Tanácsot szeretnék kérni! Hogy oldhatnám meg a következő problémát? : (beszélgetős fórum)

Nincsenek közel, de hát van telefon, net, meg hazajáró gyerek. De nem is ez a baj, most már elfogadnának engem, hogy van a kicsi. Én vonakodom, a párom viselkedése végett!

Vagy ha esetleg kicsit távolabb költöznétek a szüleitől...?

Vágyom is rá, hogy normális viszony legyen, egyedül a párom viselkedése ami teljesen elkeserít. És minél inkább fájdalmat okoz, annál inkább kedvemet veszi a normális viszony kialakításának. persze teszek feléjük lépéseket, pl: elküldöm a picit, hogy lássák, képet csinálok, albumba beleteszem, süti, ilyenek...felvételek csak nekik a piciről. Abban a ruhában, azzal a játékkal ami tőlük van.

Ha csak az eredményt nézed mindegy,hogy a baba miatt vagy sem, de konszolidálhatod a kapcsolatot velük, ami mindenkinek jó lenne.

De közelítek feléjük, próbálok Nekik kedveskedni.

A gyerek és a saját érdeketekben nem tudnál te is kicsit közelíteni feléjük?

Annyiszor szerettem volna már ezt megtenni! Nem rossz emberek ők, csak nehéz volt elfogadniuk, hogy voltam házas és gyerekem is van. Jobban mondva nem akarták, míg nem lett meg a közös gyermek. Ám az van bennem, hogy mit látnának Ők így, ha köztünk nincsenek rendben a dolgok? Mire gondolnának? Mit éreznének? És nehezek a napok, mert a párom egyre ellenségesebb és sokszor úgyérzem akarattal bánt meg.

Persze nem akarok velük haragoskodni, a kicsit nem tiltottam el a saját sérelmeim végett! De nem tudok egyik napról a másikra ölelkezni Velük, vagy leülni Velük egy asztalhoz, ha Ő még mellette folyamatosan megbánt, a szeretet helyett fájdalmat okoz. Nem kicsi dolgokkal....

Meglátod ha beszélsz velük öszintén jobb lesz. (tapasztalat)

Kata szerintem hivd át a párod szüleit mikor otthon a párod is és beszéljétek meg ezt nyugodtan,jobb ha tisztázod velük mert csak roszabb lesz ha nem nyitsz feléjük. Légy bölcsebb mint ök.

Az a legnagyobb baja, hogy nem fogadom tárt karokkal a családját, de azt nem nézi, hogy véleményem szerint egyértelműen csak a pici végett lettek hirtelen ilyen elfogadóak, egész odáig tudomást se akartak venni rólam. Se ünnepkor, se összejövetelekkor, soha. Sőt kijelentették, hogy a lában se fogom oda sose betenni.

Mióta újra jó a helyzet köztük, azóta engem igazából semmibe vesz. Én így érzem.

Elnézést a helyesírási hibákért, kicsit feszült idegállapotban vagyok.

Sokszor titkolózik és nem mond igazat, ha beszél Velük. nem is áll ki mellettem, mert azt mondj anem akar konfliktust. És eleresztette magát velem szemben. úgy érzem nem becsül.

mi a probléma?

Mivel a párom és családja közt hatalmas szakadék van, egyre több a feszültség a kapcsolatunkban. Egyre inkább feléjük húz, mióta várandós voltam és Ők tudomást szereztek erről, és hirtelen szerettek volna elfogadni, és mióta megszületett a kislányunk és még mindig nem rendeződött a helyzet.

Tanácsot szeretnék kérni! Hogy oldhatnám meg a következő problémát? :