Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szerinted csak egyszer lehet valaki halálosan szerelmes, csak egy embere van mindenkinek az életben? fórum

Szerinted csak egyszer lehet valaki halálosan szerelmes, csak egy embere van mindenkinek az életben? (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
277. 5193772e0c (válaszként erre: 273. - 81f46d06d3)
2009. máj. 18. 14:40

Linduska! Köszönöm a véleményedet és a hozzászólásodat. Azt hiszem a leírtak alapján egy cipőben jártunk és ezt próbáltam elmondani, a kis értetlennek. Nem a világ rossz, csak vannak előre nem látható események, melyeket akkor amikor történik nehéz feldolgozni, de utána megerősödve tovább megy az ember, mert az élet ad kárpótlást is a rossz után. Egyik oldalon elvesz valamit, de ad is. Az emlékezés. Azt mondod lelkiismeretfurdalással emlékezel. NE TEDD!! Ez nem olyan kapcsolat volt, amit szégyelni kellene, ezt a párod is megérti azt biztos, hiszen különben nem lenne a párod. Úgy gondolom, hogy ebből a kapcsolatból is kap az ember hosszútávra szeretetett, útmutatást. Ő azt tette, amit tennie kellett. Te adtál neki még egy csodálatos élményt, de ugyanakkor tudta, hogy mennyie kell. Szerintem csodálatosan viselkedett, és hidd el nekik sokkal nehezebb, mert a szívük mélyén Ők sem akarnak menni, de a korrektségük nem engedi. Ugyanakkor ott hagynak valamit magukból. Én később értettem meg, hogy miért nem csinálhattam végig. Én is előveszem a képeket, a leveleket, és néha elmosolyodom rajta, csodálatos emlék, egy csodálatos férfiről, aki számomra a tökéletes volt, de sajnos a tökélets dolgok, ritkán teljesülnek. viszont szerencsésnek mondhatjuk Magunkat azért, hogy egyáltalán megismerhettük ezt az érzést. Én nagy nagy szeretettel gondolok rá, és a döntésére. TEdd azt Te is emelt fővel. Csodálatoan viselkedtél Te is Ő is. Miért ne gondolhatnál rá. Én amikor az előző soraiban erre utaltam, csak arra akartam rávilágítani, hogy mindíg azt kell megbecsülni, ami van, mert az élet kiszámíthatatlan, ugyanakkor szép is. Kalandos, sokszor próbára tesz, de sok tanulság van benne. Ha mozgalmasabb, akkor élsz. Én azt mondod vedd elő a képét, leveleit, mert az megnyugtat, de nem több mint szép, de kicsit szomorú emlék, amire az ember hálával gondol. Hidd el Ő megérdemli, mert azzal viselkedett csodálatosan, hogy elment, csak szépet hagyott, és jót, de ezzel tovább lehet élni. Neked, nekem szép emlékünk maradt, ezért tudtál később boldog lenni. Amit a korkülönbségről írsz, nem pontosan értettem, de ne foglalkozz Vele, mert nem a papír a fontos, hanem amit érzel. Engem úgy letegeznek a házba a fiatalok, vagy az eladók, hogy ihaj, csak kuncogok rajta. Nem rég volt egy Benelux kőruton, s egy pár napos együtt tartózkodás után egy reggeli alkalmával odajött hozzám egy 30 év körüli kis csajszi a következő szöveggel:

- Szia, de jó itt vagy, végre egy fiatal lány, akivel nyugodtan merek tegeződni, rajtad látszik, hogy még fiatal vagy.

Gondolhatod, hogy hogy kuncogtam.

- Neked hány éves kortól idős az a hölgy, akivel már nem mersz tegeződni.

- Őszintén megmondom, hogy 50 éves kortól, de hála istennek még nessze vagy attól.

- Hát attól tényleg messze, de ugye nézőpont kérdése ez is. Előlről nézem, vagy hátulról. Nagylelkű vagyok hátulról nézem.

Erről aztán több nem beszéltünk, mondom magamban, ne görcsöljön be majd a végén is ráér, ha leesik a buszról, minek előre balesetet produkálni.

Szóval már majdnem az utolsó nap jártunk, amikor szóltak hogy menjünk bulizni. Mentünk, szuper volt, majd jön az Isteni szikra a csajsziba és megkérdezi, hogy Te még nem is mondtad, hogy hány éves vagy, na most a többiek rá. Az átlag életkor 25 - 30-ig. Na én keresztbe nyeltem le a szívószálat, hogy most hogyis mondjam meg, anélkül, hogy begörcsölnétek.

Végül, úgy oldottam, hogy közöltem, hogy én megmondom, de örülnék ha nem változna semmi, mert attól, hogy megmondom, még én én vagyok.

Megmondtam, amit már tudsz, 3 percig dermedt csend, majd valamelyik közölte, hogy az lehetetlen, hiszen az Ő anyukája csak 50, de sokkal többnek látszik mint én.

- Nézd mázlista vagyok, mert a jó Isten ezt adta Nekem ajándékba, de ezzel visszaélni nem lehet. Látod valamit mindíg kapunk az élettől ha úgy tetszik. Talán a belső harmóniámnak köszönhető. Úgy, hogy légyszíves továbbra is nyugodtan írj, úgy mintha mi sem történt volna. Ami a stílusomat illeti, mindíg igyekeztem kulturáltan viselkedni és úgy mondani el a véleményemet, hogy senkit ne bántsak meg, de hozzáteszem, én is mindíg tanulok és az szuper dolog. Azt hiszed Tőletek fiataloktól nem lehet tanulni, dehogynem és milyen jó hogy ilyen is van. Tehát légy büszke a multadra, és ne legyen lelkiismeretfurdalásod, mert nincs miért. Szívből örülök viszont annak, hogy rátaláltál a jelenlegi párod mellett a boldogságra, és ehhez kívánok neked nagyon-nagyon sok szerencsét, de hidd el meglesz, sőt még sok - sok szépet tartogat Neked is az élet, mert a lelked tiszta és szép. Ha ilyen maradsz, nem lesz semmi baj! Szeretettel üdvözöllek

276. 3e5b3adf5a (válaszként erre: 275. - 2df174aa9c)
2009. máj. 18. 10:19

Hát igen, főleg azt nem veszi észre, hogy mennyire ferdít ő maga! Semelyikünk nem azt mondta neki, hogy szar a világ, de ő ezt már így

írta. Attól, hogy az ember tudja, hogy akármi történehet vele, még nem megkesredett, sőt. De hát tényleg kicsi lilura világa, és nem lát az orránál tovább, különben éretné is, amiket olvas.

275. 2df174aa9c (válaszként erre: 272. - Lilura)
2009. máj. 18. 09:48

Tényleg elgondolkodhatnál azon egy cseppet, hogy mi szükséged van arra, hogy másokat kritizálj, meg pocskondiázz kívül-belül, másrészt pedig azon, hogy pont, amit a leginkább kifogásolsz -hogy mások milyen felháborítóan viselkednek - azt te gyakorolod a leglátványosabban: okoskodás, nagyképűség, lekezelés... Pont te írod, hogy nem állsz be a sorba, ehhez képest dafke - mégha mások estleg tényleg bunkók is veled - miért reagálsz te is hasonló stílusban a mondandójukra, vagy még kontrázva? Jobban érzed magad, ha még nagyobbat szólsz be? :)

No, de tényleg ahogy Gandhi mondta, a gyűlöletnek sohasem a gyűlölet, hanem a szeretet vet véget. Nem kell senkinek sem szeretni mindenkit, elég ha az élni, és az élni hagyni szabályt betartjuk. Te is, meg én is.:) Úgyhogy béke veled lilura! :)

274. afbc662347 (válaszként erre: 272. - Lilura)
2009. máj. 18. 09:33
Komolyan nem érted még mindig??? Nem mazzal volt a baj, hogy más a véleményed, hanem az, hogy olyan nagyképűen és lekezelően viselkedsz, miközben te reklamálsz még mások kultruáltalansására. No comment!
273. 81f46d06d3 (válaszként erre: 249. - 5193772e0c)
2009. máj. 18. 09:16

Ez egy nagyon nagy probléma a fórumozáskor, amiről itt beszéltél. Előfordul, hogy a hozzászólás személyeskedésbe, ócsárlásba, folyamatos ellehetetlenítésbe csap át, ha valakinek más a véleménye. Ez közönségessé és értékvesztetté tehet egy fórumot. Mindannyian mások vagyunk és érzelmekről beszélgetni nagyon szép, de nagyon kényes dolog is. Mások érzelmeit, véleményét tiszteletben tartani manapság nehéz az embereknek. Célponttá válni pedig nagyo kellemetlen, ez tapasztalat :(

Ami Neked jó és szép kapcsolat, az nem biztos, hogy nekem is az. Mégis jobban esik a véleményed, hozzászólásod, ha kedves, kicsit tanító (a korkülönbség miatt, ami több, mint nem gond) és nem durva, közönséges. Nekem nagyon tetszik, ahogy írsz. A tanácsokat, véleményeket, amiket közvetítesz, nem muszáj megfogadni, de lehet beszélgetni róla és gondolkodni rajta.


Nekem is az élet szólt bele, ahogy mondtad, kőkeményen. A szerelem, amire céloztam, gyönyörű volt. Azt mondhatom, hogy a férfi, akit szerettem, a másik felem. Úgy éreztem, hogy mindig rá vártam. Olyan értékeket, érzéseket közvetített felém, amitől többnek éreztem magam és csak reménykedem benne, hogy általa több is lettem. A (számomra) tökéletes férfi a tökéletes kapcsolatban. Aztán jött az Sors és mindent megváltoztatott. Ő beteg lett és elhagyott. Kezdődő pszichiátriai betegségének terhét nem akarta megosztani velem, hogy megvédje életem. Amikor elment, azt hittem, összedől a világ. Nem értettem és nem is akartam elfogadni a döntését. Kapaszkodtam belé és felvállaltam volna mindent, de ő nem engedte. Azóta sok év telt el, szép családom van: két gyermekem és egy olyan férjem, akire büszke lehetek. Jó apa és férj, velem van, mellettem áll mindenben. Hatalmas lelkiismeretfurdalással veszek elő néha-néha egy régi fényképet, hogy lássam, milyen is volt a szerelem.

272. lilura
2009. máj. 18. 08:15

Csak azt tudnám megérteni, hogy miért fáj nektek annyira, hogy másképp gondolkozom, mint ti...nem állok be a sorba, nem leszek pont amiatt "birka", hogy elfogadjanak.

Én így gondolom, Ti meg úgy...mindenkinek a saját véleménye a legigazabb.

2009. máj. 17. 23:29

Sziasztok, én 2 külön töltött év után találtam vissza ahhoz az emberhez akibe életemben a legjobban szerelmes voltam, és a 2 külön töltött év alatt sem volt olyan nap hogy ne gondoljak rá... sztem tökéletes férfi és nő sem létezik, de mindenkinek a számára megvan a tökéletes:) remélem értitek:)

Nekem ő az!

Sok boldogságot mindenkinek:)))))

Betty

270. 2df174aa9c (válaszként erre: 269. - Monesz89)
2009. máj. 17. 21:31
Nem, neked azt írtam, hogy sok boldogságot nektek!
2009. máj. 17. 19:26
Melcsee remélem nem rólam irtad az utolsó soraidat...
2009. máj. 17. 19:24
Elis voltam keseredve hogy már nemis találom meg azt,aki hozzám illik,de csak ugy mint egy legszebb ajándék ugy jött az életembe,váratlanul!
2009. máj. 17. 19:23
Igen,én se hittem volna...
2009. máj. 17. 19:22
Köszönöm a jó kívánságidat lualaj!Előző kapcsolatomban nagyon sokat szenvedtem mert nem voltam igazán boldog!És én is abban reménykedem,hogy nagyon sokáig fog tartani kapcsolatunk,mert mindketten nagyon komolyan gondoljuk!És érzem mennyire szeret, még ilyen boldog nem voltam senkivel sohsem mint a mostanival.Igazad van,az utolsó mondatodban!
265. 2df174aa9c (válaszként erre: 262. - Monesz89)
2009. máj. 17. 17:29
Pedig téged te sem hitted volna, hogy ez megtörténhet mással, igaz? Így változnak a dolgok, s mi is, erről beszéltünk... Sok boldogságot Nektek!
264. 2df174aa9c (válaszként erre: 260. - 5193772e0c)
2009. máj. 17. 17:28

Ne reménykedj benne, el sem jut a tudatáig.:)

Ha belenézel a naplójában láthatod, hogy két részre oszlik: vagy arról zengedez, hogy mennyire eszementen boldog a pasijával, vagy arról ír, hogy másokat fikáz, mert, hogy néz ki, meg milyen hülye. Mindkettő sokat elárul valakiről... mintha mindkettővel azt kényszerülne bizonygatni, hogy ő milyen baromi szép/okos stb. nő.:D Amúgy tényleg nem éri meg, hogy egy szót is pazaroljunk rá. Az emberek döntő többségével értelmesen lehet beszélgetni, és akkor sem esnek egymásnak, ha gyökeresen más a véleményük. De vannak, akiknek mindig mindent bizonygatniuk kell - legfőképpen maguk előtt.:) Ezt a témát le is zártam, tényleg csak olyanról érdemes szót ejteni, akiről érdemes. :)

263. 5193772e0c (válaszként erre: 262. - Monesz89)
2009. máj. 17. 17:27

Szívből kívánom Neked, hogy még nagyon sokáig így legyen, és sok-sok szépet és jót adjatok egymásnak. Ez a fontos, a többivel ne törődj, a problémát akkor kell megoldani, ha ott van. És higgy a csodában, abból soha nem lehet baj! A Ti esetetekben az, hogy biztos sikerül, és miért ne ha mindent megtesztek érte tuti működik. A többit már csak az életnek kell hozzátenni, és talán hozzá is teszi, ha nagyon akarod. Tudod az már nagyon nagy ajándék, hogy megkaptad a boldogságot, és azzal akit szeretsz, ez a legszebb ajándék bármi is legyen a vége. Én akkor is szeretettel gondoltam egy elmúlt kapcsolatra, ha véget ért, mert minden kapcsolat ad valami szépet, és tanulságot, csak úgy kell nézni.

Szeretettel üdvözöllek

2009. máj. 17. 17:05
Én nekem volt egy kapcsolatom 2 és fél évig és azthittem hogy ő az igazi és 2 év után rájöttem nem ő.És egy jó időbe telt mire megtaláltam azt kit szívből szeretek, elözőnél is ugy éreztem mennyire szeretem,de rájöttem a mostani az igaz szerelem mely már lassan egy éve tart!Akivel nagyon boldog vagyok és nem tudnék élni nélküle!
2009. máj. 17. 16:35
Szép és kellemes délután mindenkinek. Majd később visszakapcsolok.
260. 5193772e0c (válaszként erre: 259. - Afbc662347)
2009. máj. 17. 16:30

Köszönöm a kedvesságedet, hogy válaszoltál, és megértetted, hogy mit akarok mondani. Egyébként 58 éves vagyok, és van egy 35 és egy 25 éves és fiam és sok sok élettapasztalatom, de ezzel nem hivalkodni akarok, ez tény, szokták mondani ezt is meg kell érni. Én büszke vagyok rá, és hálás vagyok a sorsnak, hogy úgy élhettem meg, ahogy megéltem. De tettem is érte rendesen. Nagyon sok fiatal barátom van. Hála Istennek az égiektől az kaptam ajándékban, hogy igazából egyáltalán nem látszik a korom, de soha nem élek ezzel sem vissza. Higgyétek el ennek a hölgynek is tökéletesen igaza van, mindenki azt kapja a sorstól idős korában, amit az életvitele kapcsán megérdemel. Semmit az életben nem adnak ingyen. Mindenért adni kell valamit és lehetőség szerint jót. Ha tudsz segíts, de ne várj viszonzást, mert az lehet, hogy 10 múlva mástól kapod vissza. Ezt annak a hölgynek szántam, akiről igen sok rosszat mondanak. Nem tudom, mi lesz akkor ha majd annyi idős lesz mit én, közutálatnak fog örvedi, a saját és a fiatalok korosztályában. Akkor megtudja, mi a magányosság, csúnya öregasszony lesz belőle. Mégegyszer köszönöm a kedves és bölcs soraidat.

Szép napot kívánok én is Neked és reméljük, hogy a sokat emlegetett leányzó is tanul egy kicsit a dologból.

259. afbc662347 (válaszként erre: 258. - 5193772e0c)
2009. máj. 17. 14:28

Abszolút igazad van, és senki nem mondta, hogy a koron múlik. Nem is azt mondtuk lilurának, hogy nem lehet úgy - látod melcsee is azt fejtegette neki kulruráltan -, de ő csak nagyképűssködni meg támadni tudott rá is, és még ő rekalmál?!?! Az, hogy az életben bármi megtörténhet és nem borítékolhatunk előre semmit, tényleg bárki látja, tapaszatlaja, ha kinyitja szemeit. Az, hogy lilura most mit akar, meg tesz is érte még nem garancia arra, hogy így lesz ez mindig, mert nem csak rajta múlik minden. Mondjuk pont az ilyen nagyképűsködő beképzeltek szokták az élettől a legnagyobb pofonokat kapni. Na, de tényleg én sem ragozom már tovább, nem a véleményét hurrogtuk le, csak erre a tényre próbáltuk felhívni a véleményét, amit egy 23 éves azért már magától is tudhatna. :O) Ő hogy reagált? Normálisan,kedvesen? Érdemes végigolvasni... Meg megtanulhatna kicsit az arcbából is visszavenni, senki nem mondta azt, hogy bárki közülünk bármiben is az ész vagy akármi, és csak nekünk lehet igazunk, na de ez rá is vonatkozik! Ha meg mindenben olyan sokra tartja magát, akkor példamutatóan elkezdhetné végre gyakorolni a tolerancia képességét, mert a bunkó beszólogatűásokban verhetelen, ezt már sokan tudjuk itt. :)

Szép délutánt!

258. 5193772e0c (válaszként erre: 256. - 3e5b3adf5a)
2009. máj. 17. 14:16

Nézd nem olvastam el az összes oldalt, de a jelenlegi mondat szerint lehetne kulturált is, de ha lesz időm végig olvasom a hozzászólásokat az elejétől, csak azt nem értem, hogy ha van egy ilyen lehetőség, mint ez a fórum, ahol lehetne szórakoztatóan, tanulságosan is véleményt cserélni, ismétlem véleményt cserélni, ami minden korosztálynak megfelelő lenne, akkor mitől vadul el? Olvasgattam itt különböző hozzászólásokat, különböző helyeken, sok esetben már támadások váltják fel a véleménycserét. Átmennek személyeskedésben, mint itt is, hogy pl. "azt hiszed, hogy azért mert idősebb vagy akkor ,.....ez meg ez. Hát persze,hogy több a tapasztalat, ez hívják életbölcsességnek, de miért rossz az. Abból tudtok ti fiatalok tanulni, ha vennétek a fáradtságot és elgondolkodnátok rajta. De mi is tanulunk, csak mi a 70 évesektől, mert az ugye egy másik generáció, de ők még bölcsebbek mint mi. Én imádom a kisöregeket, pedig hiddel néha úgy megszidnak, hogy azt sem tudom, melyik lábamra álljak, de jót mosolygok, egyrészt azon, hogy van aki mondhatja és ez jó dolog, mert egy idő után az sem lesz, aki téged szúrjon le, másodsorban azért, mert úgy kezelnek, mint egy taknyos gyereket és az Ő szemükben az vagy, de ez csuda jó, és harmadsorban, mert bizony sokszor igazuk van. Hát próbáljátok ezt így elkönyvelni. EGyébként a koromat még nem fedem fel, nem azért mert szégyelem, csak majd a végén. Egyébként higgyétek el tök jó gondolatot cserélni, beszélni, vitatkozni, de csak akkor ha nem vadul el dolog, hanem szórakoztató. Ha valamivel nem értesz egyet megkérdezheted mulatságosan is. Miért nem próbáljátok meg ilyen formában, ennek a fórumnak végül is ez lenne a célja, vagy tévedek.

Ja igen én egyébként imádom a fiatalokat, sok klassz csajszi és fiú van közöttetek, egyik másiktól kimondottan sikeres, ügyes és van miért tisztelni, de miért gondoljátok, hogy az idősebb korosztálynál nincs ilyen. Nem okoskodni kell ezen a fórum, hanem okosodni, és az nagy különbség. No várom a véleményeket. Lehet tiltakozás is engem nem zavar. Tudok írni, legfeljebb jót mulatok azon, hogy van ellenvélemény, de lehet, hogy levonok belőle olyan konzekvenciát, amit bizony még én is hasznosíthatok. Na hajrá lányok! Most mi következik?

257. 2df174aa9c (válaszként erre: 255. - 5193772e0c)
2009. máj. 17. 14:12

Ezt írtam anno ide, (04. 27.) lilurának... na de ő ezt azóta sem érti, csak nagyképűsködni tud. De tényleg nincs több hozzáfűznivalóm a dologhoz, ő meg úgy sem fogja fel. :) Az a lényeg, hogy ő nagyon kedvesen, szerényen, barátságosan viszonyul itt mindenkihez stb. :D

"Lilura! Amit most írtál, ezzel semmi baj nincs, azzal sem, ahogy. És nekem tökre tetszik az, ha valaki céltudtatos, meg azt mondja, hogy egy kapcsolatért igenis "dolgozni" kell. Mert kell. Se kívül, se belül nem hagyhatjuk el magunkat. És az is természetes, hogy csakis optimistán érdemes valamibe belevágni. Én csak azt az egyet mondtam neked, hogy előre nem jelentheted ki azt előre 23 évesen, akkor sem,ha te mindent megteszel a magad részéről hogy 50 év múlva is biztosan, 100 százalék ugyanilyen jó lesz, mert az élet kiszámíthatatlan és produkálhat nagy fordulatokat. Pont ezt fejtettük ki lentebb, amit írsz most te is" ha nem jön össze, akkor majd változtatok". Mindenki változhat, te is, a vágyaid is lehetnek mások ezernyi dolog miatt akár egy év múlva is már, még akkor is, ha te most ezt nem hiszed el. Igazad van abban, hogy a sorsunkért mi magunk vagyunk a felelősek, de az, hogy mik történnek velünk az életünk során, az azért nem csak rajtunk múlik. Kívánom neked, hogy 10-20-50 év múlva is ugyanolyan boldog legyél a mostani pároddal, mint most."

256. 3e5b3adf5a (válaszként erre: 255. - 5193772e0c)
2009. máj. 17. 14:05
Lilura meg kultúráltan? :DDDDDDDDD Na, ez a hét vicce!
255. 5193772e0c (válaszként erre: 252. - Lilura)
2009. máj. 17. 14:03
Semmilyen ok nincs arra, hogy valaki nyilvánosság előtt, ne tudjon kulturáltan véleményt cserélni. Ha munkahelyen vagy, vagy rendezvényen, vagy bárhol, ott sem mindíg fogalmazhatsz úgy ahogy Te akarod, gondolom, ezzel egyetértek. Vannak inteligencia szabályok, azt e kell tartani. Azt amit elmondott elmondhatta volna kicsit kulturáltabban is. Én úgy látom, hogy az ellenvéleményeket mindíg személyes sértésnek, illetve saját személye elleni támadásnak veszi, pedig nem az. Úgy, hogy szerintem nem szorul védelemre. TE miért tudsz inteligensen fogalmazni. Most nehogy arra hivatkozz, hogy Te el szoktad Magad így engedni, mert azt nem hiszem, ez egy mondatból kiderül.
254. afbc662347 (válaszként erre: 252. - Lilura)
2009. máj. 17. 13:43
Főleg neked nem megy!:D Senki nem azt mondta, hogy a te véleményed hülyeség, és nem lehet úgy, ahogy te mondod. Lehet az is. Mi csak azt próbáltuk megértetni veled, hogy bármi megtörténhet X idő múlva. Feladtuk. :D
2009. máj. 17. 13:19
Nem csak egyszer!Az élet ironiája, hogy első elhagyott, mert túl sokat engedtem(szigorúan nevelték, nem sokat bulizott). A második rendes, kedves, jó apa,szeretem, de a törés miatt nem fogod soha sem úgy szeretni,mint az elsőt, és az esküvőnk után derült ki, akivel együtt dolgozom , halálosan szerlmes belém, én is vonzódtam hozzá, de nem lett belőle semmi! Ma is megdobogtatja a szivem, de a másodikkal maradtam és azt mondom ,lehet kettőt egyszerre szertni, de nem érdemes!!!!!!!!!!!!Nem bántam meg!!!!!!!!!!!
252. lilura
2009. máj. 17. 13:14

Olvassátok azért el az előzményeket, oka volt annak, hogy Floxet úgy fogalmazott, ahogy. Nem rossz ő a legkevésbé sem.

Más nézőpontok vannak, voltak és lesznek is. A lényeg egymás tolerálásában lenne, ami nem megy mindenkinek.

2009. máj. 17. 13:11
Sziasztok!Szerintem nem csak egyszer lehet halálosan szerelmes az ember.Nekem is többször sikerült így szerelembe esni.Amikor véget értek mindíg hosszú idöbe telt helyre raknom a lelki világomat.Mindegyik esetben én léptem ki a kapcsolatból,pedig azt hittem az lesz az igazi,aztán jó pár év elteltével kiderült ,hogy mégsem.Általában el kellett,hogy teljen 1-2 év,hogy újra szerelmes tudjak lenni,és valamelyest túllépjek az előzőn.Lualajnak igaza van!A fórumokon attól még ,mert nem ért valaki egyet veled nem kéne közönségesnek lenni,nincs 2 tökéletesen egyforma ember,még az 1 petéjű ikrek se egyformák 100%ig,ezért is van az,hogy másnak más a véleménye,de ez nem azt jelenti,hogy kötözködésből.És tényleg meg kell becsülni mindent amit az élet nyújt!
250. 5193772e0c (válaszként erre: 248. - Lilura)
2009. máj. 17. 12:57
Ez egy szomorú sors. Megismertem a nagy Őt és igazi, mély szerelem volt, de csak 1 hónapot kaptunk az élettől, mert egy nagyon rossz dolog várt rá, melynek kétséges volt a kimenetele. Sokat sírtunk emiatt, de végül is nem engedte, hogy végig csináljam Vele, vagy legalábbis csak az elejét, aztán eltünt, majd egyszer találkoztam a szüleivel és akkor tudtam meg, hogy hol és próbáltam levelezés útján erőt adni neki, ami azt jelentette, hogy éjjel nappal írtam és küldtem a leveleket. Eleinte azt sem akarta, de később nagyon belejöttünk, ez sok mindenen átsegítette, de aztán a végén, elköszönt, mert nem bízott a pozítív jövőben és így nem akart lekötni. A családom szerint rendkívül tiszteségesen járt el. Hidd el nagyon szerettük egymást, de az élet néha úgy szól közbe, hogy nem is számítasz rá. Ez 2003-ban volt, és 2008.-ig vártam rá, hogy talán mégis visszatér. Viszont karácsonykor megismertem valakit aki sok mindenben olyan, mint Ő és mamár érzelmek is vannak, de még az elején van Ő is én is. És ma már ez többet jelent mint a múlt. Tehát nem tehetett róla ilyen az élet. A másik ilyen esetem, amit ezt igazolja, de nem azért mondom el, hogy pesszimisták legyetek, csak élettapasztalat. Gyermekkorom óta " 16 éves kor " szeretett egy fiú, de valahogy soha nem merte megmondani, és az élet elsodort egymástól, de sokáig tartottunk egymással a kapcsolatos, mignem 46 éves korában megkeresett és megkérte a kezem, mondván hogy egész életében arra várt, hogy feleségül vegyen és mivel én évek óta szabad vagyok teljesülne az álma. Tulajdonképpen én is szerettem, hiszen fiatal korunk óta ismertünk egymást, és soha nem vesztettünk egymást szem előtt, én akkor igent mondtam. Nagyon aranyos volt végig, de az esküvőből nem lett, semmi, és tudod miért, mert esküvő előtt két héttel elhunyt, akkor volt 47 éves. Ugye, hogy az élet nem is olyan egyszerű, tehát becsüljétek meg azt ami van. Látod ez nem lehett irányítani, pedig mind két esetben, mindketten akartuk és volt szerelem. Ja igen az előző uriember akkor volt 43 éves. Köszönöm, hogy érdeklődtél, de talán ebből is lehet tanulni.
249. 5193772e0c (válaszként erre: 242. - 47fe723031)
2009. máj. 17. 12:48

Szerintem jó lenne, ha nem írnál ilyen közönségesen, ugyanis ez a fórum, és megdöbbenve tapasztalom, hogy ha valaki, valakivel nem ért egyet akkor átmegy egy közönséges stilusba. Azt hiszem a "hugyozás" az otthon megengedhető, ha neked így tetszik, de talán a fórum esetén a kulturáltság nem hátrány, így is lehet nézetkülönbséget váltani. EGyébként azt el kell ismernetek, noha természetesen nektek fiataloknak is van bizonyos tapasztalatotok,véleményeket, de az idősebb generáció,már sokkal több mindennel van tisztában. Messze nem Te irányítod az életedet, hanem bizony a sors. Még akkor sem mindíg sikerül, ha mind két ember nagyon szereti egymást és nagyon akarja a kapcsolatot, akkor viszont jön az élet és bizony kőkeményen beleszól, és azt is túl kell élned és meg kell szoknod. Sőt újra kell kezdened. Még csak az út elején vagytok, tele hittel, és igazán különösebb kudarcok nélkül, és ez így van jól, mert az optimizmusra bizony nagyon nagy szükség van. Aki arra utal, hogy élettapasztalata van, az úgy is van, higgyétek el, az nem azt jelenti, hogy az ember kiábrándult, egy csudát, csak pontosan tudja, hogy az életben mi hogyan működik. Pl. örülj annak, amit kapsz és becsüld meg, mert bármikor elveszthető. Azt mondod pesszimusa van az egyik levélírónak. Nem csak átélt egy két eseményt, ami már arra utal, hogy Ő tud valamit, amit Te még nem. Ettől nem okosabb csak tapasztaltabb. Viszont ha Neked ilyen a stílusod, akkor nem csodálom, ha az életed emberi és egyéb kapcsolatok terén rosszul alakul. Ezenkívül okos dolog bírni a kritikát, és elgondolkodni rajta.

Tehát szerintem kortól függetlenül több tiszteletet adjatok egymásnak itt a fórumon keresztül is. Most lehet vitatkozni, ha nem értetek egyet, de ez a fórum arról szól, hogy mindenki a saját meglátása szerint alkotja véleményét, és ahhoz lehet hozzászólni, helyes kifejezéssel megvitatni, vagy egyeztetni, mi nem állja meg a helyét szerinted, szerintetek. Nem pedig a Te stílusoddal élve "leugatni gorombán " a másikat.

248. lilura (válaszként erre: 246. - 5193772e0c)
2009. máj. 17. 12:41
Miért kellett várnod 6 évet? Vagy ezt hogy érted? Távkapcsolat volt?
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook