Tanácstalan vagyok és elkeseredett (beszélgetős fórum)

Minden elismerésem apukádé!

Fasza és karakán ember.

Talán embert próbál nevelni a lányából. (van ilyen)

Maximálisan megértem amit írsz.

5 éven keresztül ingatlanoztam. Ha volt eladás, akkor csőstől jött a pénz, ha nem, akkor meg sehogy sem jött.

Én is szerettem, amit csináltam, de elegem lett abból, hogy ki vagyok szolgáltatva végső soron a vakszerencsének, mert hiába tettem bele mindent, volt, hogy rajtam kívül álló okok miatt nem jött létre az üzlet.

1 éve visszamentem a szakmámba, és azóta boldog vagyok. Azt csinálom, amit mindig is, és nem is rosszul.

Neked csak azt tudom tanácsolni, hogy helyezkedj el a szakmádban. Mellette félgőzzel ingatlanozhatsz is., mert ez még beleférhet az idődbe.

A férjed tökeire pedig lépjél rá!

Hadoválsz!

És ha most nem tudtál ingatlanosként helyre jönni, akkor soha nem fogsz.

Annyi terved volt már, gondolom, apukád megunta.

Férjednek magyarázd el, hogy mindkettőtöknek dolgozni kell, amíg egyikőtök el nem éri a legalább 500 ezres keresetet.

U.i. Mindenki azt szeretné, ha a maga ura lenne, s főleg abban, ami a hobbija.

Én meg azt gondolom, hogy:

1.) akinek meg van ház, autó (nincs hitele)

2.) itthon sem nagyon akar dolgozni

az minek menjen külföldre?

Ilyen paraméterek mellett és még gyerek sincs, csak ketten keresnek kettőjükre, nincs eltartott meg van mindenük, itthon is kellene! hogy boldoguljanak és jussanak egyről a kettőre.

A hozzáállásukon kell változtatni. Szerintem ők jól lettek elindítva.

Persze, mindenki maga tudja, maga érzi.

Ha nincs kint ismerős vagy aki a kezdeti szakaszon kicsit átsegít annak ott sem könnyű.

Nyelvtudás nélkül nem szabad elindulni.

Manapság meg már pláne nem!

Szobalánynak meg mosogatonak nem kell nyelvtudás. De gyanitom hogy aki kijart pár iskolát, annak van minimális angol vagy német szókincse.

Meg ma már gugli-barátunk is jó fordító.😉

Nem hinném, hogy van nyelvtudásuk.

Anélkül pedig nem megy!

Végig olvastalak. És nem értem mi a gyikot ráztok még itt mo-on..???

Ketten vagytok, nincs senkire sem gondotok itthon. Irány külföld, menjetek el ketten egy szállodába vagy hajóra és szedjétek össze magatokat! A házat pedig adjatok ki addig, míg odavagytok, hogy az a havi 100e bevétel meglegyen. Szüleid pedig rá tudnak nézni az alberlőkre. Sztem még szívesen is tennék, látva hogy végre kimozdultok a kakiból.😉😉

Össze kell szednetek magatokat, mert ez így tényleg nem fenntartható.

Kereshetsz más állást is, nem kell elfogadd, amit ajánlottak. Viszont ha ajánlották, akkor munkanélküliként vagy bejegyezve, nem?

Mennyi az elmaradásotok összesen?

Nem ártana megtanulnotok a pénzzel bánni. Vegyetek egy füzetet és írjátok le a havi összes költségeteket. Mi az, amiről le tudtok mondani? (Olcsóbb tv, telefon, stb. szerződés, olcsóbb élelmiszer...). Nem árt tudni, hogy mennyi az a minimum amiből egy hónapban kijősztök és annál valamivel több kell a bevételetek legyen. Ha az ingatlanozásból többet tudsz keresni, akkor azt kell megnyomni! Aztán még mindig lehet változtatni. Ha már nagyon eladósodtatok, akkor külföldi munka....

Most az új szakmában keresgél?

Részmunkaidős állást nem próbálsz, próbáltál keresni? Akár eladóként akár kozmetikusként. Mert valamit találni kell amíg belejössz az ingatlanozásba rendesen, ha ilyen nagy gáz van. Azzal az irodai melóval az a gáz, hogy az 500 ft-os órabér nevetséges. Máshol többet keresnél részmunkaidős eladóként.

Gondolom nem kell mondanom, h én se tapsoltam örömömben amikor eljött a munkahelyéről,de indoklásként ugye ott volt h dupla annyi pénzt tud keresni. Eltelt 2 honap, lett is dupla annyit fizető munkája, aztán tapasztalatlanság hianyaban ott kellett hagynia,mert a sajat eletet veszelyeztette a masoké mellett.

És most tartunk itt.

De az h ha van pénzünk, akkor nem luxus dolgokra megy el...hanem ugye az elmaradások kifizetese ill 1-2 uj (nem markas) ruha. Egy vacsora, aztán a többi elmegy a mindennapi dolgokra.

A munkámon mindenképpen, mert most érzem azt h utolsó utolsó esélyem arra h vagy normálisan keressek vagy mehetek a csokigyárba 3 műszakba 100ft-ért dolgozni.

A sport sem ártana bevallom,mert lenne mit leadni. Talán akkor a munkában is sikeresebb lennék, a megjelenésem biztos megnyerőbb lenne.

Miközben ingadozó béred volt, elég nagy luxus volt a férjed részéről felmondani mielőtt az új szakmában talált volna valamit. Na, meg hogyha pénz áll a házhoz, eltapsoltok egy hét alatt mindent...

Lapíthatok én is, mert segítenek a szüleim (náluk lakok), de azt hiszem, ennek részben az is az alapja, hogyha nem tetszik meló van, azt is megcsinálom, emellett a pénzem nem szoktam elszórni.

Arra gondolj és értsd úgy, hogy a szüleid ezzel akarnak motiválni és ultimátumot adtak. Ők is látják, hogy ez jóra nem vezet. Felneveltek, iskoláztattak, végzettsége(ke)t adtak a kezedbe, elindítottak. Nem akarnak tovább eltartani. Hadd vegyék le már le rólad a kezüket. A fél szemükkel úgyis mindig figyelni fognak mert a gyerekük vagy és féltenek, óvnak.

Mindened meg van ahhoz, hogy a saját lábadra állj.

Drukkolok neked.

Igen, ez a mi lesz ha gyerek is lesz téma már egy ideje aktuális. Fiatal sem vagyok már, jóformán mindenünk megvan. Saját ház, autó, a kapcsolatunk sem tegnap kezdődött ugyebár..

Dehát...legalább lennénk nullán,aztán pedig minimum egy kisebb összeget tegyünk félre a babába.

Igazad van. Lehet, hogy a munkámban ezáltal a pénzben keresem a hibát, holott az életvitelemmel van probléma. Depressziós hála Istennek nem vagyok, inkább csak tanácstalan. És most lehet megijedtem, h apum mondta h viszlát vagy talpra álltok és lesz pénzetek vagy ő állandóan kihúz a szarból mi meg csak ,,vegetálunk,,.

De azért ez nem mindig volt így, ilyen mélyponton talán még nem voltunk.

Férjem mindig dolgozott,neki mindig volt biztos jövedelme. Én voltam az aki itt 3 hónapot amott 2 hónapot,aztán fél évet emitt.

Pedig szerintem nem vagy rossz helyzetben.

Kozmetikus, ingatlan, eladó. Én az első kettőből választanék, urambocsá' mindkettőt csinálnám. Aztán amelyik bejön vagy jobban megtetszik.

Sajnos nem hullik az ölünkbe ingyen semmi. Mi lesz ha gyerek is lesz? Az nem lenne célravezető ha ezt a szemléletet látná és ezen szocializálódna.

Szóval vegyél egy nagy levegőt és nosza, aktív életre fel:)

És a férjedet is nógasd. Két életerős egészséges fiatalember...dologra!:)