Sziámi ikrek

A történet 1824-ben kezdődik a mai Thaiföldön (akkori nevén Sziámban). Egy Robert Hunter nevű skót kereskedő a Menam folyón csónakázott, amikor a lemenő nap fényében megpillantott valami egészen furcsát a vízben.
Úgy tűnt, mintha egy kétfejű, többkarú különös lény úszkálna a sekély vízben.
Amikor közelebb ment, látta, hogy két 13 éves kisfiúról van szó, akiket a mellkasuknál egy vastag, rugalmas porcos szalag köt össze. Hunter azonnal meglátta bennük a hatalmas üzleti lehetőséget. Évekbe telt, mire engedélyt kapott a sziámi királytól és a fiúk édesanyjától, de végül 17 éves korukban gyakorlatilag „kibérelte” őket, és Amerikába vitte a testvéreket.
Amerikában és Európában cirkuszi szenzációként mutogatták őket. A közönség pénzt fizetett azért, hogy lássa, ahogy a fiúk egyszerre mozognak, szaltóznak, vagy éppen sakkoznak.
Bár eleinte kihasználták őket, Csang és Eng rendkívül intelligensek voltak. Gyorsan megtanultak angolul, kitanulták az üzletet, és amint betöltötték a 21. életévüket, kirúgták a menedzserüket, és a saját kezükbe vették a sorsukat.
Olyan sikeresen menedzselték magukat, hogy komoly vagyont halmoztak fel. Vettek egy hatalmas birtokot Észak-Karolinában, amerikai állampolgárok lettek, és felvették a Bunker vezetéknevet.
A legmeghökkentőbb fordulat az ikrek szerelmi élete volt. Beléjük szeretett egy helyi földbirtokos két lánya, Adelaide és Sarah Yates. Bár a környezetük teljesen elmebeteg ötletnek tartotta, a két iker feleségül vette a két nővért.
Mivel négyen nem élhettek egy szobában, a testvérek két külön házat építtettek a birtokon, egymástól bő egy kilométerre. Szigorú egyezséget kötöttek: három napot Csang házában töltöttek a feleségével, majd három napot Eng házában a másik feleséggel. Amikor az egyikük házában voltak, a másik testvér teljesen „háttérbe vonult” – nem szólt bele a beszélgetésekbe, olvasott vagy aludt, tiszteletben tartva a testvére magánéletét. A házasságokból összesen 21 teljesen egészséges gyermek született (Csangnak 10, Engnek 11).
Bár a testük össze volt kötve (ma már tudjuk, hogy a májuk is közös volt), a személyiségük teljesen különböző volt:
• Csang hirtelen haragú volt, szeretett mulatni, és az évek során súlyos alkoholista lett.
• Eng ezzel szemben csendes, intellektuális férfi volt, aki gyűlölte az alkoholt, és a virrasztásokat olvasással töltötte.
Rengeteget veszekedtek, főleg miután Csangot egy szélütés részben lebénította, és Engnek kellett őt fizikailag vonszolnia magával. Könyörögtek az orvosoknak, hogy vágják szét őket, de senki nem merte vállalni a műtétet, mert biztos halálnak gondolták.
A végzetes éjszaka (1874):
Egy téli éjszakán Csang súlyos tüdőgyulladást kapott. Eng arra ébredt fel hajnalban, hogy a testvére nem lélegzik. Pánikba esve kiáltott segítségért: „Csang meghalt, én is meg fogok halni!” Az orvosért siettek, hogy egy sürgősségi műtéttel megmentsék Eng életét, de mire a doktor megérkezett, már késő volt. Eng alig három órával élte túl a testvérét. A boncolás később kimutatta, hogy Eng nem fizikai betegségbe, hanem a sokkba és a testvére halála miatt leálló keringésbe halt bele.
63 évet éltek le úgy, hogy egyetlen másodpercre sem voltak egyedül – történetük a mai napig az egyik leghíresebb és leginkább dokumentált ikersztori a világon.
Írta: andilaci, 2026. október 13. 09:35
Fórumozz a témáról: Sziámi ikrek fórum (eddig 1 hozzászólás)