Szülés utáni depresszió (beszélgetős fórum)

Úgy érzem,lezártam ezt az időszakot,jól vagyok,és boldog.Nem érdemes felhozni,csak,ha valaki kéri a véleményem.Nem jó ilyen dolgokra emlékezni,mikor alig vártam,hogy megszabadúljak tőle,de sikerült.Köszönöm,hogy segíteni akarsz,de már jártam az orvosomnál is,és közöltem vele,hogy nincs szűkségem már segítségre!Oda is csak azért mentem,hogy lássa,teljesen beszámítható,normális és felelősségteljes ember vagyok.Ezzel kivédek minden felém irányuló támadást!Oda is előszőr mentem,és szerintem utoljára.Mostmár nyugodt vagyok affelől,hogy teljesen rendbejöttem,hiszen ezt szakember erősítette meg:)

Ha kérik,én is szívesen segítek,de szerintem ilyenkor a fizikai segítség az,ami segíthet egy problémáival egyedülmaradt embernek.

:-(!

Ha tudok segiteni,akar priviben,akar mailben-szivesen.Néha jo csak ugy kiirni,stb..

Ezek szerint olvassák,amiket irsz?Hüüüha,az nemno:-(

Nem írtam le mindent,de ebben volt sajnos sok olyan dolog,amit nem tudok ide leírni,mert a családomból valaki azt figyeli,mikor hibázok,és árulok el olyan dolgot,amivel rosszat tehet nekünk.Sajnos ez is benne van a pakliban.

És hidd el,amit én éreztem,az olyan volt,mintha a pokolban történne,és nem volt kiút,amit annyira kerestem...De ez egy nagyon hosszú történet,és a rossz érzésnek vége,de újabb problémát kell megoldanom,nagyon komolyat,de ez nem a fejemben létezik,sajnos...

Szia!Köszi,h leirtad. Ismerös sorok voltak, ez ilyen szülés utáni mizéria,amig az ember átáll arra,h anyuka..nemcsak a gyermek születik,anya is és fejlödünk anyuka mivoltunkban is,nemcsak a gyerek fejlödik naprol-napra.

Ismerem a faradtsagot,a sirast,a ketsegbeesest,az egyedüllétet,mindent.

De ez nem az orvosilag is ismert betegség,amit szüles utani depresszionak hivnak.Az ennél sokkal iszonyatosabb.Ha visszaolvasod ezta fórumot,akkor biza voltak köztünk,akik megjartak a poklok poklát.

Persze ne értsd félre,nem azt mondom,h ez,amit Te irtal ez hejehuja ..!Es a lenyeg,h ma mar mosolyogsz Te is;-))!

Hú,hát hol is kezdjem...Szerintem egy észrevétellel.Amiszerintem kihozza ezt az érzést,az a nagyon erős anyai szeretet,és az első gyerekkel járó változások,a túlzó aggódás a tapasztalatlanság miatt és ,hogy nincs az embernek segítsége.Az.hogy előtte még terhesen is sok helyre lehetett menni,de pici gyerekkel igen csak korlátozottak a lehetősségek.Gyakorlatilag a legnehezebb feldolgozni a szabadság elvesztését.

Nálam sok minden volt.Első gyerek,semmisegítség,hasfájós állandóan síró baba,és én is le voltam gyengülve,és mindíg attól féltem,hogy valamit nem jól csinálok,valamilye fáj,vagy lehet,hogy nem evett eleget.Ott voltam egy csöpp lánnyal egész nap egyedül egy 1 hónapos vágott gyulladt sebbel,néha még felemelni sem tudtam.Mindíg az a gondolat járt a fejemben,hogy mi lesz,ha történik velem valami,és ő egyedül marad,én ott leszek magatehetettlenül,és a pici csak sír,és sír,éhes,szomjas,és nem tudom ellátni.Szerencsére az én erőm emberfeletti teljesítményre is képes volt,és nem omlottam össze.Mindig a kislányomra gondoltam,hogy neki szűksége van rám,csak rám!Minden erőt belőle merítettem!Nagyon sokat sírtam,soha így még nem zokogtam.Iszonyú lelki fájdalom volt.Nem ettem,nem aludtam,csak épp egy kicsit,nehogy a babám éhes legyen,vagy szomjas,vagy fáj valamije én meg alszok.Most,hogy írom ezeket,színte el sem hiszem,hogy én voltam.Nagyon erősnek tartom magam,főleg,hogy mindketten majdnem meghaltunk.Túléltük,és ami még szülés előtt zavart,azon ma már mosolygok!

Sziasztok!

Azt hiszem én is deprssziós vagyok. Második kisfiam született és úgy érzem elvesztettem a nagyobbat! megőrjít ez az érzés! Volt valakinek hasonló érzése?

Szia!

Ma voltam orvosnál. Vettek vért, vizeletet. Az orvosom szerint nem úgy nézek ki mint egy derpressziós, így a reggeli hányásoknak, rosszulléteknek, ételmegvonásnak valószínűleg szervi oka lesz. Eredményt jövő héten tudok. Ha meglesz jelentkezem.

Sztem egyaltalan nem gáz.Itt Németo-ban ugy tudom,h féleves koraig tartjak ok-nak. Nem hiszem,h ezen aggodnod kellene.

Minden rendben lesz!!!

Szia!

Sajnos még nem érzem a csodás érzést, de nagyon reménykedem benne, hogy hamarosan túlleszünk az allergia nem allergia kérdésen, illetve a GOR gyanun. Most az alternatív orvoslás felé fordultam, szerencsére nagyon sok ismerősöm van aki ezzel foglalkozik, így remélem tudnak segíteni. Szerinted nagyon gáz az, hogy 16 hetes és még nem fordul oldalra sem? Lelkileg már jobban vagyok, bár még vannak rohamaim, de tényleg kezdem pozitívabban látni a világot. Látom a kiutat! Azért itt megtalálsz, illetve nyugodtan küldj emailt privátban is. Puszi

Sziaa,nekem 2eves lesz apr.22-én!hidd el,ugy rohan az idö.Neha ezen is sirni tudnek:-))!!!Vicces,mi?

Nem irigylem a tejallergiat..

Anyanak lenni kimeritö,de csodas dolog!!!Töltekezz neha fel!!!

Örülök,h jobban vagy.Puszi

Szia Wixyke24!

Köszönöm a segítséged! Elmentem kineziológushos, és most jobban érzem magam. Szombat óta nem akarok bőgni, és elfogadom a helyzetet amiben élek. Úgy látom, hogy a törpikém is jobb kedvű, kiegyensúlyozottabb. Remélem ez így is marad. A GOR-ral mélg mindg problémánk van, nagyon félek, hogy történik vele valami. Sajnos antirefluxos tápit nem kaphat mivel tejallergiás, és nincs ilyen tápi, így most a nap 24 órájában figyelem szinte minden mozdulatát. Remélem a gyümölcslevek megoldják ezt a problémát is. Neked mennyi idős a babád?

Nem vagyok szakember, de szerintem nem vagy depressziós. Szerintem arról van szó, hogy anyává vállni nem könnyü. Én is így voltam,ahogy Te. Egyszerüen furcsa volt,hogy nem tudok reggel pisilni menni sem nyugodtan,mert annyit sirt a kislanyom. Es a rengeteg éjszakázástól kikészültem és közben meg azt gondoltam,hogy nem vagyok elég jó anya és rosszul csinálom.

Az én tanácsom az lenne,hogy valahogy meg kell oldanod,hogy egy kicsit Te is kikapcsolj. Ez jár szerintem Anyának. Beszéld meg valami rokonnal,hogy jöjjön,kicsit segitsen,vegye át. Vagy baráttal.És menj el otthonról egy kozmetikaba vagy valahova,ahova szeretsz járni.

Kell találj vmit,amiben örömödet leled. Sokan elitelik azokat az anyakat,akik 1-1 órára beadjak csemeteiket ilyen megörzökbe vagyjatekhazaknak is nevezhetnem. De ha anya men töltödik fel,akkor a család hogyan?Kell a feltöltödés.

És amúgy pár hónap és a baba nagyobb lesz, elmúlik hamar a büfike is. LAssan adhatsz neki ugye darabos ételt is. Gyere ide és dumáljuk ki,ha baj van;-)!

De amúgy tudom milyen ,amikor az ember olyan egyedül érzi magát.

Sziasztok!

Sajnos úgy látom Nekem is csatlakoznom kell, 1 hónapja született meg a kislányom, kb.1 hete kezdődött az egész, hogy borzasztóan aggódok mindenen, félek a haláltól, nem a sajátométól, attól nem félek, hanem a férjemétől, a gyerekemétől, éjjel nagyon nehezen alszom el, mert ezek járnak az agyamban, hogy meghalhatnak, illetve hogy milyen jövője lesz a gyerekemnek, hogy fog felnőni, milyen világ lesz, néha már rettegek. Tegnap egy kisebb roham is rámjött, leizzadtam hirtelen, szívdobogás jött rám, remegett a kezem, nem mertem felvenni a kislányomat sem, mert féltem, hogy elejtem.

Ha valaki tud Pesten olyan szakembert, aki ezzel foglalkozik, kérem hogy írjon Nekem privát üzenetet, szeretném ha nem súlyosodna el ez a dolog, mert megőrülök már ezektől a gondolatoktól, nincs egy felszabadult nyugodt percem, amikor nem ezeken agyalok.

Előre is köszönöm.