Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Ma megkívántam a Pi élete nézését. Így, hogy bele tudok tekerni, így sokkal jobb :)
Csak nem túl jó minőségbe sikerült letöltenem.
Mindenképpen, csak majd azt figyeld meg, hogy ettől, hogy ez lett volt írva, most innentől kevésbé leszel-e maximalista.
A maximalizmus szülői el nem fogadásból ered. Amikor általában az ellenkező nemű szülőnknek, bár legtöbbször az apának úgy éreztük, hogy nem felelünk meg és ezért egész életünkben kevésnek érezzük magunkat és megpróbálunk mindig jobbak lenni, de ezt sosem érjük el.
Tehát ennek a feloldása nem fog menni tudatosan. Csak a szülői kapcsolat feldolgozásával.
De ez az én tapasztalatom :)
Ja és ami még kapcsolódik:) A tudatalatti minél tisztább, a megérzés azaz az intuíciónk annál jobban működik. Akkor pedig a helyes irányt fogja mutatni.
Alapvetően a megérzés mindig jól működik, csak a berögződések, félelmek, komplexusok nem engedik felszínre. Ilyenkor azt hihetjük, hogy a megérzésünkre hallgattunk, pedig lehet, hogy csak egy felesleges félelemre.
Sok mindent én is így gondolok ebből. Ami érdekes:
"ne kövesd el újra ugyanazt a hibát."
Mi számít ugyanannak a hibának? Ha pl. valaki ugyanolyan pasikhoz vonzódik, akik egy idő után kiderül, hogy ugyanazon típusok, akkor mit tegyen?
Aggyal sajnos ezeket a dolgokat nem lehet megoldani. A szerencsejáték függőnek hiába mondod, hogy ugyanazt a hibát ne kövesse el még egyszer. Vagy bármilyen függőnek. A függőség gyökere a lényeg.
Hányan vannak úgy, hogy pontosan tudják, hogy nem helyes, amit tesznek, de nem tudják nem megtenni, mert valami legbelül arra viszi őket.
Ilyenkor szokták azt mondani: "Az eszemmel tudom, csak a szívemmel nem. " Vagy nem tudom megcsinálni, hiába tudom, hogy nem ez a helyes.
Az viszont igaz, hogy a hibától nem érdemes félni.
De
azért itt is van egy de. Ha arra gondolunk, hogy az életünk döntéseken múlik, akkor nehéz elfogadni, hogy akár tele lesz hibákkal. Hiszen az a leglogikusabb gondolat, hogy egy rossz döntés akár az életünk teljes menetét kicsinálhatja.
Szóval jó gondolat, megcsinálni annál nehezebb.
Nem véletlen, hogy a tudatalatti tisztításában hiszek, mivel utána ezeken már nem is kell gondolkozni. A félelem a cselekvéstől elmúlik, hiszen az egy rossz berögződés és sajna nem tudatos.
A szejetet.
Ez az Osho idézet nagyon jó, főleg, hogy a hibázástól való félelem miatt leragadunk. Mint én. Bocs, hogy én komolytalan voltam.
"Tiszteld önmagadat, tiszteld a saját, belső hangodat, és kövesd a szavát. Ne feledd, én nem ígérem, hogy mindig a helyes irányba vezet téged. Számtalanszor rossz felé hív majd, mert ahhoz, hogy eljuss a megfelelő ajtóhoz, előbb sok rossz ajtón kell bekopognod. Így megy ez. Ha véletlenül találnál rá a jó ajtóra, nem lennél képes felismerni, hogy jó helyen jársz. Ezért sose feledd, a végső számvetésben egyetlen próbálkozás sem minősül haszontalannak; minden erőfeszítésed hozzájárul ahhoz, hogy eljuss fejlődésed csúcsára. Ezért ne tétovázz, ne nyugtalankodj amiatt, hogy rossz irányba is tarthatsz. Ez az egyik probléma: az embereknek azt tanítják, hogy nem szabad hibázniuk, és emiatt annyira tétovává válnak, annyira félnek, annyira rettegnek a tévedéstől, hogy megragadnak ott, ahol tartanak. Nem mernek továbblépni, nehogy valami rossz történjen. Így aztán olyanokká válnak, mint a sziklák, elvesztik a mozgás képességét. Hibázz annyit, amennyit csak lehet, és közben egyetlen dologra figyelj: ne kövesd el újra ugyanazt a hibát. És fejlődni fogsz."
Osho
Itt egy távolsági szabályzat :D
Ebben indulunk majd, meg Time Trialban, meg majd Quedrapidben :)
Egyébként igen, van benne meló. Amiből a laikus ennyit lát...nahát eldobta, elkapta, visszahozta :)))
Aki nem kutyázik annak elég vicces lehet, ahogy teli torokból kiabálok és utasítom a kutyát :)) még jó, hogy ez ilyen helyeken az alap :))))
A délutáni körön, egy 5,5 pontosat dobtam ill. fogott :)) hú nagyon elégedett voltam :))) erre fogunk gyúrni most :)