Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Szerintetek mit kezdjek az apámmal? Bővebben lent, kicsit hosszú lesz! fórum

Szerintetek mit kezdjek az apámmal? Bővebben lent, kicsit hosszú lesz! (beszélgetős fórum)


15. Judit Csodaországban (válaszként erre: 1. - Betticicus)
2011. okt. 4. 08:14
Olvasd el Susan Forward: Mérgező szülők című könyvét.
2010. aug. 23. 01:55
Nos, teljesen értelek... Nekem ugyanez a helyzet ugyanígy alkeszok a szüleim, csak anyám agresszív ennyire, viszont ő tettlegességig ilyen. Én ahogy ahol tudtam elmenekültem otthonról. Mindenhol aludtam csak otthon nem barátoknál akárhol. Végül megtaláltam a mostani vőlegényemet, mostmár egy ideje együtt élünk boldogságban. De sok évem nekem is így ment mint neked. Tanácstalanul, kilátástalanul. Rossz tanács, de lehet hasznos, muszáj valamilyen ürüggyel indokkal meglépned onnan ráadásul ahogy látom felnőtt vagy, nincs joga apádnak visszatartani. Fájó döntés lehet, de keress lehetőségeket, és lépj meg onnan amíg nem késő és nemfog megverni. Én ugyanezt tettem 15 évesen már. Kénytelen voltam.
2010. aug. 22. 22:50

Semmiképpen ne maradj otthon !!!!

Ha már anyukád éltet tönkre tette, a Tiédet ne tegye, ne engedd!!

Igen, az apád, de ha ilyen ember, nem muszáj közelről gyűlölni.

Az életed is zsákutcába jut, ha elkerülsz otthonról még kiheverheted ezeket az éveket, hónapokat.

Bár lehet egy egyetemi pszichológus segítsége is kellene már :(

12. cbe267d9cf (válaszként erre: 8. - Betticicus)
2010. aug. 22. 22:34

Ha egyetemista vagy akkor keress az egyetemen segítséget. Mindig vannak, akik albi társat keresnek, vagy szobatársat. Annyi pénzt még egy egyetem melletti állással is meg tudsz keresni, hogy - ha szűkösen is - meg tudj élni belőle. Taníts nyelveket gyerekeknek, korrepetálj középiskolásokat abból amiben a legjobb vagy. Keress egy tanárt/vagy bármilyen felnőttet az egyetemen akiben megbízol, és kérj segítséget tőle is. Érdeklődj, hogy a speciális helyzetedre tekintettel nem tudnának -e sürgősséggel koleszt biztosítani.

Addig is bármikor támad neked az apád, mantrázd magadban, hogy a saját nyomorát próbálja rád kivetíteni, amiket mond, az róla szól és nem rólad. Ő a szerencsétlen figura, aki semmire sem jó, nem pedig te. Tudom, ez nagyon nehéz! De nem kell, hogy elviseld őt.

Nincs egy normális rokon, akinél egy darabig meghúzhatnád magad?

Egyébként meg ha úgy érzed, hogy az ország másik végébe kell menekülnöd, menekülj oda. Csak menj! Ne hagyd, hogy a saját nyormorult élete miatt a tiedet is törnkretegye!

11. Laleh
2010. aug. 22. 09:52

Kollégiumba nem tudsz menni?

Úgy látom, szegedi vagy.

Albérletben 1-1 szobát lehet bérelni már 10-12 Ft-ért. (most néztem meg a déliapróban.)

Ha nappalin tanulsz, jár az árvasági ellátás is.

Fordulj az önkormányzathoz, a szociális osztályhoz.

Mozgass meg minden követ, hogy ne kelljen az apáddal maradnod, mert tönkre mész!

10. lisa65 (válaszként erre: 8. - Betticicus)
2010. aug. 22. 09:31
Nézd lehet, hogy nem rossz ember az Apád, de az alkohol sajnos mindig rosszat vált ki az emberből. Erre sajnos nincs más megoldás, csak az, hogy ott hagyod. elmész tőle. Attól még látogathatod hiszen az Apád, de Te a saját életedet éld. Igaz az a mondás, hogy az alkohol, öl, butit és nyomorba dönt! Menekülj el tőle minnél hamarabb akár kollégiumba, vagy más megoldást keresve.
9. szabot.88 (válaszként erre: 8. - Betticicus)
2010. aug. 22. 09:27
Neked kell eldönteni. Szociális alapon nem tudsz kollégiumot kérni, h minél kevesebbet legyél otthon? Vagy albérletet kivenni. Mondd meg apádnak, h onnan könnyebben járnál be az egyetemre, meg más elfoglaltságok is oda kötnek.....ne vessz vele össze, mert azért mégis csak te vagy a gyerek....
2010. aug. 22. 09:24

Igen egyetemista vagyok, és sajnos az anyagiak miatt nem tudok elköltözni tőle. Mamám 1 évvel ezelőtt halt meg rákban. Én csak a mamámra és az anyukámra támaszkodhattam, de mivel ők már elmentek így egyedül maradtam.

Lehet az lenne a legjobb ha az ország másik végébe költöznék és ott próbálnék meg egy teljesen új életet kezdeni távol az apámtól. Szerintetek ez jó ötlet?

2010. aug. 22. 09:20
kezdj
2010. aug. 22. 09:20
Menj el otthonról, koli, albérlet iskolatársakkal, nagyszülő, egyéb rokon, bármi megoldás! De ne maradj vele!
2010. aug. 22. 09:20
Szerintem minél hamarabb ott kell hagynod őt! Akár még egy albérlet is jobb ennél, kezd önálló életet!
2010. aug. 22. 09:17
Nagyszülők? Ha jól látom már egyetemista vagy, tehát elmúltál 18, vagy anyagilag függsz tőle??
2010. aug. 22. 09:16

Szerintem mindenképpen segítséget kellene kérned valakitől, ne hagyd, hogy egy életre nyomot hagyjon benned.

Nincs senki rokon, akivel tudnál legalább beszélni?

2010. aug. 22. 09:14

Megpróbálom röviden és tömören megfogalmazni a problémámat! Az apámmal élek együtt immáron fél éve, anyukám sajnos meghalt így itt kötöttem ki.

Az apám alkoholista ezen nincs mit szépíteni, minden nap piál, és ha iszik (de van, hogy józanul is) állandóan trágár megjegyzéseket tesz az édesanyámra és a családjára, sérteget engem, és olyan szavakat használ amiket szerintem egy APÁNAK nem kéne mondania, főleg nem a GYEREKÉNEK, pl:"Ennél hülyébb már nem lehetsz", "B*zd meg"...stb és ha mindezen megsértődök és nem akarok hozzászólni akkor jön az, hogy "Pofán váglak!!!" Olyan az egész életem, mintha aranykalitkába zártak volna, kívülállók úgy látják, hogy milyen jó életem van, milyen jól élünk, apa milyen jó ember, DE EZ EGY HATALMAS ÁTVERÉS. Egyedül én tudom milyen ember az apám. Most mondok egy pár példát: Nyáron dolgozni akartam, el is meséltem nagyon örömmel apának, hogy úgy néz ki lesz munkám (napszámos munka lett volna, de sajnos csak ez volt a diákszövetkezetben), erre azt válaszolta, hogy "Menjél nyugodtan parasztnak!" "Nem neked való, 2 nap után ott fogod hagyni az egészet", kicsit bánt, hogy ennyit néz ki belőlem. Most szeptembertől iskola mellett is dolgozni fogok, de természetesen ez se tetszik neki, találtam egy viszonylag jó fizető állást de szerinte ez is "sz*r".

Apa eddig még nem bántott minket fizikailag (pedig hajlamos rá, mert anyát is többször megütötte), de néha szerintem a lelki terror borzalmasabb.

Egyszer olyan hangosan és olyan trágárul el kezdett velem ordítozni, hogy a fürdőszobába ültem 2 órát mozdulatlanul, bőgtem mint egy idióta és az öngyilkosságon gondolkoztam.

Minden nap gyomorgörcsöm van és szerintem ebbe előbb vagy utóbb bele fogok betegedni.

2010. aug. 22. 09:14
Szerintetek mit kezdjek az apámmal? Bővebben lent, kicsit hosszú lesz!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook