Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Végére értem a visszaolvasásnak.
Vannak közben gondolataim,. Zizi azt írta, hogy az út is behozhat kudarcokat. Úgy gondolom, hogy ha még,vagy már nem vagyunk a megfelelő helyen akkor jönnek a kudarcok.
Olyanra gondolok, hogy aki kéthavonta elhagynak még nem alkalmas a párkapcsolatra, vagy ha a munkahelyén éri sorozatos kudarc, akkor ott már nem sok keresnivalója akad.
Ezzel arra utalnék,amiről azt írtam, hogy az ÍDŐ odapofoz a kereséshez, akár tetszik, akár nem!
Na tessék :) Szinte kollektív az egyetértés.
Persze megértem Zolcsit is, mert valóban van egy ilyen időszak, amikor az ember minél jobban átlátja a dolgokat, akkor elkezdi látni az ellentmondásokat és elkezdi bosszantani, aztán persze jön az, amit írsz, hogy tovább megy és rájön, hogy nincs itt semmi gond :)
Gyertyák, mécsesek, illóolajok, füstölők... hmmmmm, de jó még olvasni is! Olyan megnyugtató, nem?
Én is így értettem .... :o))
Nem egészen erre gondoltam,de igen ,van egy ilyen stádium szerintem is,amikor negatívan szemléli az embereket,meg a világot,nem fogadja el,de ők sem Őt,mivel az egész negatív érzetekből táplálkozik.Ilyenkor nem választja az egyedül létet,hanem egyszerűen egyedül marad,bármilyen bölcs is.
Aztán van ,amikor megszűnik az ellenérzés,és helyette az elfogadás ,megértés veszi át a helyet és Ő dönt az egyedüllét mellett....de ez akkor már nem lesz lehetséges,mert akaratán kívül,sokakat fog vonzani a harmonikus,elfogadó,megértő ,bölcs lénye....erre értettem,hogy "nem feltétlenül az egyedüllét lesz a végkifelylet!:))
Most jön el a gyertyák, mécsesek, illóolajok, füstölők (csak módjával és helyesen használva) ideje ..... és az elfogadása annak, hogy most egy kicsit visszahúzódunk, többet kéne befelé figyelnünk, a lelkünket ápolnunk, rendbe tennünk .... :o))
Szerintem sem. :o))
Sokan bezárkóznak, elmagányosodnak, mogorvák, keserűek lesznek ..... de ez nem törvényszerű ..... meg lehet találni az egyensúlyt .....
Van, aki ösztönösen ezt éli meg, van, akinek a tudatossága van segítségére ebben ..... és vannak, akik átsiklanak fölötte ..... mert még ..... nem értek meg rá ..... :o))
Ami azt illeti, a természetes fényhiánytól én is szenvedek rendesen.
Hát igen, ez mindenkinek szól. Mihály-időszak van (karácsonyig), itt az ősz, a befelé fordulás, a sötétséggel, a gyengeségekkel való szembenézés. Van meló dögivel. Csak aztán valaki él vele, valaki nem. A legtöbben nem. :)))
Azért látom, Hoxáék alkottak... Eddig a http: bemásolásával - is - nem rakta oda a rendszer a pont után a szóközt, most ebben a formátumban is oda biggyesztődik a szóköz, hogy ne lehessen egyszerűen egér jobbkattal új lapon megnyitni, hanem csak másolva...
Most pont ennek jön el az ideje az elkövetkező néhány napban ..... és el is tart jó darabig ..... az egyedüllétnek, elvonulásnak, befelé fordulásnak, önvizsgálatnak, elmélyülésnek, önismeretnek .....
Tudat alatt ezért félnek sokan az önismereti munkától. Mert félnek hogy magukra maradnak.
Én anno... még a mára nagyfiam első évében sem tudtam pihenni, mert két óránként szopott, a rengeteg mosás a híg széklet miatt, stb...
A lélekben lehet hogy szűnnek a problémáid, de a külvilággal olykor meggyűlhet a bajod, ha nem is a szó szoros értelmében. Úgy érzed hogy nincs értelme bármit mondani, mert a szakadék túl nagy, és egyre jobban félreértik a mondandódat. Kiszakadsz a tömegből, minőségében megváltozol. Egyre jobban hozzá kell szoknod az egyedülléthez. Még ha emberek vesznek körül, akkor is.
Azt írtam például .... bármit érthetsz alatta, ami kudarcérzést eredményez benned, ha nem sikerül ..... :o))
Hát, érzéketlennek nem szabad lenni, segíteni kell, ha itt az idő. De észnél kell lenni hogy mikor, mennyit és milyen módon segítünk. A túl kevés és a túl sok segítség is bajt okozhat.
Jó éjszakát! Én is követlek, csak a saját ágyamba.:)
Most például aludni :) Jó éjt!
Ugye? Vágyom is egy második szakaszra, de azért még jövök-megyek egy kicsit :)
Soxor azt gondolom, hogy nincs humorérzéked, ilyenkor meg mégis bebizonyosodik, hogy vaaaaan ám.:))))
Na tessék, pont most válaszoltam erre :)
Egyébként még az is eszembe jutott, hogy a babák első évében - bármilyen furán is hangzik, de csak elsőre :) - az anyák pihennek a legtöbbet.
Legalábbis most így visszatérőben azt érzem, régen pihentem ilyen sokat.
Nem a gyerekekre gondoltam, hanem az ifjú szülőkre.:))) Vajon egy anyának az pihenés? Egy életkori szakasz lezárása, ami megpihenéssel ér véget? Ha igen, akkor minek a kipihenése? Hisz az utána jövő évek alatt kellene több pihi.
Akkor viszont oda kell figyelnem, hogy mit mondok :)
További ajánlott fórumok: