Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szerelmes versek, idézetek fórum

Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
3068. Boyocka
2014. szept. 13. 19:20

Búcsú...


Hirtelen és gyorsan válasz nélkül távoztál,

A búcsúra időt senkinek nem hagytál.

Emlékeinkben élsz míg dobog a szívünk,

Tudom, hogy odaát újra együtt leszünk.


Hatalmas űr amit magad mögött hagytál,

Csak egy halovány gyertya ég az asztalnál.

Tudom, bármikor is indulok majd le,

Nem akadunk össze újra a liftbe.


Nem mesélsz majd milyen volt a napod,

Milyenek gyengék az úton, az autósok.

Nem aranyozod be újra a napot,

Nem hallhatjuk többet a hangod.


Nem záporoznak majd a szavak,

A barna szemeid többé nem ragyognak.

De tudom egyszer újra találkozunk,

És minden elvesztett időt bepótolunk!


Chrystina

3067. Emili31
2014. szept. 3. 20:58

AMIÓTA SZERELEMBE...



Amióta szerelembe estem,

Igazán, hogy féleszű vagyok.

Szemkötősdit játszanak fejemben

S falnak mennek a gondolatok.


Nem csoda, ha olyasmit teszek, mit

Józanan tőlem nem láttatok.

Amit szinte szégyenlek kivallni:

A tükörbe is pillantgatok.


Reggel sokszor jó estét kivánok,

És jó reggelt, hogyha este van.

Isten hozott! mondom a menőnek,

S annak, aki jő: élj boldogan!


Tollam gyakran a porzóba mártom,

A tintát meg porzónak veszem.

S mindez hagyján! de mikor szájamba

A szivar tüzes végét teszem...


Erre aztán elmondhatni ám, hogy

Valóságos szerelem sebe.

Te miattad kaptam, lyányka... illő

Volna, hogy csókod gyógyítsa be!

3066. Boyocka
2014. szept. 3. 20:53

Miért csak Ő?



Soha nem volt jogom ébredni melletted,

nem láthattam reggel a szemedet,

nem fordulhattam feléd lágy mosollyal,

hogy megtudjam, milyen lesz a nappal.


Álomból, álomba ringatott a gondolat,

együtt ébredni, egy puha takaró alatt,

kettesben meginni a kávét Veled,

mindennap átélni, érezni a szerelmedet.


Nehéz volt lemondani errõl az álomról,

a szívemben fájdalom, keserûség tombol,

nem kettõnkre, az életre haragszom,

nem érdemeltük meg, hogy minket ostorozzon.


Nem bújhatok el, fájdalmam eltakarva,

nem sírhatok szabadon a válladra borulva,

ha találkozunk, a mosolyom szereted látni,

keményen tanuljuk, mit jelent a szó: várni.


Várni a véletlent, a gyengéd pillanatot,

várni a percet, mi gyönyört adhatott,

várni egy édesen puha csókra, ölelésre,

de az álomból ébredni kell, feledésre.


Miért nem álmodunk napot, holdat, csillagot,

a végtelent, a messzit, a máról átfutó holnapot,

egy tündérvilágot, benne egy boldog párral,

ahol nincs bánat és könny, csak vidám madárdal.


Felejteni nem akarok és nem tudok,

fájdalmat okozni másnak nem fogok,

ha a szemedbe nézek, ott magamat látom,

Te is szeretsz, ez a szerelem nemcsak álom,


Talán, egyszer majd megérdemeljük,

hogy a reggelt közösen ébredjünk,

de az már egy másik élet,

újra kell születni ahhoz,

hogy szerethesselek

Téged.

3065. Boyocka
2014. aug. 3. 20:34

Utoljára...

Hang nélkül sírok,

míg a hegyek felől szél kergeti

a megfáradt őszi levelet,

és kopott álmok pihennek

sárba taposott lépteken,

hazug vágyakat festek

szürkére vált papírra,

és hangokat lopok magamnak

az esti homályba.

Már megtanultam,

a magányt nem szégyellem,

csak akkor sírok,

ha nem lát senki engem,

fáim közt kutatom

az elveszettnek hitt utam,

és magamhoz hívom

szépséges múltam,

mára az emlékek mögé bújtam.

Néha még álmodok,

s ha felébredek, látok más világot,

hozzád küldeném

az elveszett boldogságot,

hogy megtanuld szeretni azt,

ki érted magára gombolta

a végtelen magányt,

míg pilláidon félnek a könnyek

én mindent elfelejtek.

Hang nélkül sírok,

míg a hazug szavak fészket

raknak a lelkemben,

mára már lecsendesedtem,

fordítanám az időt vissza

és hinném, a napok nem csalnak,

veled maradtam,

álmaim már rég meghaltak,

csak szél kerget levelet a fák alatt.


Kozák Mari

3064. Boyocka
2014. aug. 3. 20:28

Magány

Mint ragacsos mézga úgy nyúlik a csend

Csak a szürkülő alkony fénye dereng

S az árnyakon ringó gondolatok

Lágy puha rózsaszín álma imbolyog

Hallgatag vágyak éveket nyelnek

Csupán a kérges dohszagú percek

Kiszáradt rozsdás vasfoga serceg

Az ízekre rágott tegnapokon

Dérködös lidércek szárnyai lengnek

Fátyolos lomha vágyak integetnek

Rám lehelnek majd tovasietnek

Egy tétován sikló gondolaton

Hervadó napjaim bilincsbe zárnak

Odalöknek némán a gyilkos magánynak

Karmai mélyen a testembe vájnak

S vérkönnyek hullanak arcomon

Ülök az ágyon s nézem a csendet

A haldokló fény is csak némán reszket

Mint aki minden reményt már elvesztett

Tétován vibrál ablakomon


Sándor Gyula


2006-június-13

2014. aug. 2. 11:18

“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. …


S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki....és mégis várod...:)

2014. aug. 2. 11:10

William Blake - Madárszerelem

(Babits Mihály fordítása)


Hol a hazád, mondd, madár!

s este milyen tanya vár?

Milyen fészek, milyen lomb?

Oh te rétek dísze, mondd!


Áll egy szép fa társtalan:

ott búsulok egymagam.

Hajnal issza könnyemet,

este nem hoz örömet.


Én meg téged kívánlak,

kincse-hangja a nyárnak;

nappal erdőn kószálok,

éjszaka sírdogálok.


Énérettem sírdogálsz?

Engem kívánsz? Engem vársz?

Bánatomnak vége hát!

Óh szerelmes jóbarát!


Gyere hí csöpp lugasom,

zöld falomb közt, magoson.

Öröm szárnyán röpülünk,

virág alatt megülünk.

2014. júl. 30. 19:16

Gárdonyi Géza: Valami


Valami édes, valami fájó

Borús merengés

Úgy elfog néha, mikor az úton

Mellettem elmész...

Úgy, úgy szeretnék visszafordulni

S nézni utánad.

Nem szabad. S könnyem, érzem elönti

Bús szempillámat.

Valami édes, valami titkos

Égi sejtés száll:

Valami súgja, hogy Te is éppen

Arra gondoltál.

2014. júl. 30. 15:19

Bazsó Éva Andrea: Látlak



Látlak téged víz tükrében,

eső utáni szivárvány színében,


sötét éjen, holdsugárban,

tücsökszóban, hajnaltájban,


álmomban, hol a lélek tánca,

mint ezernyi pillangó földi násza,


nap nap után felfedezlek, a

szavak varázsában is szeretlek.

2014. júl. 7. 10:56

Robert Burns - Ha mennél hideg szélben

(Fordította: Weöres Sándor)


Ha mennél hideg szélben

a réten át, a réten át,

rád adnám kockás takaróm,

öleljen át, öleljen át!

S ha körülzúgna sors-vihar

rémségesen, rémségesen:

szívemben volna házad,

oszd meg velem, oszd meg velem!


Volna köröttem zord vadon,

sötét, veszett, sötét, veszett;

mennyország volna nékem az

együtt veled, együtt veled!

S ha volnék minden föld ura

az ég alatt, az ég alatt:

koronám legszebb ékköve

volnál magad, volnál magad!

3058. Boyocka
2014. máj. 5. 19:47

Elpihen az éj a szendergő tájon,

rám hull az esti csend, akár az álom.

Szerelmes virágok mézillata leng,

s mámoros tücskök bús éneke zeng.

Sötét ködökön túl messze valahol,

múltba zuhant évek árnyai alól,

felsír egy dal a reszkető húrokon.

Hogy honnan szól? Talán már nem is tudom.

Csak érzem, ahogy mélyen felkavar.

Minden ritmusa a szívembe mar.

A feltépett, sajgó, lüktető sebek,

fájdalmas, forró könnyeket vérzenek.

Egy édes nyári éj porlepte fényei,

melynek hevét a múlt lassan elnyeli.

Ám ki tudja miért, néha fellobog,

s megfáradt szívem hangosan dobog,

majd szótlanul újra elcsendesül,

nem sír, csak mélyen, egészen belül.


2007-10-16

Sándor Gyula

3057. 16b5d6ae34 (válaszként erre: 3056. - Alessandro)
2014. ápr. 19. 12:53
megkönnyeztem...:(
2014. ápr. 19. 12:36

("Haláltáncom" nicknév alatt egy szerelmes fiatalember írta az alábbi csodálatos verset:)


Végső Vallomás egy rákbeteg ember tollából


Szerettem volna hinni szebb jövőt

Valóra vált álmokat, s könnyet-gyöngyözőt

Szerettem volna másképp létezni

Szerelemben örökké te veled vétkezni


Nem akartam, hogy lásd,

testem porrá hull szét melletted

s elveszik az ember

bármennyire szeretted


Némán nyújtom ki feléd most karom

Visz magával a halál, akkor is ha nem akarom

s emlékké válik az együtt töltött élet

Közös jövőnk, édesem, gyorsan semmivé lett


Búcsúzni kéne, de nincs hozzá akarat

Nincs erőm már, hogy ledöntsem a falakat

S mi egykoron én voltam

most mozdulatlan kihűlt testtel fekszik holtan


Emlék lettem neked, fájdalmas sebed

De legbelül érzed, így is fogom kezed,

mert halott testemre borulva is hinni kell,

kettőnket a halál sem választhat el. . .

3055. Boyocka
2014. ápr. 6. 22:33

Hogy mit dolgozom?


Anya vagyok, – bár nem annak születtem.

Anyává én, egy csodás napon lettem.

Érdekel téged, hogy mit dolgozom?

Nem magyarázom, csak összefoglalom:


Mikor felkelek, még alszik a család,

nézik az álmuk szebbik oldalát.

Alvó arcukra lágy puszit adok,

ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.


Így kezdődnek a munkás reggelek.

Ébresztő után a konyhába megyek,

Kezem által az asztal megtelik,

ahogy készítem a finom reggelit.


Amint leül az útra kész család,

szakácsból máris pincérré vedlek át,

ami csak kell, kezük alá rakom:

- “Ne menj el éhen, drága angyalom!”


Ők útra kelnek, én itthon maradok,

utánuk mindig szép rendet rakok.

Takarítónő – ez most a szerepem.

elvégzem én, – habár nem szeretem.


Azután én beszerző, is vagyok!

Ebédhez, vacsorához bevásárolok.

de kreatívnak kell lennem nagyon,

mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.


Ha nálunk baj van, valaki beteg,

én gyógyító, tudós orvos leszek,

és ápoló, ki nyugtat, borogat,

és gyógyszerész, ki kever porokat.


És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,

és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.

Ha ünnepelsz én tortát készítek,

s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.


Mosoly az arcon, s már fotós leszek,

- hiszed – magamnak fényképezgetek?

Aztán, mikor majd elszáll az idő,

jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.


És délután, szép programod, ha van,

sofőr leszek, s szállítlak boldogan,

Legyen az sport, művészet, más egyéb,

én viszem el a kedves csemetém.


Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,

tanácsadóként beszélhetsz velem.

Tanár leszek, ki életre tanít,

és megsúgom a szerelem titkait.


Amit tanultam, azt mind átadom,

nem lazsálok, nincsen szabad napom.

Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,

s amíg csak élek, ANYA maradok!


~Aranyosi Ervin

2014. febr. 27. 22:16

Elizabeth Barrett-Browning

Mondd újra

(a Portugál szonettek-ből)


"Mondd újra s újra mondd és újra mondd,

hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak

kakukknótához hasonlítanak,

emlékezz rá, hogy se mező, se domb

nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb

újul tavasszal s kizöldül a mag.

Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak

sötétben zeng el és kétség borong

nyomában. Ismételd...szeretsz... Ki fél,

hogy a rét túl sok virággal veres

s az ég túl sok csillaggal ékszeres?

Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél

mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:

de ne feledd, hogy némán is szeress..."


/Babits Mihály fordítása/

3053. gyöngy:)
2014. febr. 27. 22:05

Szerelmesek


A fejüket a tenyerükbe véve

úgy nézik egymást,

mint akik nem látták már ezer éve,

dajkálva lassan, elringatva gyöngéd,

szép mozdulattal

testük csodásan-égő drágagyöngyét,

majd szájukat a csókhoz igazítják,

keresve átkozott-zárt életüknek

a nyitját,

de tétováznak még, várnak sokáig,

eltávolodnak, úgy tekintenek föl

a messze mámor ködbe fúlt fokáig

boldogtalan szemük széjjelmeresztett,

nagy csillagával, hogy magukra öltsék

a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet,

és szájuk és szemük és benn a lelkük

reszket.


/Kosztolányi Dezső/

3052. Magus13
2014. febr. 27. 06:54

Lesz-e még


Lesz-e még nap, ami értünk kel fel

Lesz-e még est, ami tőlünk köszön el

Van-e még csillag az égen mi értünk ragyog

Lesznek-e még együtt töltött szép napok


Lesz-e még mosoly mely melegíti lelkem

Lesz-e még a szemem az örömtől könnyes

Van-e még reánk váró felhőtlen boldogság

Lesznek-e még együtt töltött boldog órák


Lesz-e még múltunk, mit vidáman mesélünk

Lesz-e még holnapunk, amit együtt megélünk

Van-e még jelenünk, s egymástól mit remélünk

Lesznek-e még álmok, amit együtt építünk


Lesz-e még erőm, hogy újra kezdjek mindent

Lesz-e még hited, hogy el hidd, Szeretlek Téged

Van-e még holnap mikor Tiéd leszek végleg

Lesznek-e még elfeledett rossz emlékek


Made by: Magus13

3051. Magus13
2014. febr. 20. 11:42

Csendben könnyezem


Csak mosolygok, s nem érti senki

Hogy mit érzek, próbálom feledni

De téged nem lehet, hisz szeretlek nagyon

Talán majd egy másik hajnalon


Hittem és bíztam a csodába

Reméltem a holnapot valakire várva

Minden reggel mikor jött a hajnal

Meghalt a remény, kínzó fájdalommal


Én akkor is csak mosolygok csendben

Ha fáj a szívem, és zokog a lelkem

Nem látszik, de kemény lett a szívem

Megfagyott, és elhagyott a hitem


Most is csak mosolygok magamban

Már nem bízhatom semmilyen csodában

De még mindig várom, hogy eljöjj hozzám

Átöleljél két karoddal kemény,- puhán


Kémény szívemnek ez lett az átka

Nem várhat már többé senki másra

S holnap, ha majd jön a reggel

Együtt hal a remény a sötétséggel


Fáj a szívem, és zokog a lelkem

Ezernyi emlék kínoz csendben

Csak fájdalom van kemény szívemben

Már nem mosolygok, csendben könnyezem


Made by: Magus13

3050. gyöngy:)
2014. febr. 19. 20:58

Reszket a bokor, mert...


Reszket a bokor, mert

Madárka szállott rá.

Reszket a lelkem, mert

Eszembe jutottál,

Eszembe jutottál,

Kicsiny kis leányka,

Te a nagy világnak

Legnagyobb gyémántja!


Teli van a Duna,

Tán még ki is szalad.

Szivemben is alig

Fér meg az indulat.

Szeretsz, rózsaszálam?

Én ugyan szeretlek,

Apád-anyád nálam

Jobban nem szerethet.


Mikor együtt voltunk,

Tudom, hogy szerettél.

Akkor meleg nyár volt,

Most tél van, hideg tél.

Hogyha már nem szeretsz,

Az isten áldjon meg,

De ha még szeretsz, úgy

Ezerszer áldjon meg!


/Petőfi Sándor/

2014. febr. 19. 17:51

Nézem a sok embert, valamit keresek!

Ám nincs eredménye, amíg nem szeretek!

Hiába a sok dísz, gazdag, szép ajándék,

mikor más célt szolgál, mögöttük a szándék,

Pénzben mért szeretett, anyagias vágyak,

görbe tükrei egy eltorzult világnak.

A mosoly, az öröm, egymás ölelése,

- önző világunkban vajon nem kevés-e?

Vajon hova bújt el az igazi érték,

a szív gazdagságát, sosem pénzben mérték.

Figyelmet és időt kéne többet adni,

minden körülményben embernek maradni!

( Aranyosi Ervin )

3048. Magus13
2014. febr. 19. 16:22

Egy könnycsepp


Egy könnycsepp gördül végig, arcomon át

Nézem haldokló emlékeim, nincs tovább

Elértek a gondolatok, mily ostobaság

Félek a jövőnktől, mert félni muszáj


Egy könnycsepp gördül végig, arcomon át

Feladnám az életem minden harcát

Meggyötör a múltam, kecsegtet a jövő

Jelenem nincsen, elemészt mindent az idő


Egy könnycsepp gördül a szemem sarkából

Nem enged a sors, nem enged a vasmarkából

Szorongatja szívem, elemészti életem, s lelkem

Buta esztelen rímek kínoznak, nem engednek


Egy könnycsepp gördül a szemem sarkából

Érzem, hogy engem néz, s a szeme vádol

Lelkem zokog, s egy könnycsepp gördül

Arcomon folyik végig, s éget kegyetlenül


Egy könnycsepp gördül, s lassan elfogyok

Mint a bűnös a bitón lassan én is meghalok

Érzem tested bársonyát, s úgy éget a vágy

Még ajkamon érzem ajkad finom puhaságát


Egy könnycsepp gördül, s lassan elfogyok

Mint kriptában a gyertyák lassan elfolyok

Megszűnik minden a múltam, és jelenem

Minden szétesett, darabokban az életem


Made by: Magus13

3047. Magus13
2014. febr. 18. 12:58

Csendes, őrjítő fájdalom


Csendes, őrjítő fájdalom.

Kínzó gyötrő álom.

Csendes fájás a szívedben,

Égő seb a lelkeden.


Tűz mely elemészt, és éget

Szenvedés mely nem ér véget.

Aranyló napsugár ami életet ad

Zord, hideg tél mely elveszi azt!


Vulkán mi kitörni készül

Ház ami éppen épül

Egy érzés mely a sírig tart

Egy emlék melyet feledni akarsz


Tavasszal Nyíló kis virág

Ősszel sárguló lombú fák

Egy csók szerelmed ajkán

Tovatűnő felleg az ég alján


Csendes őrjítő fájdalom

Boldogság míg tart az álom

Szenvedés és gyötrelem

Ez lenne a SZERELEM?


Made by: Magus13

3046. Magus13
2014. febr. 18. 12:56

Sziasztok!


Kérnék minden költöt v. költönöt, írjátok le szerelmes verseiteket.

2014. febr. 15. 11:24

Te vagy az életem...


Te vagy az életem,

te vagy az álmom!

Éjjel és nappal,

a csókodra vágyom


Te vagy a dal,

melyet szeret a fülem!

És te vagy a fény,

mely világot ad nekem!


Te vagy az egyetlen,

kit itt szeretnék tudni mellettem!

Ölelne mind két karod,

csak mondd, hogy te is így akarod!


2014. febr. 3. 21:27

Te vagy az, aki után lámpással futottam.

Te vagy az, akit vakon is megtaláltam.

Te vagy az, akiért érdemes az élet.

Te vagy az, akibe egyszer majd belehalok.


Kassák Lajos

3043. Angyal08
2014. febr. 2. 20:45

Amit érzek


Az érzés ami bennem él,

nem csupán múló szenvedély.

Rólad szól,a szívem érted ég,

és nem múlik el amíg a te szíved is engem félt.

Te vagy nekem a vágyam,az életem,a lét,

s hogy sokáig szeressük egymást még.

Örömben,jóban,bánatban,gondban,

ebben a nehéz világban,de mégis boldogságban.

3042. Angyal08
2014. febr. 2. 20:44

Rólad


Nem nézem honnan jöttél,

nem kérdezem kit szerettél.

A pénzed,a ruhát amit felvettél,

és hogy a múltban miket tettél.

Hol aludtál,s hol ébredtél,

kivel mennyit sírtál és nevettél,

hogy számodra eddig ki volt a legfontosabb mindennél.

Ahogyan én is úgy te is tévedtél,

de hátha mi majd jobban szeretjük egymást mindenkinél.


Ha engem akarsz csak velem legyél,

ne nézz hátra a jövőnek élj.

S ha kitárod a szívedet felém,

én is kitárom a szívemet feléd.

Akkor jöhet az igaz szerelem,a boldogság,az életünkben a fény,

és egymás szívében fogunk élni meglátod MINDÖRÖKKÉ!

3041. Angyal08
2014. febr. 2. 20:43

Vallomas


Remelme erzed,ott avgyok veled,

Minden pillanatban fogom a kezed.

Rolad almodom arra ebredek,

Rad gondolok mert megszerettelek.

Mosolyod,az arcod,a ket szemed,

Mikor meglattam szivem beleremegett.

A napok,a percek nem boldogok csak melletted,

Miattad van ujra ertelme az eletemnek.

Hianyzol,ha nem vagy velem kereslek,

Hogy te is gondolsz ram,oly jol esik a szivemnek.

Rad talaltam,s talan a sors akarta ,hogy en legyek,

Aki ujra eselyt ad ahhoz,hogy vegre igazan bolgog lehess.

Annyira tavol vagy meg,de hozzam megis egeszen közel,

Vagyom rad,arra,hogy csokolj es erösen magadhoz ölelj.

3040. Angyal08
2014. febr. 2. 20:42

Teged vartalak


Bennem el a vagy,a remeny,

Hogy örökre te meg en.

Szerelem,boldogsag,hüseg,

Veled akarom nagyon sokaig meg.

Teged vartalak mar reg,

A szivem csak erted eg.

Miota ismerlek vadul kalapal es felt,

Mikor meglatom szemeid fenyet.

Az eletem a közeledben volna szep,

Naprol napra jobban szeretlek en.

Csodallak,imadlak mert a szived az enyem,

Köszönöm hogy vagy nekem,szamomra a vilagon mindennel többet ersz.

Nem szeretnek mast csak ,hogy velem elj,

Erezzem akezed miközben gyengeden hozzam er.

Szerelmünk a boldogsaghoz egy ujabb esely,

Sa boldogsag az eletünkben a legfontosabb cel.

3039. Angyal08
2014. febr. 2. 20:38

Ölelj át


Csak ölelj át és szeress,

s többé engem el ne engedj.

Csak ölelj át és velem együtt nevess,

csókolj,becézgess,érints meg.

Csak ölelj át és mond,hogy szeretsz,

melletted leszek ha mindezt őszintén teszed.

Csak ölelj át és boldoggá teszem az életedet,

ha komolya,igazán kellek neked.

Csak ölelj át akkor boldog leszek veled,

s érted majd a világon mindent megteszek.

❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook