Szüléskor gátvágás mikor szükséges? ki hogyan élte meg? (tudásbázis)

Én vákummal szültem és össze-vissza szabdaltak!

A sokféle fájdalmat nem tudtam megkülömböztetni :)

A gátmetszés nekem sem fájt és a varrás sem.

De a kitolás életem egyik (fizikailag) legnehezebb feladata volt! Viszonylag hamar megvolt de az egészet ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy 100 kilós súlyt kéne felemelned de csak max. 50-et bírsz na azért kicsit elemeled a földtől és ezt háromszor kell megtenned egy visszafolytott levegővel egymás után 20 percen keresztül.

az arcomon az erőlködéstől ezer pötty (véraláfutás) jött ki

Kicsit félelemmel is gondolok egy következő szülésre. De azt hiszem még könnyen megúsztam - csak végig azt hittem nem bírom megcsinálni.

Szisztok

Nekem is végeztek gátmetszést,de ha nem látom a dokim kezében a "vágóeszközt" észre sem vettem volna.Ugyanígy a varrás sem fájt egy picit sem.Ja és végig hanyatt feküdtem (még a vajúdás alatt is) és az első tolófájásnál kb. 3 másodperc alatt csusszant ki belőlem a babóm.Ezt csak azért írtam,hogy aki még nem szült és a kórházában csak a régi, úgymond hagyományos módszereket követik, ne ezen agyaljon jó előre.És ezzel nem azt mondtam,hogy ez a jobb módszer.De ha nincs választás,így is mehet simán minden.

Az első bébinél vágtak, a másodiknál nem.

A vágás, varrás nem fájt, utána sem volt vele problémám.

A gátvédelem nagyon jó volt, de utánna alig bírtam megmozdulni. Felállás, leülés, az ágyban való megfordulás közben, a kínok kínját éltem át. Először azt hittem, eltörött a farcsontom. Aztán kiderült mi a bűnös, az a bizonyos arany... Hát nem kívánom senkinek!!!! 2 hét alatt jött rendbe!!!

Kedves diagonalt és herengtimea!

Nem szeretném tovább ragozni, amit már lejjebb leírtam a gátmetszésről. Azt gondolom, hogy a magyar kórházak azért tehetik meg, hogy fittyet hánynak a bizonyítottan előnyös szülészeti gyakorlatra, és a saját kényelmüket helyezik előtérbe, mert a kismamák nagyrésze úgy gondolkodik, ahogy ti is. Ezt most ne vegyétek sértésnek.

Szeretnék mindenkinek sikeres szülést kívánni itt a fórumon!

Engem pedig, ha valakit konkrét kérdés érdekel, akkor - csakúgy, mint azok, akik már megtették - megtalálnak üzenetben a nevemre kattintva.

Minden jót!

Én eddig nem is hallottam ilyenpróblémákról a gétmetszéssel kapcsolatban.Nem egy kismamával beszéltem már erről is,és senki sem számolt be ilyen problémáról.

A szakadt szélű szeb dologgal kapcsolatban.Enkem eddig 3szor varrtak kisebb nagyobb balesetekkel.A legutóbbira emlékszem rendesen,a többinél még gyerek voltam...12órán át vérzett,2napos seblázat kaptam,és 1,5 hónapig alig tudtam menni és vagy 5napig csak erős fájdalomcsillapítókkal tudtam aludni 1-2 órákat.Eredmény,egy fél centi,helyenként egy centi vastag hatalmas heg a bal térdemen.Nagyjából 1,5 év kellett a teljes regenerációhoz.Pedig az sem volt más mint egy repedés,2-3centi hosszan.

Amúg nem tudom,hogy hány olyan kh van ma magyarhonnban,ahol lehet guggolva szülni?(Méregdrága magánklinikák kivételével.)No és még mindig fenntartom a véleményemet,hogy a magyar egészségügy egyik legkisebb problémája a gétmetszés.Ez nem azt jelenti,hogy minden vágyam hogy vagdossanak,szó se róla.De amíg a kh-kban nincsen ott a megfelől személyzet,aki biztosítani tudja a megfelelő gátvédelmet,és amíg mindez nagyon sokba kerül(sajnos nálam ez is játszik,sokat),addig inkább vágjanak,mint emiatt legyenek problémák.

az ikrekkel volt gátvágásom,még 14 éve...nem fájt,viszont jobb volt minthogy magátol repedt volna....

most viszont én is meglepödtem..a kicsi fiam,csak ugy minden vágás fájdalom nélkül kipottyant.../azért igy könnyebb volt kiheverni a szülést:)

Nos, én nem gondolom, hogy egy fontos izom sebészeti úton történő átvágásának a kérdése túl lenne lihegve, attól, hogy sokan (legalábbis remélem, hogy sokan, és egyre többen...) megkérdőjelezik a szükségességét, és szeretnének tájékozottak lenni a kérdésben, mielőtt döntenek.

Illusztrálásként egy képzeletbeli történet: bemegy a férfi az orvosához, mondjuk egy vizsgálatra, azaz semmi súlyos egészségi problémája nincs. A doki azt mondja: "Nézze uram! Most fogok egy szikét, és ejtek egy 3-4 cm-es kb. centi mély vágást a combizmában. Ennek az igazi célja, hogy nekem így sokkal könyebb dolgom lesz a vizsgálat során." Vajon a férfiak is legyintenének rá, hogy nem érdemes ezt ennyire túllihegni?

Mert a gátmetszés - nem ragozom tovább - természetes, nem mesterségesen gyorsított, nem megindított, nem természetellenes testhelyzetben történő szülés esetén NEM áll sem a mama, sem a baba érdekében. Az egyetlen érv ami még ilyenkor is megállja a helyét az, hogy "könyebb összevarrni a szép egyenes vágást", mint az esetleg kanyargósabb repedést, netán több pici, apró repedést, külön helyeken.

De vajon megengedhető-e, hogy az orvos csak azért vágjon át egy izmot, mert így NEKI könnyebb dolga van? Szerintem nem. Szerintem a baleseti sebész se áll neki nyavajogni, ha bemész a kórházba egy nem szabályosra sikeredett fejsebbel, vagy más sérüléssel.

Egyébként, hogy a túllihegést tovább cáfoljam: nitchkának maximálisan igaza van, bizony lehet probléma a gátmetszés után, nem csak annyi, hogy kellemetlen a gyógyulás.

Az egyik amit már említettem, hogy a nedvesítő mirigy kivezetését is átvágják, ami miatt nem biztos, hogy valaha helyreáll a természetes síkosító képesség.

A másik amit szintén kipróbáltam, hogy túl szűkre varrnak. Persze teljesen jószándékból. Csakhogy ennek következménye volt nálam, hogy kb. a fiam 3 hónapos koráig minden szeretkezés egy tortúra volt, sírtam, és mind a ketten szenvedtünk, mire kemény erőfeszítéseket követően sikerült annyira kitágulnom, hogy már nem fájt. (És senki ne higgye, hogy ettől - a szorosabbra varrt bejárattól - javult volna az élmény...)

A harmadik ennek az ellentéte - sajnos ehhez is volt szerencsém - az, ha túl lazára varrnak. Ez azt eredményezte, hogy kb. 6-8 hónapon át teljesen magamba voltam zuhanva, hogy vége a nőiségemnek, mert annyira laza voltam, hogy mindkettőnket elkeserített. Persze 8 hónap kemény torna, és kitartás meghozta az eredményét - de létezik olyan kapcsolat, ami mondjuk ezt már nem bírja ki.

Kérdem akkor: túl van lihegve, ha mindezt valaki el szeretné kerülni?

Á, a gátvédelem volt nálam a legkisebb probléma. Baba késett, szülést indították, burkot repesztettek, oxitocinnal sürgették, szívhang leesett, fogóval ijesztgettek. Ugyanakkor próbáltak alternatívak meg haladók lenni a gátvédelem erőszakolásával. Baba 4 kg volt, feje asszem 38 cm, én meg elég kicsi vagyok, úgyhogy minden összejött.

Attól még teljesen igazad van szakmailag abban, amit írsz, csak kicsit úgy érzem, túl van lihegve ez a gátmetszés-téma. Úgy tudnám fogalmazni, hogy ez lett volna a legkisebb bajom. (Ahogy a másodiknál tényleg ez is volt. ott is próbálták amúgy a gátvédelmet, de nem ment.)

Ne haragudj, lehet, hogy más bemondásra elhiszi neked, amit írsz, de számomra nem hiteles, ha valaki, aki kipróbálta a gátvágást - és mást nem - azt írja, hogy "rosszabb, ha össze-vissza repedsz és tényleg csak stoppolni lehet utána". Ilyen alapon azt mondanám, hogy Virgilius beírásának már inkább van létjogosultsága, hiszen mindkettőt próbálta már. (Megjegyzem szakmailag felmerültek bennem kételyek a megfelelő gátvédelem kapcsán az ő esetében...)

De már kezdek belefáradni. Azt hiszem hamarosan "nyugalomba vonulok" ezen a topikon, de aki keres, üzenetet írhat, és megtalál. Ígérem válaszolok.

Egyébként még egy utolsó: nem gondolom, hogy az, hogy hanyattfekve szül-e egy nő, és csinálnak-e gátmetszést pénzkérdés. Sokkal inkább gondolkodási stílus és szabadságtudat kérdése. Ha tudom és hiszem, hogy én vagyok jogosult egy egészséges folyamat során (mint a komplikációmentes szülés) dönteni a saját testem fölött, akkor megtagadhatom, hogy belémvágjanak, és azt is, hogy előnytelen testhelyzetet vegyek fel, csak azért, mert a kórházban így szokás.

Magyarországi kórházzal is volt szerencsém, miután hazaköltöztünk: nem volt szokás a rooming-in, mégis velem maradt a gyermekem. Szokás volt a manuális méhlepényleválasztáshoz altatni - mégis altatás nélkül csinálták. Egyszerűen kiálltam a jogaimért. Közöltem (kedvesen) hogy nem egyezem bele az altatásba, és beperelem őket, ha mégis megteszik. Aztán közöltem azt is, hogy nem engedem, hogy elvigyék tőlem a babát. Mondták, hogy sajnálják, de nem maradhat velem. Mondtam, hogy rendben, akkor hazamegyek. Ezt a 2 mondatot párszor elismételtük, aztán végül beadták a derekukat.

Azt is tudom, hogy a szülés nem az az időpont, amikor az ember könnyen kiáll a jogaiért. De erre való az apuka. Meg lehet vele beszélni, hogy mibe egyeznél bele, és mibe nem, ha esetleg nem leszel abban a helyzetben, hogy vitatkozz két tolás között :)

Végül hangsúlyozom, hogy mindezek a komplikációmentes szülésre vonatkoznak. Természetes, hogy, ha valami probléma lép fel, akkor ez nem áll. De egyszer épp egy professzorom mondta: "ha a szülő nőket odakötöznénk a Central Parkba a fákhoz, és semmi mást nem csinálnánk, 100-ból 99 nő minden gond nélkül hozná világra a gyermekét."

Édesanyám 3* szült,és háromszor vágták.Én most várom az első kis lurkót.A kh szülészetét épp most nyitják meg,mert tavaly ilyenkor bezárták,mert szerintük nem kellett.Reméljük fel is újították,és talán a kádbanszülésre is alkalmam nyílik.Nagyon meg vagyok veszve a vízért:)Mindenesetre,amikor megtudtam,hogy gátmetszás van a szülésnél,sokáig nem is tudtam erről,azt hittem a baba csak kijön és kész,akkor kicsit megijedtem.Számomra nagyon nem természetes dolog.De a pénztárcám nem engedi meg hogy válogassak.Nincs több száz ezer forintom szülésznőre meg magánorvosra,így marad hogy megpróbálkozok megbarátkozni a gondolattal.Aki megteheti fizesse meg és szüljön ah természetes,én azt tanácsolom!

Mert szép szülészeti elméleteket és gyakorlatokat,vizsgálatokat mondogatni,de azt nem szabad szemelől téveszteni,hogy mindennek ára van,amit súlyos 10-100 ezerekben mérnek.Csak bízni tudok benne,hogy a természet ebben is kedvezett nekem,a medencefájdalmakat hírből sem ismerem,minimális fájdalmaim voltak csak eddig a babánál,és remekül alszom minden éjjel.

28 hetes kismama