Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Születésnapi ajándék fórum

Születésnapi ajándék (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Születésnapi ajándék

1 2 3
2009. jan. 29. 10:00

Én ma vagyok 24éves!!! Én szilveszterkor azt mondtam a páromnak, hogy azt kivánom, ha addigra meg lenne a forgalmi vizsgája is. Beteljesült, Ma lesz a forgalmi vizsgája:) Remélem sikerül is neki. Tegnap azt mondta a párom, hogy szeretne hóban vizsgázni, én mondtam neki, hogy teljesüljön, ha úgy akarod, és teljesült ez is, már itt nálunk esik a hó és már centis. Remélem Fehérváron is esik és abban vezethet:)

Mindenkinek, aki most Ünnepli a Szülinapját, annak Boldog Szülinapot kívánok!!!

2008. márc. 8. 22:50
Szia. Nem kell feladnod a tanulást és az egyetemet! Igaz, én az 5 évben tudtam meg, hogy babát várok, de minden félelmem ellenére azt tapasztaltam, hogy az oktatók és a kollégák hozzáállása rendkívül pozitív. Fontos, hogy az Oktatási Intézményben, ahol tanulsz jelezd a TO-n, hogy babát vársz és érdeklődd meg, hogy milyen lehetőségeid vannak (van-e levelező tagozat adott szakon, ha még csak elsős vagy, de visszamész fizetik-e a tb-t, stb., és ne felejtsd el, hogy gyermekszülés esetén annyit halasztasz, amennyit jólesik, de a beíratkozástól számított 10 éven belül be kell fejezned az egyetemet! És gratulálok:D
2007. nov. 1. 20:20
Sziasztok!A nővérem most lesz 16 éves és semmi ötletem sincs,hogy mit vegyek a szülinapjára.Légy szíves segítsetek!Az ötleteket a következő címre várom: erdeibogi@citromail.hu .Előre is köszönöm szépen!
65. Ella89
2007. okt. 27. 14:10
Én se vetettem volna el a babát, sőt, nagyon boldog lettem volna. De sajnos nekem nem lehet kisbabám, meddő vagyok. Lehet ezért fáj mindig, amikor minden érzelem nélkül beszélnek az abortuszról.
2007. máj. 3. 23:46
Hasonló a történetem, gratulálok. Én 19. születésnapom előtt szültem meg a lányom :) Nemsoká iskolás lesz, és el se tudom képzelni nélküle az életem. Az osztályomból (mindegy melyik iskolát említem) szinte csak én szültem, a többiek csak buliznak, de nekem ez abszolút nemhiányzik. És ők ezért lenéznek, de nem bánom. Egyetem helyett anyaság :)
63. Dina+
2007. febr. 26. 15:31

Sziasztok!

Evy.ke! Gratulálok a babához és az esküvőhöz is! Én 3O évesen szültem a kisfiamat. Nem tudom mit csináltam volna, ha korábban érkezik. De Te biztos átgondoltad a lehetőségeidet. Ez felnőtt gondolkodásra vall. Szerintem jól döntöttél, a leírt körülményeid alapján így gondolom. Sok boldogságot és egészséget kívánok nektek!!!

Dina+

62. evy.ke
2007. febr. 24. 20:13
Nem gondoltam volna, hogy ennyi ember csatlakozik majd a fóromhoz, és még "oszlopos tagjai " is lesznek! Annyira jó dolog, hogy sokan megosztják a tapasztalataikat és érzéseiket, ezáltal még okosabb is lehetek... mert még sok mindent megkell tanulnom! Köszönöm!
61. Mágika75 (válaszként erre: 60. - Briella)
2007. febr. 24. 18:13

Kedves Briella!

Őszintén sajnálom, ami történt. Ez (is) olyan dolog, amit nem lenne szabad senkinek átélnie!

Elveszteni egy gyermeket... Az ember egy része is elveszik vele. :-((

Kívánom, hogy hamarosan egy újabb - de egészséges - várandósságodról írhass nekünk!

A legjobbakat kívánom, kívánjuk neked!

Mágika

60. briella (válaszként erre: 58. - Mágika75)
2007. febr. 24. 16:55
Kedves Mágika teljesen igazad van az abortuszokkal és azzal hogy lehetőleg soha ne bánja meg senki ha babát vállal.Tudod én ugy jártam részletesebben leirva:kb 1 éve eldöntöttük férjemmel hogy Anasztáziának szeretnénk egy tesot,megkérdeztük Anaszt mit szól hozzá nagyon boldog volt,igy mindent bele modszerrel nekikezdtünk a tesónak aki nagy nehezen 9 hónap"munka után végre megfogant volt ám öröm.Teltek a napok és 6 hetesen egyik este rózsaszinű nem odaillő dolog volt a bugyimon.Azonnal felhivtam orvosom aki miután bementünk a kórházba közölte velünk hogy a petezsák szabálytalan,várjunk 1 hetet.Aztán ez igy ment tovább minden héten mennünk kellett és ugy tünt fejlődésnek indult kialakult a szikhólyag majd aztán igaz hogy picike volt de látszott már a baba is.Ja azt ugye irnom sem kell hogy szinte szobafogságban teltek napjaim de ez sem érdekelt csak maradjon meg a baba.Aztán mint derűlt égből villámcsapásként ért a meglepi hogy öt hét kinlódás után mégiscsak megkezdődött a vetélés ami itthon kb félig lezajlott mire bementem a kórházba.Gondolhatod mit éreztem mikor orvosom közölte velem hogy sajnos maradtak bent"alkatrészek"igy elkerülhetetlen volt a kaparás.Orvosom javára irandó hogy nagyon átérezte fájdalmam és nagyon rendes volt vigasztalt.De én ugy érzem hogy ezt soha nem fogom kitörölni az emlékeimből és ha majd sikerülni fog egy másik terhesség akkor én leszek a világ legboldogabb embere,de 2007február 11.ét mindig meg fogom gyászolni.Nos jól esett végre leirnom a fájdalmam és bocsika ha untattalak.puszi
59. briella (válaszként erre: 18. - Aszpázia)
2007. febr. 24. 16:35
Szia Aszpázia!Nos a vélemények ezen a téren igen etérőek.Én mindenképpen tisztelem az Evyt hogy világra hozza a gyerekét.Én harminc éves vagyok 8 éves a kislányom és most akartunk neki testvérkét aki hosszúnak tűnő átfeküdt hetek elteltével sem maradt meg 11 hetesen elvetéltem két hete:((Te a szerencsések közé tartozol hogy született majd babád,és ha nem lett volna?hidd el mindig visszakivántad volna azt a babát.Én nem itéllek el te igy döntöttél senki felett nem törhetünk pálcát mert lehet az én gyerekem is beleesik majd egy ilyen szituba de én akkor segiteni fogom és mindkét variációt megbeszélünk.Lehet hogy elpazarolja az éveit de én azt gondolom hogy egy kisbaba is rengeteg örömöt tud adni ami feledteti pl a pelenkaszagot,ők igy döntöttek és adjon nekik a jóisten boldogságot mert ahol szükség van oda elérkezik.Majd segitenek nekik a szülők mint ahogyan irta is és szerintem a tanulás is megoldható lesz.Én is tanultam mikor a lányom 2 éves volt és még dolgozni is visszamentem mégis megvoltunk és mostmár van kertes házunk autonk és mindenünk ami kell.üdv
58. Mágika75 (válaszként erre: 57. - Briella)
2007. febr. 24. 10:27

Kedves Briella!


Persze, hogy tartsák meg a kisbabát!!! Nincs is más - számomra elfogadható - megoldás.


Már írtam, hogy az abortusz NEM arra való, hogy utólag megszüntesse egy csacskaság, felelőtlenség "eredményét" és "tiszta lappal" élhessünk tovább. Ez durván hangzik, de valami ilyesmi a véleményem az INDOKOLATLAN abortuszról. Mert az nem indok, hogy: nem vigyáztunk eléggé.

Hirtelen 3 dolog jut eszembe, ami miatt az abortusz egyáltalán eszünkbe juthat: 1, a kisbaba nem egészséges (nem mindenki elég erős ahhoz, hogy nézze, ahogy a gyermeke nap nap után küzd az életéért, vagy azért, hogy elfogadják társai, mert nem teljesen egészséges szellemileg vagy fizikailag), 2, a terhesség a mama számára lehet végzetes (tudjuk, hogy ilyen is van sajnos), 3, ha valami szörnyűség történt a baba fogantatása körül (értsd nemi erőszak "eredménye"). Talán van még más is, de hirtelen ezek jutottak eszembe, amikor én is mint lehetőségre gondolnék az abortuszra.

Én a ha-már-itt-vagy-megtartunk családtervezési mód ellen szóltam.


Családtervezés - szerintem:

Két, egymást szerető ember - akik úgy gondolják, hogy felnőtt életük hátralévő részét együtt akarják tölteni - leülnek és KÖZÖSEN elhatározzák, hogy boldogságukat egy (több) kisbabával teszik teljesebbé. Aztán jöjjön, amire - illetve akire - vágynak!!!


DE! "A basssssszus! Nem jött meg, lehet, hogy terhes vagyok! Mi a franc legyen? Nnnna jó, megtartom." nem túl átgondolt, megfontolt. Szerintem. (Kissé sarkítom a példáimat.)


Mint írtam én egyszer estem eddig teherbe, ennek a gyönyörű, tökéletes "eredménye" KisCsengénk. Az egyetlen meglepetés érkezésével kapcsolatban az volt, hogy elsőre sikerült!:-)


Őszintén kívánom, hogy Éviék élete olyan legyen, hogy eszébe se jusson többé, az az időszak, amikor kétségei voltak, hogy hogyan is döntsön. Soha ne kelljen megbánnia egyetlen meghozott döntését sem! Úgy tudjon visszagondolni élete bármely szakára, hogy IGEN! AKÁRHÁNYSZOR KÉNE ÚJRAÉLNEM, SOHA SEM TENNÉM AZT MÁSKÉPP!


ÉLJENEK A KISBABÁK!!!:-))

57. briella (válaszként erre: 49. - Mágika75)
2007. febr. 24. 07:51
Szia Mágika igen olvastam a többi hozzászólásodat is!Köszi a sajnálatod!Csak azt akarom neked mondani hogy gondolom valamiféle ovaintés vezérelt mikor is megirtad Evynek azt a cikket!Tehát távol álljon töllem hogy bántsalak csak valamilyen módon félreérthető volt és te is tudod hogy mégiscsak igazán szép dolog hogy megtartsák a babát.Az én párom is bent volt a szülőszobán mikor lányom született és közölte hogy majd a másiknál is ott lesz mert azt mondta igy lehet igazán becsülni azt amikor egy nő anya lesz és világrahozza gyermekét.puszi neked.
56. briella (válaszként erre: 22. - Bubbaboo)
2007. febr. 24. 07:31
Szia bubbaboo!Ezt a cikkedet tökéletesre irtad!Én is ehez hasonlókat irtam at evynek:)Nekem is van egy nyolc éves lányom igaz 22 voltam mikor született,de ha hamarabb jött volna akkor is maradt volna,imádjuk és majd meglesz minden idővel.Nekünk is úgy volt,lett házunk aztán butor is bele 3éve pedig már egy autót is vehettünk.Igaz párommal mind a ketten dolgozunk ha kell még hétvégén is de igy haladunk.Nos tehát én örülök neki hogy egy véleményen vagyunk,már azért is mert sajna akartunk tesót a lányomnak aki meg is fogant de két hete 11 hetesen sajnos elvetéltem.De bizom benne hogy lesz majd másik,de elfelejteni lehetetlenséd.puszika
2007. febr. 23. 15:09

Én is fiatalon szültem.27 évesen van egy 5.5,és egy 20hónapos kislányom.egyáltalán nem bántam meg,hogy fiatalon szültem.Igaz nem vagyunk milliomosak és nem hiszem,hogy gyerek nélkül azok lennénk.Van egy örökölt házunk,autónk és általában mindent meg tudunk venni a gyerekeknek és magunknak is.Szerintem a gyerekvállalás nem korfüggő hanem az nem mindegy,hogy hova születik,milyen körülmények fogadják.Mi is szeretnénk egy új építésű házat,külföldre utazgatni,de higgyétek el,hogy teljes mértékben elégedett vagyok így az életemmel.Nyáron is elutaztunk a párommal 4 napra kettesben, igaz csak Mo-on de mi annak is örültünk.Amit még nagyon szeretnék az egy angol nyelvvizsga,remélem egyszer ez is sikerül.

"Eldönteni,hogy gyermeket akarunk,egy pillanat műve csupán,

De a döntés,hogy szívünk a testünkön kívül dobog,örökre szól."

2007. febr. 23. 14:22
Én is csatlakozom a gratulációk hadához. :) Nálam is így alakult a dolog, 20 évesen tabletta mellett teherbe estem. 4! hónapja voltunk együtt a párommal, albérletben laktunk, főiskolára jártam, mégis boldogok voltunk, hogy lesz egy pici babánk. Édesanyám ellenezte, tudam én jól hogy ellenezni fogja, de mi ugy éreztük jó szülők leszünk. Hogy megbántuk-e? NEM!! Azóta van saját lakásunk, autónk, és már megvan a 2. csöppségünk is. Félsz volt bennem elég, mi lesz ha... de párom bíztatott, minden rendben lesz. Amikor a szülőszobában fogta a kezem és megláttuk a picinket döbbentünk rá, ez a csoda mindennel felér. Csak gratulálni tudok a döntéshez, és sok boldogságot kívánok nektek.
2007. febr. 22. 22:25

Kar egyebkent Magikarol rosszat feltetelezni ez ugyben, azt hiszem sokan felreertik az aggodast, az elovigyazatossagra intest. Magam nem gratulaltam, hanem a ketelyeimet irtam le, tudja-e mit vallal, hogy vajon van-e kire szamitania. Nem irt Evike semmit az eletkorulmenyeirol, hogy hogyan vallalja a babat, lesz-e aki segit neki.

Termeszetesen igy, hogy leirta magarol, csak gratulalni tudok en is neki, meglesz mindkettejuknek amire szukseguk lesz - ez is fontos azert.

Valljuk be ez azert megnyugtatobb, mintha egyedul elo leanyanya varna a picit, es nem lenne hattere.

2007. febr. 22. 22:19

Kedves evy.ke!

Gratulálok a döntésedhez! Elég erős egyéniségnek tűnsz, de talán nem árt még egy kis erősítés, szóval: én is 18 éves voltam, amikor megszületett az első gyermekem. Még érettségi előtt álltam. A családom nem állt mellénk. Ennek ellenére...Ma van egy eszméletlen helyes és tök jó fej 16 éves fiam. Mellette szereztem egy jogi diplomát, jó állást, és egyáltalán nem érzem úgy, hogy a fiam miatt le- vagy kimaradtam volna bármi pótolhatatlanról. Soha nem bántam meg, hogy bevállaltam akkor.

Neked is ezt kívánom, hogy soha ne bánd meg a mostani döntésed és legyél boldog anya és nő!

51. Mágika75 (válaszként erre: 46. - Evy.ke)
2007. febr. 22. 22:14

Évi!

Még valami: Ez volt az első alkalom, hogy teherbe estem (utálom ezt a kifejezést! Soha nem voltam terhes, én babát vártam:-))

Pedig sokat "gyakoroltam", hogyan is készül... :-) és bár soha nem szedtem gyógyszert, nem a véletlennek köszönhetően "jött össze".

Amikor elhatároztuk, hogy babát szeretnénk, elsőre meg is kaptuk :-))


+ Mielőtt bárkinek írnék megnézem az adatlapját (hány éves, van-e csemetéje vagy gyermeket vár-e, stb) A fényképes adatlapokat külön szeretem! Mások gyermekeiben is tudok gyönyörködni... :-)


++ Minden hozzászólásomban jó egészséget kívántam Nektek... Egyetlen sértő vagy bántó megjegyzést SEM TETTEM Rád (és a többi topikon szereplő hozzászólásaimban sem, senkire). :-))

50. Mágika75 (válaszként erre: 45. - Briella)
2007. febr. 22. 21:47

Briella!


Egyébként olvasd el a "Szülés? egyedül vagy az apukával" topikos hozzászólásaimat!

Abból kiderül, hogy mi is velünk a helyzet...

49. Mágika75 (válaszként erre: 45. - Briella)
2007. febr. 22. 21:45

Szia Briella!


Grtaulálok a lánykádhoz és őszintén sajnálom a veszteséged!


Igazából nem értem, hogy mit is akarsz nekem mondani...

Ehhez a témához több hozzászólásom is volt, magyarázkodtam eleget... :-)

48. Mágika75 (válaszként erre: 46. - Evy.ke)
2007. febr. 22. 21:43

Szia Évi!

Igen, van egy GYÖNYÖRŰ kislányom. 6 hónapos lesz febr. 28-án.

Nézd meg az adatlapomon! :-)

47. 278c85ecf4 (válaszként erre: 40. - Evy.ke)
2007. febr. 22. 18:15
Nagy-nagy gratula a babához, és a házassághoz is!!:)
46. evy.ke
2007. febr. 22. 17:47
Mágika 75! Egyébként neked van gyereked???
45. briella (válaszként erre: 31. - Mágika75)
2007. febr. 22. 14:24
Szia Mágika!Harminc éves vagyok egy lányom van és most vesztettem el egy11 hetes terhességet pedig mindent megtettem hogy megmaradjon(hormonokat szedtem feküdtem stb)mégsem sikerült.Azért irok neked mert én tudom hogy te mire is gondolsz és hogy mit akarsz kifejezni de én úgy gondolom hogy ha Évi igy döntött biztosan átgondolta ezt a dolgot és a párja, szülei is segitik majd.Nem feltétlen az anyagiakra gondolok hanem a lelki dolgokra azoknak szerintem nagyobb súlyuk van.Nekem is hogy a vetélésemen valahogy túljussak egy picit anyukám is és férjem is segitett pedig már harminc vagyok és mégis jó volt anyukám ölelő keze.Még annyit ha majd az én lányomnak is lesz ilyen gondja mert ugy neveljük hogy mondja ej gondját baját ami eddig müködik is és remélem fog is nem fogom engedni elvetetni a babáját,majd én segitek neki mert mig élek érte élek és segitem,mert én sajnos már tudom milyen elveszteni egy magzatot,és lehet ha elvetetné nem lehetne majd ha egyszer akarna.puszika
2007. febr. 22. 14:03
újra én vagyok Evyke.Minden tiszteletem a tied amiért megtartod a babád meglátod majd milyen nehéz és milyen szép hivatás is az anyaság.Mint az előbb már irtam most vesztettem el 11hetesen a babám,de valamennyire vigasztal a kislányom aki ép és egészséges aztán majd ha a jóisten is úgy akarja lesz egyszer remélem ezek után testvére.Sok boldogságot jó terhességet kivánok neked nektek.
2007. febr. 22. 13:56
Elég baj hogy fiatal lányok felelőtlenül abortuszra jelentkeznek hiszen már rengeteg mód van a fogamzásgátlásra.Nekem a kislányom 8 éves és a másik babám most vesztettem el.Kegyetlen állapot spontán elvetélni soha nem fogom elfelejteni ezért is vélekedem igy.De végül is mindenki maga tudja csak nem értem hogy ezt milyen módon dolgozzák fel mert néhéz nagyon.
42. Mágika75 (válaszként erre: 40. - Evy.ke)
2007. febr. 20. 15:24

Szia Évi!


Itt senki nem volt ellened! :-)

A női/anyai szolidaritásból adódó aggódás érted, értetek volt az, ami egy kissé kritikusá tette a hozzászólásokat. Legalábbis részemről.


Minden jót nektek, jó egészséget, sok boldogságot és sok türelmet a kisbabához!

41. mily
2007. febr. 19. 19:18

Senki nem akart megbántani, szerintem csak jóindulatú tanácsokat, vagy véleményeket kaptál.Illetve pár általános vélemény hangzott el. Az anyagiakról meg csak annyit, kevés 18 éves van aki már önálló keresettel rendelkezik és el tudja magát tartani, gondolom innen jöttek a sejtések (legalább is nekem :)) Én mindenesetre nem tudtam volna 18 évesen kondoskodni sem magamról sem a babáról szülői támogatás nélkül.

Szóval minden tiszteletem a tiétek és sok boldogságot nektek!


Megjegyzem: ez a hátránya a neten történő beszélgetésnek a leírások könnyen félreérthetőek, nem teljesek az emberi benyomások nélkül :))

40. evy.ke
2007. febr. 19. 14:25

Syastok! Az időm nem engedte, hogy benézzek erre az oldalra, de most leültem és elolvastam a hozzászólásokat! hát... bevallom, nem térek magamhoz! :-) Először is, utaltam én arra, hogy nem megfelelőek az anyagi körülményeink egy gyerek felneveléséhez és jólétéhez??? Képesek vagyunk családot alapitani, és nem a szüleim segitségével! A felelősséget sem szeretném átadni sem a családomnak, sem a nővéremnek! Nem anyagilag segitettek, hanem lelkileg!! Szerencsére a párom(aki 2 hét mulva a férjem lesz :-)) teljes mértékben el tud minket tartani és még márkás cuccokra is futja, ahogy vki fogalmazott!

A lényeg, hogy a legnagyobb szeretetet tőlünk fogja kapni!

Nem érzem magamat kevésnek, ahhoz, hogy befejezzem az egyetemet, sőt... boldogan megyek órákra, nem arra gondolok, hogy most romba dől az életem... na meghogy nem vagyok elég erős hozzá!

Igen is boldog vagyok... és tudom mit vállaltam! A hozzászólók többsége "mellettem áll", nekik nagyon szépen köszönöm!

Puszika! ;-)

39. mily
2007. febr. 18. 11:19

Sziasztok!


Először is én is gratulálnék a kisbabához Évi!

Jó hogy így döntöttél, de biztos jól átgondoltad? Volt aki elmondta hogy mivel is jár ez? Elvileg aki betölti a 18 évet az hivatalosan is "felnőtt", aminek ugye minden 18 éves örül. De vajon látod ennek az árnyékos oldalát is?! Egy gyerekkel együtt pedig még több kötelezettség és "lemondás" jár együtt. Innentől kezdve egy ártatlan és magatehetetlen kis lényért vállalsz felelősséget, (azért írom egyes szám első személyben mert te leszel a biztos pont az életében, hiába van most melletted a párod nincs rá biztosíték hogy ez a későbbiekben is így lesz, ez igaz idősebbek és házasok esetében is tehát ne vedd magadra).

Jó ha van aki segítsen, de sose feledd hogy ez a te feladatod és felelősséged, ezt nem tolhatod át a nővéredre vagy az anyukádra, csak néha-néha.

Neked ( és a párodnak) kell gondoskodnod a biztos családi háttérről ami az érzelmi oldal mellett magában foglalja az anyagi biztonságot is.

Ha számítasz a szüleidre jól teszed, de csak egy figyelmeztetés: a túlzott ráutaltság maga után vonhatja a kiszolgáltatottságotokat a szülők felé, ami akár a túlzott beleszóláshoz is vezethet a családi életetekbe. Szerintem ezt semmiképp se hagyd mert hidd el hosszú távon megkeseríti az életeteket ha esetleg így történik. ezt csak úgy tudjátok kivédeni ha magatok is képesekké váltok gondoskodni magatokról.

Ha ezekkel mind tisztában vagy akkor nyugodt szívvel várhatod a babát és készülhettek a közös életetekre. Magatoknak szülj babaát ne a családodnak!!! Sok boldogságot kívánok hozzá

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook