Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szerintetek mi a különbség a között, ha valakit nagyon szeretsz / ill. szerelmes vagy belé? fórum

Szerintetek mi a különbség a között, ha valakit nagyon szeretsz / ill. szerelmes vagy belé? (beszélgetős fórum)


25. b0df80c74f (válaszként erre: 23. - Ht keksz)
2010. júl. 11. 12:23
nem akarlak elkeseríteni, da csak nagyon ritkán....
2010. júl. 11. 12:20

a NL Cafe oldalán volt/van pont gy cikksorozat arről, hogy mit gondol a férfi amikor bizonyos mondatokat kimond. Többek között pont ez is :

Szeretlek, de nem vagyok szerelmes beléd...


[link]



érdemes elolvasni a teljes sorozatot :)

23. ht keksz (válaszként erre: 22. - Ht keksz)
2010. júl. 11. 12:14
Ja , a pasi családos.
2010. júl. 11. 12:13

És létezik olyan,hogy a szerelem győz a szeretet felett?

Konkrétabban: az új szerelem legyőzheti a huszon éves megszokást,némi szeretetet?

21. Fedo
2010. júl. 11. 10:57
sajna nős pasiba
20. Fedo
2010. júl. 11. 10:55
én most szerelmes vok de nagyon
2010. júl. 6. 11:53

a szeretet és a szerelem között a szexuális vonzalo a különbség

mert míg a családtagjaimat szerethetem, de szerelmet csak a kedvesem iránt érzek, akire vágyom szexuálisan is

2010. júl. 5. 23:22

Szerintem a szerelem em nagyon erős felkavaró érzés!

A szeretetaz már egy nyugodt ,biztos érzés, de semmi bizsergés semmi rózsaszin felhö....

17. correct (válaszként erre: 11. - Iringo777)
2010. júl. 5. 13:52
Kurt Tepperweiné...az egész könyv az adatlapomon van, beágyaztam.
16. Évus26 (válaszként erre: 1. - Iringo777)
2010. júl. 5. 08:28
Szerintem csak nem meri bevallani még magának sem, hogy szerelmes. Lehet volt egy nagy csalódása és azóta fél bevallani, nehogy megint megbántsák.
2010. júl. 4. 15:49
Igen! Van egy fiú aki barátom, sajnos ő többet akar, és nagyon rendes,jóravaló fiú,jól járnék vele, de én nem tudok rá máshogy nézni! Sajnos rá fog menni a barátság, látom előre.Én "csak" szeretem őt, de például szinte bűnös dolognak tartanám akár csak megcsókolni,mintha a testvéremet csókolnám. Ő meg nem érti,hogy milyen pasikat tudtam szeretni,akkor őt miért nem.
14. jomami
2010. júl. 4. 15:39
Szerelem csak két ember között lehet, szeretni sokat, sokfélét
13. Noarashi (válaszként erre: 12. - Jomami)
2010. júl. 4. 15:34
Így van! Ha szerelmes vagy,akkor iszonyúan vonzódsz ahhoz a valakihez, vágyakozol! A szeretet sokkal higgadtabb. Egy jó kapcsolatban mindkettő van, mikor melyik jön elő.De szerelem nélkül én nem tudnék belevágni egy kapcsolatba. Sajnos nekem kell a vágy, a vonzalom!
12. jomami
2010. júl. 4. 15:31
A vágy
11. iringo777 (válaszként erre: 5. - Correct)
2010. júl. 4. 11:20
ez nagyon szép összefoglalás ..elgondolkoztató...
10. emmmy (válaszként erre: 9. - Iringo777)
2010. júl. 4. 11:19
az én véleményem szerint igen
2010. júl. 4. 11:14
pont azért kérdeztem, mert a vak szerelemnek sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Viszont szerelmi kapcosalt általában szerelemmel kell, hogy induljon, nem?
2010. júl. 4. 11:14
ha szerelmes vagy! akkor egy "kispillangot" fogsz érezni a hasadban..:))
7. emmmy (válaszként erre: 6. - Correct)
2010. júl. 4. 11:11
Igen, ezt én is így gondolom. Valójában lehetünk többször szerelmesek egy életben, de az az igazi, amelyik átalakul végül szeretetté.
6. correct (válaszként erre: 4. - Emmmy)
2010. júl. 4. 11:08
Igazad van kivéve az átalakulás: semmi garancia arra, hogy ha a szerelem elmúlik, a szeretet marad. Legalábbis a tényleg igaz szeretet, amely "elég" egy életre.
2010. júl. 4. 11:06

"Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különböző dolog, miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltűnik a virág. A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent. Nem külső cselekedetekben nyilvánul meg, hanem létünk alapvetően megváltozik. A szeretetben mindig éppen azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, ugyanis a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani. Igen gyakran csupán ezért keressük a szeretetet valamely partnerkapcsolatban, mert képtelenek vagyunk magunkat szeretni. Mindenki alkot magáriak egy ideálképet önmagáról, akár tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a külső csupán a belső tükörképe, ekképpen saját külsejét is elutasítja. Az ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az útnak.

Azzal, hogy nem fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, csak azt az érzésünket erősítjük, hogy másmilyennek teremtettek bennünket. Másmilyenek azonban csupán akkor leszünk, ha megváltoztatjuk magunkat. És erre minden pillanatban lehetőségünk van. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor élhetünk, ha előbb elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és így is szeretni tudjuk magunkat.


Ha valakit szeretek, akkor önmagamat adom, az illetőnek a legjobbakat akarom és kívánom, anélkül hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatást várnék. A szeretet adni akar, és az adásban teljesíti ki magát.

A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a szeretett emberre gondolunk, vagy a társaságában vagyunk, vagy valamely közösen végzett munkában beteljesülést találunk. A szeretet azt jelenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a többieket, hagyom, hogy részt vegyenek mindabban, ami engem foglalkoztat, megosztom magam velük, önmagamat felkínálom nekik. A szeretet azt jelenti, hogy örömmel munkálkodom mások javán, és hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.


Gyakran mondjuk: "szeretlek", ám többnyire ezen azt értjük: "szükségem van rád", vagy: "ne hagyj el". Mindez azt mutatja, hogy az igazi szeretetet még nem tapasztaltuk meg. Ennek előfeltétele, hogy önmagunkat feltétel nélkül elfogadjuk, és olyannak szeressük, amilyenek vagyunk. Ennek segítségével eljutunk oda, hogy egyedül is boldogok és elégedettek leszünk, s akkor mások kritikája már nem érint bennünket fájdalmasan, nem függünk többé másoktól. Ameddig ugyanis szükségem van másokra, nem vagyok teljesen szabad. Mihelyt megszabadulunk attól a félelmünktől, hogy egyedül maradunk, képesek leszünk partnerünknek is nagyobb szabadságot adni. Csak ekkor válik lehetővé az igaz szeretet, mert a szeretet nem zár be, és nem tart fogva. Ha megpróbáljuk a másikat láncra verni, meghal a szeretet, és nem marad belőle más, mint a megszokás.


Vonzódunk a hozzánk hasonlókhoz, mert általuk megerősítve érezzük magunkat abban, amilyenek vagyunk. Ugyanakkor az ellentétek, amennyiben kiegészítik egymást, vonzzák is egymást. Mindarra, ami bennünket tökéletessé tesz, szükségünk van, és magunkhoz vonzzuk. Azt mondhatjuk hát, hogy az alapvető hasonlóságok egy kapcsolat alapját adják, az egymást kiegészítő különbözőségek pedig az igézetet.

A szerelmes szélsőséges hangulatváltozásokat és féltékenységet érez, és a külső szemlélő számára meglehetősen egoistának tűnik, mivel érzései viszonzását várja el. Sok esetben egyenesen fenyegető, követelőző, sőt fojtogató lehet szerelme tárgya számára, akitől folyvást azt követeli, hogy adja szerel mének egyértelmű bizonyítékát. A szerelmes birto kolni akarja szerelmét, kisajátítani, függővé tenni. Csakhogy mindaddig, amíg a szeretetben a függő­ségnek bármilyen formája megvan, a kapcsolat nem tökéletes.

A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szük sége. A szeretetben nem várok feltétlen viszonzást, cselekedeteim mozgatórugója a gyengéd odafigye lés, nagyrabecsülés és csodálat. Szerethetek mellet te másokat is, és ezt a jogot neki is megadom. Ér zelmileg független vagyok a másik reakcióitól, mert szeretem őt, függetlenül attól, hogy érzelmeim viszonzásra találnak-e vagy sem.


Művészet-e a szeretet?

Sokan úgy vélik, hogy a szeretet, szerelem a véletlen műve, ami felbukkan az ember életében, ha éppen szerencséje van. Ám ha a szeretet, szerelem művészet, akkor tudnom kell az összefüggéseket, és készen kell állnom, hogy mindent megtegyek, ami szükséges. És éppen ez a probléma, hogy a legtöbb embert a szeretetnek csupán egy része érdekli, éspedig az, amelyet ő kap. Azt akarja, hogy őt szeressék, és igen kevéssé törődik azzal, vajon ő maga képes-e szeretetet adni.

Sokan úgy vélik, hogy nincs is mit tanulni, hiszen a szeretet, szerelem nem az egyén képességeitől, hanem a szerelem, szeretet tárgyától függ. Ha rátalálok az igazi páromra, akkor a szerelem, szeretet magától jön, vélik sokan. Ám elfelejtik, hogy a szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig az adással kezdődik. Ez a szeretet, szerelem legnagyobb titka."

Szép napot!

2010. júl. 4. 11:06
Szerintem a szerelem idővel szeretetté alakul. És az sokkal értékesebb, tartalmasabb. Persze jó, ha egy kapcsolat azért szerelemmel indul... nem tudom, mióta vagytok együtt a pároddal...
2010. júl. 4. 11:04
hmmmmmmmm.....tetszik a válaszod....egyetértek köszönöm
2010. júl. 4. 11:02
Az, hogy a szeretet sokkal értékesebb, mint a szerelem. A szeretet örök és stabil, míg a szerelem ha elmúlik, sosem lehet tudni, mi "marad", talán szeretet...talán semmi...
2010. júl. 4. 10:58
Szóval arra gondolok, ha egy kapcsolatban az egyik fél nagyon szeret, de állítása szerint nem szerelmes, viszont minden cselekedetéből, dolgaiból az jön le, hogy szerelmes...

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook