megbántott. Én nem fogok szaladni egy pasi után sem. Ráadásul most láttam, hogy az iwiw oldalon törölt az ismerősei közül... szóval ezekután főleg nem tudom mit gondoljak... 1 hónapig "voltunk" együtt, de ha neki ennyit ért ... eddig mindig minen kapcsolatban mind2 ember helyett próbáltam óvni a kapcsolatom ha szükségét éreztem, de valahogy belefáradtam. Egy pasi sem várhatja el, hogy a nő koslasson utánna, hol van a női büszkeség...??.... :-/
Nekem úgy tűnik, fontosak vagytok egymásnak.:) Ha te ennyit rágódsz a dolgon, biztosan ő is (bár pasi ésszel sosem tudtam gondolkodni).:)
Ez a legrosszabb dolog, amit tehettek "ha ő nem keres, akkor büszkeségből én sem".:) Ne hagyjátok elveszni a kapcsolatot! 200 km-t utazik miattad!!! Ennek a pasinak tuti, hogy sokat jelentesz!
Hazudnék, ha azt írnám, a miénk tökéletes...nem az! Vannak összezördülések, nagy kibékülések, de ez is változatossá teszi a kapcsolatot.
Én ilyenkor (nagyobb veszekedésekkor)mindig mérlegelem, mennyi volt a jó a kapcsolatban és mennyi a fájdalmas élmény. 100x több pozitívumot tudnék felsorolni még most 10 év után is.
Ugye Te is?:D
Szia Morris, köszi, hogy irtál. Igazából én is ugyanigy gondolom. De most pénteken nagyon megbántott. Nem tudom mit gondoljak.
Úgy volt, hogy együtt töltjük a hétvégét, lejön hozzánk. Reggel meg is érkezett, munkából kiszaladtam az állomásra, hogy fogadjam, majd visszamentem a munkába. Ő addig elintézte a városban a dolgait, hivatalos ügyeit. Mielött kijöttem a munkából hiv hogy az Anyja hivta, sürgősen induljon vissza mert baj van! De konkrétan a problémát nem mondta a telefonban, és már csak az esti fel8as vonattal tud menni. Majd miután már kijöttem megint hiv, hogy nemsokára ott van a találkahelyen amit megbeszéltünk, és időközben beszélt az anyjával és nem annyira egetrengetően fontos a dolog igy ráér majd elintézni mikor hazamegy (ugye ha már 200kmt utazott hozzám) tehát mégis csak marad! Igenám de amig én vártam rá még mindig... ő beszélt egy barátjával is hogy találkozzanak, ahova én már nem igazán mehetek mert ugye pasis téma. Megértem, de velem előbb beszélte meg és már egy ideje ott vártam a találkozóhelyen. na jo OK. Hazamentem hagytam hogy beszélgessenek. Kicsit elhúzódott a beszélgetésük.... hiv... egésznap hivogatta az anyja hogy menjen már haza igy meg ugy..... és muszáj hazamenjen, és már az állomáson van, és, hogy ne haragudjak amiért igy alakult a hétvége, de kicsit összevesztünk a telefonban, ráförmedtem hogy milyen jó hogy a barátjára tud szánni 4 órát de nekem nem szólt volna időben, hogy legalább az állomásra menjek ki, hogy elköszönjek tőle. :( gondolom ő is megharagudott, azóta mégcsak telefonon sem beszéltünk. Ő sem keresett, és én sem őt. :( Szerinted mi lesz ebből? Komolyan vesz ő egyáltalán? :(
Van előnye és hátránya is, gondolom, mindkettőt megtapasztaltátok. Nagyon szubjektív, kinek hogyan jön be és persze csak rajtatok múlik. Nem kell egyből lemondani róla, csak mert nem tudtok naponta találkozni.
A kapcsolatunk kezdetén, 2 hónappal a megismerkedésünk után a férjem 1 évre Kanadába ment ('99-ben, ekkor még nem is járhatott haza csak 4 havonta 5 napra), mégis volt olyan erős a kötelék kettőnk között, hogy kibírta a kapcsolat. Azóta is együtt vagyunk.:)
Ha úgy érzed, érdemes rá a kapcsolatotok, és igazán szereted a párodat, tegyetek meg érte mindent. Sok sikert, bárhogyan is döntötök!:)
Lassan nem tudom, hogy gondoljam... lehet ellene leszek... :(
További ajánlott fórumok: