Szülés utáni juttatások a boldog kismamának! 2. rész

Az anyasági támogatásos és a családi pótlékos papírt a helyi illetékes Magyar Államkincstárhoz kell bevinni vagy beküldeni.

Érdekesség, hogy a kitöltési útmutató mindkettőnél hosszabb, mint a kitöltendő rész! És a poén: ennek ellenére nem valami egyértelmű a dolog, szóval sok kérdéssel a fejemben adtam postára én is a papírokat, és reménykedtem ,hogy mindent jól töltöttem ki.

Akinek kérdése van a kitöltéssel kapcsolatban nyugodtan kérdezzen, megpróbálok segíteni.

A TGYÁS igénylését a munkáltató intézi, amint leadtál neki minden ahhoz szükséges papírt.

A családi pótlékot nem törik meg, egységesen hónapra adják, értsd: én is hónap közepén szültem, de megkapom arra a hónapra is az egész havit...most kaptam meg január végén a november, december havit, szóval ennyi az átfutási idő.

A többit még december közepe felé megkaptam, elég gyorsan.

Szóval itt van a maradék, de ezekről igazából nyilatkozni még nem tudok, de azért remélem, segítek vele, akinek erre szüksége van!

GYED

Gyermekgondozási díjra jogosult:

- a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban áll, annak a gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kell kérni.

A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.

A jogosultság fennállása vizsgálatánál szülőnek kell tekinteni:

- a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

- azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban,

- a gyámot.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási idő számítása:

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:

- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét,

- a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

- ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, vagy

- ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, vagy

- ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.).

A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe az álláskeresési támogatás lépett, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel.

- ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,

- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,

- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.

A gyed-re jogosult szülő körülményekben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 5 napon belül a gyermekgondozási díjban részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.

A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama:

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermek második életévének betöltéséig a gyed akkor is jár, ha az ellátás igénybevételét időközben - pl. átmeneti munkába állás miatt - megszakítják, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az ellátás megszakítása a már megállapított gyed összegét nem érinti.

Ha a gyermeket szülő nő (örökbe fogadni szándékozó nő) meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek (például az apának) a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása:

Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében a gyed összegét - ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik - 2008. március l-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel folyósítja az egészségbiztosító.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet.

1. A szülőnek van 180 napi jövedelme:

Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

2. A szülőnek nincs 180 napi jövedelme:

Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.

- Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2008-ban 138.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

Munkahely változtatás hatása a gyed összegére:

A gyermekgondozási díj összege akkor sem változik, ha az igénylő munkahelyet változtat és az új munkáltatójánál ugyanazon gyermek után ismételten gyermekgondozási díjat igényel.

A gyermekgondozási díj mértéke:

A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2008. évi felső határa havi bruttó 96.600 Ft.

A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv - külön kérelem nélkül - felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

A gyed igény benyújtása:

A gyed iránti igényt írásban "Igénybejelentés gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatványon 2 példányban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

Egyéni vállalkozó a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be igényét, szintén az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatványon

A gyermekgondozási díj iránti igény benyújtásakor az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatvánnyal együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, vagy be kell mutatni:

- gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, amely hátoldalára a MEP feljegyzi, hogy "gyed-et igényelt" és a feljegyzést dátummal aláírással és bélyegző lenyomattal látja el, ezt követően visszaadja, vagy ajánlott, tértivevényes levélben visszajuttatja a biztosítottnak.

- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

- gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,

- magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,

- a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét az oktatási intézmény igazolásával kell bizonyítani (az oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy leckekönyv).

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót - a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadság illeti meg, amely engedélyezését a munkáltató a "foglalkoztatói igazoláson" igazolja.

A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

GYES

Gyermekgondozási segélyre jogosult:

A szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt:

- gyermek 3. életévének betöltéséig,

- ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni) A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága:

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

- az első életévét betöltötte, továbbá

- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint

- szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha:

- ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

- a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki:

- olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el

- előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve:

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,

b) társadalombiztosítási törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát

Gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenység:

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet:

- a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,

- a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek három éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Bejelentési kötelezettség:

A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv irányába jelenteni kell:

- ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,

- ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a napi négy órát nem haladja meg, vagy a keresőtevékenységet az otthonában folytatja,

- ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,

- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését,

- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;

- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;

- az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Gyermekgondozási segély összege:

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ával, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Gyermekgondozási segély iránti igény érvényesítése:

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" (kitöltési útmutató) című formanyomtatvány és szülő esetén a 2. számú pótlap (kitöltési útmutató), nagyszülő esetén a 3. számú pótlap (kitöltési útmutató) kitöltésével történik. A formanyomtatvány térítésmentes. A gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igénye esetén kizárólag az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága bírálja el.

Abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély iránti igény elbírálására illetékes Igazgatóságnál vagy kifizetőhelynél családi pótlékot korábban nem igényelt, személyazonosító adatait a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány, kártya típusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél bemutatásával, vagy másolatával, a lakcímre vonatkozó adatokat a lakcímre vonatkozó rész másolatával, a gyermekre vonatkozó adatokat születési anyakönyvi kivonat másolatának (ennek hiányában más erre alkalmas közokirat másolatának) csatolásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) - mind az igénylő, mind pedig a gyermek vonatkozásában - hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány másolatával igazolható. Szükséges benyújtania továbbá - amennyiben magánnyugdíjpénztári tag - a magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatának másolatát is.

A jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Kinek állapítható meg méltányosságból a gyermekgondozási segély?

A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot:

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Ebben az esetben az igénybejelentéshez csatolni kell a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

Bejelentési kötelezettség:

A méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv irányába jelenteni kell:

- ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,

- ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a napi négy órát nem haladja meg, vagy a keresőtevékenységet az otthonában folytatja,

- ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,

- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését,

- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;

- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;

- az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését.

Jelenteni kell továbbá:

- a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

- a gyermek - méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Gyermekgondozási segély összege:

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ával, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Az igény érvényesítése:

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" (kitöltési útmutató) című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap (kitöltési útmutató) kitöltésével történik, a formanyomtatvány térítésmentes. Az igénybejelentéshez benyújtandó iratok másolatának körét a 2. számú pótlap Kitöltési Útmutatója részletesen tartalmazza. Az igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához kell benyújtani.

Kitartás mindenkinek a nyomtatványok tengeréhez!