Szülni 40 felett (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szülni 40 felett
Szia!
Nem hiszem hogy ezt a kor határozzná meg. Lehet valami más áll a sikertelenség mögött.
Nekem nagyjából könnyen jöttek a gyerekek.
Bár nekem eléggé hátrahajló méhem van ami igencsak gátolja a teherbeesést, de ezt egy egyszerű módon lehet korrigálni még pedig az aktus utáni hasra fekvéssel. Nálunk bevállt.
Már több ismerősnek is segített ez a módszer.
Sok sikert és mielőbbi babásodást!
Egyet értek veled.
Nagyon sokan tudnának rossz dolgokról mesélni, kinek gyerekkorban, kinek felnőttkorban jutott ki belőle. De ítélkezni mások felett nem szabad.
Bár ezt a betegséget amit írtál nem ismerem, de sosem könnyű az élet egy beteg családtaggal.
Ebből a szempontból szerencsém van, de más részről meg nekem is kijutott a "jóból".
És az irigykedés, az emberek sosem képesek a dolgok mögé látmi és olyasmiért irigykednek amit ők sosem képesek végig csinálni és elérni.
Ha hasonló élethelyzetben lennének szinte biztos hogy meghátrálnának belőle.
Köszönöm!
Lehetett volna pár évvel ezelőtt, nem vitatkozom ezzel a ténnyel.
33 évesen is jöhetett volna nem rajtunk múlott.
Huszonévesen én egyetemre jártam és örültem, hogy járhattam egyik szülő- egyetemi tanár amúgy- borderline-szindromás volt, örültem hogy menekülhettem otthonról...
Kívülről minden szépnek és jónak látszott, irígyeltek minket de belülről...azt hagyjuk inkább!!
Kinek ez jut, kinek az jut, amíg a másik cipőjében nem jártál addig nem szabad negatív véleményt alkotni, én sem teszem 19 évesen is éppolyan jól lehet gyereket nevelni mint 40 évesen.
Gratulálok az ikrekhez!
Sokféle életmódra talál az ember példát. Ami vagy jópélda lesz számára vagy ellenpélda.
Én 19 éves voltam amikor a nagyfiamat szültem és most majd 41 mikor a legkisebbet.
Nem bántam meg hogy olyan korán anya lettem. Főleg hogy azóta is együtt vagyunk a párommal immár 24 éve.
Ami lényeges hogy mindenki a maga értékrendje szerint éljen és nevelje a gyerekét. :))
Akár 20 éves akár 40 éves.
Hát, én 39 évesen iker fiúkat várok májusra a 48 éves férjemmel.
31 voltam mikor mi megtaláltuk egymást, addig egyetem, saját vállalkozás kiépítése stb itt Bp-en.
33 körül már szerettünk volna gyereket, csakhogy nem jött.
Minden nőgygyógyászati, hormonális adat a legnagyobb rendben volt, minden féle viszgálat megvolt és semmi eredménye.
Én elutastítottam a lombik programot, nem akartam hormonokat szedni és az orvos sem javasolta, mondván többet árt mint használ várjunk még egy kicsit.
A 6 év azért nem úgy telt el hogy minden hónapban ráfeküdtünk és témára de próbálkoztunk.
Már lemondtunk róla és tessék mindenféle hormonális beavatkozás nélkül, én csak Elevitet szedtem és azt is havonta ha 3 szemet mert a többitől rosszul voltam most itt vannak a fiúk...
Amúgy meg én úgy gondolom, hogy 55 évesen lesz két 16 éves fiam az nagyon jó, azok már felnőttek nagyjából, és a férjemmel nem óhajtunk 55 évesen talpat dobni.
Mi sokat beszéltünk erről, és bár hagyni fogunk a gyerekekre, de úgy gondoljuk, hogy ha örök egyetemista akar lenni, meg 30 évesen mi nekünk kell irányítani, anyagilag segíteni, akkor valamit elrontunk a nevelésben.
Szóval ha úgy neveled, akkor 16-20 éves korára igenis komoly felnőttet lehet belőle nevelni.
Ezt hozta a sors, de én 22 vagy 28 évesen, biztos, hogy nem vállaltam volna gyereket, mert abban az életkorban más volt a feladatom.
Mi most hogy egymásra találtunk már jópár éve, sokkal de sokka többet tudunk adni, nyújtani nekik mint ha más párral tesszük ugyenezt 10 évvel ezelőtt abból csak válás lett volna.
Remélem segítettem :)
És..még annyi, hogy én nem ítélek el senkit,azt sem aki a 22 éves kori gyerekvállalást tartja normálisnak, máshogy gondolkodik valaki Budapesten aki mondjuk rendett, jómódú körülmények között él, érett, szerelmes házasságban van, és máshogy aki pl vidéken él, ott nőtt fel mások a szokások, más behatások érték egész életében.
De nekem az a véleményem ennyi idő távlatábül is, hogy nem a 22 éves kor a megfelelő erre...
Ezt nektek / neked kell tudnod vagy érezni hogy tudjátok-e még vállalni vagy sem.
Én azt mondom azért még egyszer utoljára beszéljétek át a pároddal és együtt zárjátok le, mert ne hogy később benned maradjon a sóvárgás a baba iránt. Az nem lenne jó.
Vagy pedig mégis csak úgy döntötök hogy belevágtok.
folsavat, b12-t, magnezıumot, d-vıtamıt, k2-t, halolajat.
mınımalısan.
hat ez megtortenhet egy 25 evessel ıs.
pont ez a rossz ındok
egeszsegugyı szempontbol 40 folott szulnı alapvetoen nagy kockazattal jar.
en 40 folott szultem mındket gyermekemet, 0 problemaval es kıvalo egeszsegı allapottal, de amı sok szovodmenyt hallottam en ezalatt az elmult 5 ev alatt, szınte nem ıs nagyon hallanı manapsag szovodmenymentes terhessegrol...
nem tudom, jol gondold ezt meg....
szer,intem
onmagaban a kor nem erdekes, ha termeszetes modon letre tud jonnı a terhesseg.
szerıntem.
A drukkból sosem elég. :))
Már tudod mikor mész?
Gyere majd mindenképp a fejleményekkel!
Drukkolok neked hogy minél hamarabb sikerüljön.
Amúgy hogy kinek milyen eü baja lesz terhesség alatt az nem igazán kor függő.
Én 40 éves létemre egy teljesen problémamentes terhességet vittem végig. De ismertem olyan fiatalt aki harminc se volt és nagyon sok baja lett pedig nem volt túlsúlyos vagy ilyesmi.
Én a babával két plusz vizsgálaton voltam.
Az egyik egy magzatvíz vételen és egy magzati szív uh-on.
Annyi plusz dolog volt még hogy a 20 hét után javasolta a dokim a vérhigító injekciót a trombózis és a sztrók elkerülése végett.
Szedtem a vitamint a vasat meg folsavat és a magnéziumot.
Ha tényleg belevágtok kezd el szedni a vitamint meg a folsavat.
A többit meg szerintem beszéld meg a saját dokiddal.
Erzsébet..a legkisebb 8 éves..magam sem tudom még,egyáltalán lehetne-e még..1 éve Mirenám van,de nem igazán vált be,azt hiszem ki kell vezetni.De nem tudom mit szólna az orvosom,ha őt kérdezném.Szóval igen
.több év után kezdeném ismét a terhességet,ami egy csoda a nyűgjeivel együtt,aztán a kisbaba 😊 Még magam sem tudom,nem véletlenül olvasgatok,de meglepve látom,hogy nagyon is gyakori 40 felett szülni.De ez lenne az utolsó és 45 felett semmiképp.Férj nincs ellene,de biztos hogy kell egy mélyebb beszélgetés.Nyilván nem wgy szoba-konyhába érkezne,de nem is egy villába.És inkább az egészségügyi vonatkozása érdekel inkább rám nézve,bár ismert nyavajám nincs.
Szia!
Én is 44 vagyok júniba töltöm a 45öt :o 5 gyermekkel,legkisebb 3 éves.
Nálad mennyi idős a legkisebb??
Ezzel nagyon eggyet értek Vecus!!
Én 41 évesen szültem az ötödik babát most 3 éves.
Minden "menetközben alakul".
Igen igen egy gyerekkel öt gyerekkel is nehéz ki hogy áll hozzá.
Sok sikert nektek!!
Sziasztok!
Jó rég jártam erre.
Ariel Mackóbandi sok sikert!
Manapság semmi kivetnivaló nincs abban ha 40 felett szül valaki.
Én most nem rég töltöttem a 41-et és a legkisebbik gyerekem most fél éves múlt.
Ja és az ötödik gyerek.
Ez a topic a korra vonatkozik nem arra ki hogy tudja felnevelni a gyerekeket.
Mi sem tudunk lakást meg autót a gyerekek feneke alá tolni. De szerintem nem is ez a gondoskodás. Hanem hogy sikerüljön elindulnia az életben és meg tudja magának mindezt teremteni.
Ha ez sikerül a gyerekemnek elérnie akkor elmondhatom hogy igen sikerült felnevelni.
Ez a topic nem a mennyi gyermeket vállaljunk-tudunk felnevelni-útjára bocsátani-ról szól,hanem ahogyan azt ariel71 írta : ami a címe :)
40 felett többedik gyermekhez nem kevés energia és elszántság kell,de a nehéz napok után is mindig jön valami jó :)
Én személy szerint örülök és hálás vagyok azért,hogy az életünk így alakult.2 gyermeket fiatalon,2 gyermeket még fiatalabb korunkban vállaltunk :)
Sőt : ha újrakezdhetnénk ugyanígy szeretném :)
Ki mennyit tud és akar vállalni...
Sajnos a "mai" világban valóban : egy gyermeket sem könnyű útnak indítani...
De ez is mindenkinek mást jelent...
Szerintem tudni kell megmutatni az utat,hogy hogyan,merre induljon és a lehetőségeinkhez mérten támogatni tervei megvalósításában,ösztönözni a gyermekünket.
Ha valakinek ez azt jelenti,hogy rakjunk a feneke alá egy lakást,netán egy autót és juttassuk be egy tuti jól fizető,előléptetésekkel kecsegtető munkahelyre...na,ez valószínűleg egy gyermek esetében is csak keveseknek adatik meg...
Én személy szerint olyan szempontból érzem "szörnyűnek" ezt a mai világot,hogy az emberek érzéketlenné,gátlástalanná,tiszteletlenné válnak egymás irányába...
Anyagilag sosem volt könnyű,az viszont igaz,hogy régen sok minden biztosabb volt,beleértve a munkahelyet is...
Húúúú...akkor nem egyszerű a történetetek...
mielőbbi sikert és minden jót kívánok :)