Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szerintetek normális dolog, a férjem hozzáállása? fórum

Szerintetek normális dolog, a férjem hozzáállása? (tudásbázis kérdés)


1 2 3
82. supin (válaszként erre: 70. - Forever Love)
2009. okt. 15. 16:59

Nos lehet ,hogy megköveztek..

De én a gyerekeimet-mint anya-arra biztattam,hogy menjenek.

Az ő életük nekem fontosabb volt mint az,hogy mi lesz velem ha megöregszem.

Az idő igazolt. Már évek óta munkanélküliek lennének ha itt maradnak a kisvárosban...

2009. okt. 12. 14:49
Nem, dehogy hibás ahogy olvasom megfelelően áll a dolgokhoz, de biztos én sem repesnék az örömtől ha 3 gyerek mellett nekem kéne mindent csinálnom. Mint mondtam mikró, tv egyéb dolgok nálunk is gazdát cserélnek, de had vigye nem sajnálom tőlük van hogy cserébe mi is kapunk amire meg nekünk van szükségünk. Szerintem szép gesztus :)
80. vviki2
2009. okt. 12. 14:46

Még a végén a topicnyitót tartjátok hibásnak...?!

Nem értelek titeket. Én sem tartom normálisnak a férje viselkedését és nem is tűrném el. Az már más kérdés, hogy vállaltam volna, vagy sem a gyerekeket ennek az embernek...

Hancsalean! Jó tanácsot adni nem tudok. Én elváltam egy "ilyen" embertől, így kicsit más szemmel látom a dolgot. De azért 3 gyerek az 3 gyerek....nem ugrik az ember válásba. Szerintem beszélgessetek el a férjeddel, bár ha olyan, mint aminek elképzelem akkor úgyis mindegy...nem fog már megváltozni. Vagy elfogadod így, vagy lépsz....:-S

79. Forever Love (válaszként erre: 72. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:36
Ha utált akkor az a fajta anyuka volt, akinek a család mindig is őt a férjét és a fiát jelentette. Úgy érezte el akarod venni tőle. Sajnos sok ilyen fiús anyuka van. Nekem tényleg szerencsém volt az anyósommal, szerencsére Ő már az elejétől befogadott és lányaként szeret. Én is ezt a példát láttam édesanyámtól, aki szintén nagyon jóban volt az anyósával és ápolta amikor már szükség volt rá. Ő is hadakozott ellene, mert igazad van, valóban vannak ilyen idős emberek de ez nem jelenti, hogy ne látnák szívesen a segítséget. Nagyon is hálásak érte a maguk módján, de nem akarnak gondot okozni tiszteletben tartják a "külön család" szisztémát.
78. hancsalean (válaszként erre: 75. - C69ff6d3e9)
2009. okt. 12. 14:35
8-17-ig dolgozik. Tehát nem késő estig és nem is hajnalban kel. Én reggel viszem a nagyokat, a kicsire pedig vigyáznak, amíg dolgozom, de itthon van az üzletünk, (virág) így szinte bármikor láthatom és szoptathatom.
2009. okt. 12. 14:32
talán ha egy ideig külön éltek,akkor majd lehet hogy mégis csak rájön hogy mit veszített.fene tudja,neked semmivel sem lesz rosszabb,hiszen eddig is te csináltál mindent.
76. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 73. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:30
Nézd ha úgy érzed hogy mindent megpróbáltál, akkor vagy el kell fogadnod ezt és nyelned, vagy szépen mindenki megy a maga útjára.feltehetőleg ő nem fog változni.
75. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 73. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:27

itt nem hibás sem a feleség, sem az anyós.A férfinek kell eldönteni hogy mi a fontosabb.de mindenestre egy ilyen érdekes szemléletű férfinek nem szültem volna 3 gyereket.

nálunk is a férjem sokkal többet dolgozik, és valamivel többet is keres.így természetes hogy én végzem a házimunkát és nem ő.hiszen én csak délelőtt dolgozok, és nem egésznap.így biztos eszembe se jutott morogni érte, hogy ő nem segít.jó azért előfordul hogy nagy ritkán porszívózik,de ennyi.

mást nem csinál,egyéb tendő az én dolgom, és ez igy természetes,ha odalennék reggeltől késő estig,ő pedig napi szinten 6-8 órát dolgozna, fordítva lenne.

viszont nem alszik a szülőknél és nem járkál át napi szinten.tehát ez a középút, amit a te férjed nem tud.ezen kell változtani.

74. hancsalean (válaszként erre: 70. - Forever Love)
2009. okt. 12. 14:25

És még valami:


ha olyan rossz meny lennék, akkor nem háborítana fel, hogy lenyúlja a szülőket a férjem, hanem még bíztatnám is, hogy kell még ez is+az is.


Még pénzt is kér tőlük, de nem a gyerekek végett, magára költi. A hobbyjára.

73. hancsalean (válaszként erre: 67. - C69ff6d3e9)
2009. okt. 12. 14:23
Próbáltam! Megkönnyebbülten ment haza, nem volt hatása.
72. hancsalean (válaszként erre: 70. - Forever Love)
2009. okt. 12. 14:21

Arra nem gondolsz, hogy van olyan, hogy a munka végett nem faluban él az ember, hanem városba költözik, hogy a gyerekeinek is biztosítja a jobb jövőt? És ha az 1 órányi útra van a szülőktől, már vétek? Amíg a szülők eltudják látni magukat, miért kellene őrizni őket lépten nyomon? A nagymamámat kifejezetten idegesítette, hogy 70 évesen mindenki helyette akarta megcsinálni a dolgokat, mert nem érezte hasznosnak magát.


Szerencsés vagy az anyósoddal, de ne feledd, nem mindenki az. Annak ellenére, hogy világ életében utált, csak mert elvett feleségül a fia, sose bántottam. A férjem édesanyja.

71. hancsalean (válaszként erre: 66. - Forever Love)
2009. okt. 12. 14:16

Sosem sajátítottam ki. Nem tudom van-e férjed, vagy alszik-e külön tőled, segít-e neked stb.


Csak azt tudom, hogy nem egyedül vállaltam 3 gyereket és nem futnék haza hétvégente aludni, a páromra hagyván a 3-mat, vagy azt mondani, hogy én is dolgozok, moss magadra ha akarsz, főzz magadra, ha éhes vagy, vásárolj, ha akarsz enni és csinálj azt, amit akarsz a 3-mal.


Még anyák napjára is én veszem meg helyette az ajándékot az anyósomnak! Meg küldöm nekik a süteményt, főtt ételt, ruhákat, sorolhatnám.

Orvoshoz is én vittem az apósomat el.


De tessék megtalálni az aranyközéputat! Vagyunk mi! És vannak a szülők! Nem azt jelenti, hogy nem lehet mellőlem mozdulni!

2009. okt. 12. 14:16

Soha nem értettem az embereket, elköltöznek az ország másik felébe, hogy ne is lássák a szülőket! Senki nem gondol arra mi lesz ha egyszer szükségük lesz a segítségére????? Attól hogy messze lakik még nem szűnik meg a rokonság továbbra is az ő gyerekük és egyszer majd kötelessége lesz visszaadni a szüleinek amit tőlük kapott.

De az, hogy elhúzok az ország végébe nem éppen ennek a hajlandósága....

Nem tudom mit érezhet az a szülő, aki látja hogy a gyereke menye igyekszik minél távolabb tudni magát tőle. Ennél rosszabb azt hiszem nincsen. Ennyire hálátlanok manapság az emberek. Én mindenben segítem anyósomat, ő a második édesanyám és az én szüleimmel is rendszeresen összejárunk. Mi igy vagyunk egy család, nem csak a férjemmel és a gyerekeimmel.

69. hancsalean (válaszként erre: 63. - C69ff6d3e9)
2009. okt. 12. 14:10
Házasságunk idején (és előtte), nem volt felhőtlen a viszonyuk, mert utált az anyósom, hogy elvezsem az 1 szem gyermekét tőle.
68. klenca (válaszként erre: 58. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:10
Bocs hogy ilyent kérdezek, de felnőtt már ez az ember, vagy még mindig gyereknek érzi magát???
67. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 64. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:10
akkor szerintem válts taktikát.ha morogsz rá, az olaj a tűzre,éreztesd vele, hogy nagyon jól megvagy nélküle, és a gyerekek is,ha látja hogy nem szorulsz rá, és nélküle még jobban is érzed magad, talán összekapja magát.ugyanis ahogy elnézem tudja hogy te szorulsz az ő segítségére, és nem ő a tiedre.de ha ez sem segít akkor jobb ha inkább hazacuccol az ősökhöz.
66. Forever Love (válaszként erre: 22. - Bnedora)
2009. okt. 12. 14:09

Így van! Ha majd a szülők idősek lesznek és segítségre szorulnak akkor is az Ő feladata lesz gondozni őket és ha elromlik valami, vizsgálatokra kell járni, gyógyszer kell és ügyeket intézni Szerintem a gyerek feladata hogy segítse a szüleit. Ne lehet kisajátitani, hogy én vagyok a felesége akkor mától innen egy tapodtat se!

Nekünk pl itt kellett maradnunk anyósoméknál mert el kell őket látni. Szerintem vissza is kell költöznie majd a gyerknek, hiszen nem lehet máshogy naponta segíteni csak ha ott vagy a közelben.

65. hancsalean (válaszként erre: 62. - 14c10e093b)
2009. okt. 12. 14:09

Huh, már kezdtem azt hinni, hogy vmi ufo vagyok, hogy nem érti senki, amit mondok és csak a rosszat feltételezik...

Ugyanezt gondolom én is!!!

64. hancsalean (válaszként erre: 60. - Forever Love)
2009. okt. 12. 14:07

Igen ám, de nem mindegy a sorrend. + gyerekünk van, nekik is kell az apjuk!

Nem gond, ha visz valamit Nekik. De elhozni miért hoz csak úgy el? Az sem baj, ha ott ebédel. Ugyan már! Hát együtt éltek évekig, szeretik egymást. NEm vagyok féltékeny rájuk!

63. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 58. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:05
Nem lehet hogy akkor is így gondolkozott, mikor még új házasok voltatok, csak túl rózsaszín volt a felhő?Mert sajnos ha te nem veted észre, akkor utólag már nem lehet mit tenni
2009. okt. 12. 14:05
Szerintem ha vkik házasok és gyerekeik vannak, akkor az az első, hogy otthon segítsen, és utána a szüleinek. És szerintem az a természetes, ha azt tartja otthonnak, ahol a kis családja lakik, nem azt, ahonnan "kirepült". Az csak második otthon. Én semmit nem hoznék el anyáméktól úgy, hogy nem kérdeztem meg előtte, hogy elhozhatom-e. És ha nekik is szükségük van arra a dologra? Az oké, hogy benézek a hűtőbe, meg kiszolgálom magam ha pl. ételről-italról van szó, de ha elromlik a mosógépem, nem fogom elcipelni az övéket. Szerintem nem normális a férjed viselkedése...beszélj vele erről, és a szüleivel is.
61. hancsalean (válaszként erre: 55. - C69ff6d3e9)
2009. okt. 12. 14:04

Nem, természetesen szép lassan lett ilyen szemlélete. Az anyósom fújta mindig ezt, hogy neki se segített a férje. De az nem számít, hogy 1 gyereket nevelt csak úgy, hogy szülőkkel éltek.


Az alvás téma elejétől így van. Most már nem annyira gyakori, mint a házasságunk elején.

2009. okt. 12. 14:03
Szerintem ebben nincs semmi különös. A családja mindig a családja marad. Te a másik oldalon állsz, de a pasik nem felejtik el "honnan jöttek" életük végéig szoros marad a kapcsolatunk a szüleikkel. Az én férjem is ilyen, a mai napig hazamegy és eszi az anyja főztjét. Nem mintha én nem főznék jól de azt mondja ha már ott van nem utasítja vissza a rég látott dolgokat. És igen nálunk is viszi a mkrót, tévét ha elromlik valami. Nekem telesen normális, régebben zavart de mára megszoktam hogy ők ilyen összetartó család. Azt nem várhatja senki, hogy a pasi "elfelejtse" a családját, és csak a felesége létezzen. Abba családba őt visszavárják és soha nem lesz kivülálló.
59. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 58. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 14:03
Azért mondom hogy nagyon nem mindegy hogy a párodnak a felfogása akkor is ilyen volt-e mint most,mikor összejöttetek,vagy csak később alakult ki ez.
2009. okt. 12. 14:01

Úgy érzi, hogy a szüleinek jár a segítség, mert nekik mindig valami fáj (nem kétlem ennyi év munka után). De mintha élné mellettünk a saját kis életét, mikor "hazaugrik" és élvezi a helyzetet.

Dolgozom én is! NEkem miért nem jár segítség? Értünk, mindannyiunkért? Hogy több idő jusson egymásra esténként?

Ha valami kell, miért kell mindjárt a szüleihez rohanni? Meg elhozni dolgokat csak úgy?

Miért nem tudatosul benne, hogy ez az otthona, amit együtt építettünk fel?

Valamit nagyon elronthatok...

57. vviki2 (válaszként erre: 52. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 13:59
De a Jóisten áldja meg, van 3 gyereke(tek)!!!! És még a szüleinél akar "otthon" aludni hétvégén..?!!
2009. okt. 12. 13:59
Volt egy kollégám, akinek emiatt ment tönkre a házassága.
55. c69ff6d3e9 (válaszként erre: 45. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 13:58

és ez akkor is így volt mikor jöttek a gyerekek, vagy ez új?milyen régóta tart ez a szemlélet?


Mert nem mindegy.ugyanis ha így ismerted meg, akkor fogadd el, mert ha akkor elfogadtad ezt a hozzáállást, hogy a férfi dolgozik a nő meg házimunkázik, akkor így jártál, és nem is tudsz rajta változtatni.ha pedig csak mostanában jött elő ez, akkor viasont tisztázni kell, hogy vagy veletek él, vagy a szüleivel

54. klenca
2009. okt. 12. 13:58

Én amióta férjhez mentem, azóta a haza ugrás minimum 120 km. Jelenleg 260 km. Így aztán olyan napi hazaugrások nincsenek.

De szerintem én sem vennék évi egyszeri használatra valamit ami az anyámnak van, hanem kölcsönkérném tőle pár napra. Sőt, gyakran beugranék hozzá, kicsit elteázgatnánk, vagy segítenék neki ezt-azt. Itt úgy gondolom, meg kell beszélni kinek mi a természetes. Ráadásul lehet, hogy ami a te családodban fel sem merül, az náluk természetes. Nem testvérek vagytok, hanem házastársak. Nem ugyanazon a szokásrendszeren szocializálódtatok.


Szerintem örüljetek neki, hogy van hova hazaugrani, van hol ledőlni pihenni szükség esetén, mert nem fog örökké tartani.


Természetesen idilli, ha egy házaspár segít egymásnak, s nem rossz, ha a nagyszülőknek időnként le lehet passzolni a piciket, vagy ha azok benéznek suli után a mamához, hogy ne unatkozzon. :))


Higgyétek el nekem, hogy ezeknek a hiánya sokkal fájóbb.

53. Papp Szilvia (válaszként erre: 45. - Hancsalean)
2009. okt. 12. 13:57

tuti nem hagynám hogy ott is aludjon! soha!!

szerencsére mi a kinti és benti munkát is megosztjuk egységesen:)

aki többet van itthon persze az vállal többet, de én úgyan úgy kimegyek a kamrába fát pakolni ahogy ő kiporszívózik és felmos bent:)

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2022, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook