Tanyára költözni, kicsit másként, mint gondolják... (beszélgetős fórum)

Hasonlóan gondolkodunk mi is! Igaz, mi kicsit nagyobban gondolkodtunk, 7 éve vettük meg a tanyánkat, hogy állattartásból a várostól távol (22 km) éljünk. Gyepgazdálkodunk, haszonállatok vannak.

Sajnos mi azt tapasztaljuk van egy generáció, akik pontosan úgy gondolkodnak a tanyáról és a külterületen élésről, ahogy azt a cikk elején írod. Nemcsak a nagyvárosban élők...Minket és pl. a szomszéd tanyasiakat, akik 4 gyerekkel laknak kint sokszor leszóltak olyanok, akiknek se munkájuk, se megélhetésük... Az Alföld ezen részén még sok gond van a gondolkodásban.

De sok a pozitív példa is azért :)

Gratulálok, így tovább!

Egyetértek!

Megkérdezhetem melyik területen élsz?

Én öt éve ugrottam meg ugyanezt. Jó fizetést hagytam ott a fővárosban, kenjék a hajukra! :D

Addig pénzt kerestem.

Most boldog vagyok. Sajnálom a városban eltékozolt húsz évemet. Nagy kát érte.

Kert, zöldségből önellátás, tojás, csirke, jövőre kecskék megint, birka. Nem nagy ügy. Mindenem megvan, a ház kb 2 millióban van eddig, komolyan mondom, 1000nm-en egy személy képes önellátásra. Nem kell feltétlen óriási ingatlanokban gondolkozni. Külterület, nincs háttérsugárzás, csend van, 500 méterre senki. Az autópálya 10 perc.

Nincs mit gondolkozni. Hamarosan nem lesz (szerintem már most sincs) normális élelmiszer.

De jó ezt olvasni!

Nálunk a férjem vágyik tanyára nagyon, és már én is. Amúgy nekem is él egy ismerősöm (illetve hát fiatal harmincas párocska) tanyán. Kiskunhalas mellett, pici gyerekkel. Semmi hátrányuk nincs, csak előnyük. Van két kocsi, ha vásárolni vagy orvoshoz kell menni a városba. Amúgy minden megvan nekik, internet is, csaj otthonról dolgozik. Ház mögött egy erdő, oda mennek a gyerekkel sétálni. Csend, jó levegő.

Én is mennék!!!!

Jó, hogy megírtad. Mi is hasonlóan gondolkodunk, vágyunk egy ilyen helyre. Szeretnénk viszont néhány állatot is tartani, és veteményezni. :)

Gratulálok Nektek!

Köszönöm szépen. Mi tényleg jól érezzük magunkat.

És tudod mi a legmeglepőbb? A fiam, aki most 24 éves nem vágyik a városba. Pedig 15 km-re van a legközelebbi mozi, színház, diszkó, meg ami a fiatalokat érdekli. A városban dolgozik és már mondtam neki, hogy gazdaságosabb lenne, ha bent lakna. Hallani sem akar róla.

Az biztos, hogy a tanyán élők sokkal segítőkészebbek.

Nem derogál segítséget kérni és adni. Itt a városban, ahol szinte összeérnek a házak, épp köszönünk egymásnak, de azon túl semmi.

Ha valaki úgy vélekedik a tanyasi életről, mint azt cikked elején írtad, az vagy nem járt még tanyán, vagy nagyon kifogta és valóban egy igénytelen ember portájára vetődött be, ahhoz pedig, hogy valaki igénytelen környezetben éljen nem kell tanyára költöznie.

Nagyszüleim is tanyányasiak voltak, gyermek fejjel meg is fordultam ott sokszor, de bizton mondhatom, hogy nagyobb rend és tisztaság volt náluk úgy a házban, mint kint az udvaron, mint sok városi portán.

Manapság egyre többen keresik a megélhetés ezen formáját, gazdálkodnak és remek, szép, mutatós udvarházat építenek, vagy alakítanak át.

Minden elismerésem ezeké az embereké.

Nagyon jó lehet, csak irigykedni tudok!

Örülök ha sikerül valakinek és jól érzi magát.

Én is nagy "tanyapárti" lettem. 15 éve költöztünk ki egy nagyvárosból. Viszonylag közel van a város (15km). Akkor még általános iskolás volt a fiam és nagyon paráztam az oktatás színvonala miatt. A legnagyobb döbbenetemre: fel kellett kötnie a gatyát, hogy a jó eredményeit meg tudja tartani.

A buszközlekedés jó. Hamarabb beér a busz innen, mint a külvárosból.

A tanyáról csak annyit, hogy 3 szobás, 120 négyzetméter. Az első évben kályhával fűtöttünk, aztán beköttettük a központit. A gázt nem vezettettük be, mert nem akartuk, de a lehetőség megvan. A tanyához tartozik 21240 négyzetméter föld, ebből 6800 négyzetméter van lekerítve. A férjem 2-3 napig vágja a füvet fűnyírótraktorral.

Nyaralni nem szoktunk az én betegségem miatt, de van medencénk és körülötte minden ami még kellhet: kerti bútorok, hintaágy, grillező, stb.

Klasszikus értelemben nem lettünk tanyasiak. Nem fóliázunk, nem tartunk haszonállatokat, eltekintve a néhány csirkétől. Van két fehér pulink és egy angol macskánk. A földben minden megterem amire szükség van, ami meg nem azt hoznak a szomszédok. Teljesen más életforma. Itt mindenki segít a másikon és nem azt nézi, hogy hol tudna ártani.

A lényeg az, hogy nagyon szeretünk itt lakni.

Én meg azt hittem még egy éve, hogy egyedül vagyk ezzel a vágyammal, lám mégis milyen sokan írjátok ezt! :)

Lassan jó lesz belehúzni, mert megveszitek a legjobb helyeket! :D

Jó, csak vicceltem! :D Kívánom mindenkinek, hogy megtalálja a sajátját! :)))

Gyerekkoromban én is tanyán nőttem fel,csodás gyerekkorom volt.Anyukámék még mindig ott laknak,és imádunk hozzájuk elmenni..a gyerekek ott felszabadultabbak.Én is vágyom egy ilyen helyre,remélem lassan mi is megtaláljuk a megfelelőt.

aniko900708,nagyon örülök hogy nem bántátok meg és ilyen szupi helyet találtatok!!!Szívből Kívánom hogy ezután se legyen gondotok!!!

Én nem nagyon hallok rossz véleményt a tanyasi életről. Nekünk van tanyánk, igaz nem ott élünk, de sűrűn vagyunk kint, mivel nekünk vannak állatok.

Én inkább azt tapasztalom, hogy egyre többen költöznek ki. Épp most a télen tünt fel, hogy esténként milyen sok helyen égnek a villanyok és füstöl a kémény. Hobbikertek és nyaralók vannak a környéken, de sokan kiköltöztek állandóra.

Én azt az oldalt képviselem, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak. Szóval nem vagy egyedül! Nekem évek óta álmom egy tanyára költözni, de mivel állatokat nagyon én sem akarok tartani, inkább birtoknak hívom. :)

Egyelőre a pénz az akadály, de remélhetőleg már az sem sokáig.

Kívánom, hogy nagyon-nagyon sok szép évet tölts el ott, és légy mindig ilyen megelégedett és boldog! :)