Szerintetek számít egy kapcsolatban a korkülönbség? (beszélgetős fórum)
ha így gondolod akkor jobb,ha én lapítok:
Szerintem attol függ hogy hogy van korkülömbség!
pl. egy 14éves meg egy 30éves hát elég fura sőt csúnább szóval pedofilia. de ha egy 18 éves és egy 30évesről van szó megint máshogy jön ki a dolog!
Hogy mi a túlzás, szerintem? A 18 meg a 38!! és ez megtörtént eset! és még mindig megy a dolog..!
A gyereke lehetne.
szerintem nem számít,míg nem hatalmas korkülömbségről beszélünk.sajnos tapasztalatból mondom.7éve vagyok eggyütt a párommal és nagyon szeretjük egymást,de irtózatosan nagy köztünk a korkülömbség.nem is volt soha semmi gond.mindenben eggyet értettünk,de elértem azt a kor,hogy lassan szeretnék gyereket válalni.vágyom egy babára,attól a férfitől,akit mindennél jobban szeretek.egyszer"fejet is hejtott" a kívánságom előtt(össze is jött).De sajnos az élet kegyetlen fintora megakadályozta,hogy világra jöhessen.sajnos elvetéltem.3év telt el azóta.és úgy éreztem,most már elég erős vagyok ahoz,hogy újra megpróbáljuk.azonban,mikor a páromnak ezt megpendítettem,az volt rá a válasz,hogy ő sajnos már benne van a korban és nem tudna már tisztességgel felnevelni egy gyereket.na itt kezdődnek a gondok a nagy korkülömbségnél.egy világ omlott össze bennem,mikor ezt kimondta.a legnagyobb álmom dűtötte össze.tehát úgy gondolom,míg nincs szó 10-15év nél nagyobb korkülömbségről addig működő képes lehet,de utánna,már előbb vagy utóbb jönn egy forduló pont valamiből adódóan.
Hali!
Köztem és a párom között 13,5 év van, de ez egyáltalán nem számít! Mostanra már 2,5 éve együtt vagyunk és még mindig szerelmesek vagyunk egymásba. Veszekedni szinte soha nem szoktunk, persze kisebb viták vannak. Egy párkapcsolatban az a lényeg, hogy mennyire vagytok összhangban és mennyire vagytok megértőek egymással, illetve mennyire tudjátok elfogadni, hogy ő férfi és máshogy gondolkozik, érez, mint egy nő!
Sok sikert és boldogságot a többi párnak is! :)
A korkülönbség nem számít, ha jól megértitek egymást, kielégítitek egymás szeretet igényét. Én csak azt tanácsolom, hogy ismerjétek meg egymást mielőtt ágyba bújtok. Megismerés nélkül ezek a vonzalmak csak szexuális jellegűek. Ez csak kémia. Arra nem lehet kapcsolatot alapozni, legalábbis komolyat nem.
szerintem nem számít. több olyan párt ismerek akiknél nagy a korkülönbség és minden rendben.
eggyetértek nálunk 20 év korkülömbség van és boldogság.
Szia!
Én 21vagyok, a párom 37, lassan két éve együtt vagyunk, és közel másfél éve élünk együtt. Az elején nem mertem belevágni, féltem a korkülönbségtől, és -ahogy Te is- a szüleim reakciójától. Ha már kapcsolat lesz köztetek, elmesélem a sztorinkat (ha érdekel).
De előbb magadban tisztázd, hogy mit szeretnél Tőle!!! Minél előbb!!! És ezt tudasd Vele is!
Sziasztok!
A véleményetekre lennék kíváncsi. Egy 23 éves lány vagyok, a "kiszemeltem" pedig egy 40 éves elvált férfi. Még nagyon a "kapcsolat" elején járunk, hiszen még csak ismerkedünk egymással; egy azonban biztos: úgy "felvillanyzott", mint eddig még soha senki. A vonzalom kölcsönös, de egyenlőre azt sem tudom, hogy mi ez. Lehet, hogy csak szexuális vonzalom, és még nem tudom, hogy mit is akarok Tőle/Vele. Én egy konfliktuskerülő ember vagyok, és éppen ezért félek, hogy ha esetleg komolyabbra fordulna a dolog, akkor nem tudom, hogy hogyan reagálnék a rosszalló megjegyzésekre (amit a szüleimtől biztosan kapnék, hiszen ők csak 5-6 évvel idősebbek Tőle. ) Mit tanácsoltok?
Szerintem is a férfi legyen mindég idősebb egy pár évvel.
Nekem egyszer volt fiatalabb, azóta soha többet. Emlékszem, mindig azzal jöttek, hogy "Jaj, de édes a kisöcséd! Van már kis barátnője?"... Áááá. Plusz a srác sem volt így utólag visszagondolva egy nagy élmény. Aztán jött egy kb. 20 évvel idősebb férfi az életembe. Na, Ő tett nővé. Hálás is vagyok neki nagyon... Annyira másvolt, mint a "kisöcsi". X-D Aztán jött egy velem egyidős, jól megvoltunk, de aztán csak barátok maradtunk. Most viszont van egy 37 éves pasi az életemben, akit imádok. Minden tekintetben. :-)
8 évvel idősebb a férjem, 24 éve tökéletesen működik a dolog. Lehet, hogy maradi vagyok ezen a téren, de tőlem fiatalabbal sohasem tudnám elképzelni az életemet.
Apakomplexusra célzol? Apukámmal imádjuk egymást, s egy pasiba nem azért fogok beleszeretni, mert apapótlékra vágyom. Ha egy férfiból sugárzik az a bizonyos számomra vonzó kisugárzás, hát akkor én képes vagyok beleszeretni. 20 év még nem olyan sok szerintem. Bár tény, hogy nem tudnám magamat elképzelni mondjuk egy 60 éves bácsikával. :-)
szerintem nem ha szereted akkor a kornem számít.de az se egészséges ha két fél közt 20 v.annál több a külömbség szerintem ott már nem csak szerelemről van szó
Nem. Volt már velem egyidős párom (27) és volt 45 éves is. Tök jól működött mindkettő.
Csak akkor,ha nincsen meg a bizalom és ezáltal jelen lesz a féltékenység,ami tönkre teszi a kapcsolatot!!
de gondolom a kornak nemvolt köze hozzá vagy igen?
Én 16 éves voltam,amikor összejöttem egy nálam 12 évvel idősebb pasival.Elsőnek barátságnak indúlt,késöbb már össze is költöztünk. Tulajdon képpen jól kijöttünk,meg minden jó volt,de mégis 1 évig sem tartott.
A lényeg, h rájött! A rosszabb az, mikor nem!
na ez egész jól hangzik,anyud sem mérges már...sajnos sok szülö csak akkor veszi észre hogy hibázott vagy hogy túl szigorú volt ha a gyerek már elcuccol.én pl régen megis szöktem,elegem volt anyámból (mai napig nem vagyunk jóba)aztán ott bögött a telbe amikor a bnömnél voltam, Ö is sokmindenre csak utólag jött rá sajna-
Szia! A mi helyzetünk szinte ugyanolyan, mint a Tiéd, csak más szemszögből.
Nálunk 15és fél év a korkülönbség. Az elején nem mertük megmondani anyuméknak, nem tudtam mit fognak szólni. A lényeg, h kiderült... Azután tiltottak Tőle, pedig már nem voltam gyerek! Fenyegetett,h kivesz koliból, és bejárós leszek (50km volt lakóhely sulitól). Ez ment hónapokig, persze mi találkozgattunk, lógtam miatta fősuliból, sokat vtam Nála "illegálisan". Ez a titkolózás hónapokig ment, persze anyum tudta, vagyis sejtette, hogy nem szakítottam. Neki van élettársa, Ő meg még jobban beleszólt, és ez sem tetszett. Neki végképp nem volt köze az életemhez, és ahhoz, h kivel járok.
Szóval dec-májusig ment kb a titkolózás, aztán meguntam, és léptem. Május közepe körül szó nélkül összecuccoltam, és eljöttem, hagytam egy levelet anyuméknak, hogy miért így alakult az egész. Másnap felhívott délután, hogy sajnálja, és tudja, h elrontotta a dolgokat Ő is, és hogy menjek haza beszélni. Hazamentem, beszélgettünk, de mondtam, h nem akarok visszaköltözni. Egy ideig egyedül jártam haza látogatóba, aztán már jöhetett párom is, és most már hihetetlenül jól kijönnek anyukámmal. Lassan többet beszél Vele, mikor lemegyünk, mint velem:) Kéthetente hazajárunk kb, mindig csinál kaját, kérdezi, h mit főzzön nekünk...
Szóval gondoltam megosztom Veled! Hátha segít vmiben...
ott mennyi a korkülönbség ?
Az élet valahol igazol.Ma panaszkodott épp a lányom,hogy kezdik nem megérteni egymást.A viták sűrűsödnek,nem halgatja meg a párja csak panaszkodik,hogy neki hol itt hol ott fáj.Nem tudnak már olyan jókat beszélgetni mint rég.
szomorú... viszont most nem igazán értem..hogy maradtál egyedül? vagy az apjának a 2. férjed írtad? az élet pokoli nehéz tud lenni(( és igazságtalan((
Ha szeretik egymást és valóban boldoggá tudják egymást tenni-akkor nem probléma.
ja értem ...akkor apukád sajnos haragszik rád uyge ???nem lehetne vele beszélni?
További ajánlott fórumok: