Szerelem? Szeretet? (beszélgetős fórum)

Kedves Móni! Igaz, jelenleg nincs kapcsolatom, de hasonló helyzetben voltam. Hallgass az eszedre!!!!!! Tudom, hogy nehéz!!! Én ilyenkor listát írok. Mi van mellette, mi van ellene! De légy őszinte önmagadhoz és mindent írj le, a legbelsőbb érzéseidet és gondolataidat!

Ha együtt laktok, akkor vagy küldd el egy időre, vagy teheted, Te menj haza a szülőkhöz. Egy ideig ne vedd fel a telefont sem, ha hív. Ha tényleg annyira fontos vagy Neki, teperni fog utánad egy idő után!!! Ajánlok egy könyvet is, én sok mindenben magamra ismertem benne. A szerző neve nem jut eszembe, de a címe: Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak? Tanulságos olvasmány!

Fel a fejjel, légy okos és egy kicsit rafkós! Üdv, Judit

Semmi nem működik mindig azonos intenzitással. Mindenben vannak hullámvölgyek nem csak a kapcsolatokban, de azok azért vannak, hogy túléljük őket.

Valóban nem vagyunk egyformák, de szerelmesnek lenni akkor is a világ legjobb /vagy legrosszabb/ dolga.

Szia!

Teljesen igazad van, a kérdésemmel azt akartam hallani amit én gondolok, csak sajnos nem azt hallodtam. És nagyon jól tudom, hogy igaza van minden egyes hózzászólónak, és nem is fogom sokáig ezt csinálni. De most nem vagyok képes arra, hogy elhagyjam őt. Jelenleg minden rendben van közöttünk. És kérdem én milyen kapcsolatban nincsenek hullámvölgyek???? Az vesse rám az első követ aki a nehezebb időkben nem tartott ki a párja mellett. Nekünk ez volt még csak az első nehéz időszakunk, azonnal hagyjam el??????? A következő pasinál is előfordulhat ilyen?!?!? Ha megfogadnám a tanácsokat, és mást keresnék akkor ez egy ördögi kör lenne, aminek soha nincs vége, mert nehéz időszakok minden kapcsolatban vannak. 3 hét múlva elmegyünk két hét szabira, igaz munkával fog tellni a szabadság, befejezzük a lakásomat, ha minden igaz szeptemberben együtt költözünk be, úgy érzem egy vízválasztó idő lesz, és akkor minden eldőlik.

És hiába mondjátok ezt, hogy mennyire kell a szerelem, meg lépni kell ha nincs, meg ez így egy szar. Nem vagyunk egyformák. Én nem vagyok egy szerelmes tipus, de nagyon tudok szeretni. De nem bizonygatom. Én sem tudom, hogy ti hogy vagytok szerelmesek, meg ti sem tudjátok, hogy nálam a szeretet mennyit és mit jelent.

Szeretnék még egy kicsit boldog lenni a párommal, lehet nem fog örökké tartani, de én akkor sem fogok véget vetni a kapcsoltanak azért mert volt egy hónap amikor nehezen viseltük egymást.

Ja, és nem sértődtem meg, nem bántódtam meg senki hozzászólásán, kívül állókén én is ilyen javaslatokat tettem volna, de így, hogy én vagyok az alany így már teljesen más a véleményem, és ha most tőlem kérne valaki tanácsot azt mondanám, hogy ne adja fel ilyen könnyen, küzdjön a szerelméért legalább még egy kis ideig.

Sziasztok !

Én sem vagyok sokkal idősebb mint te !Ezért át tudom érezni ami most zajlik benned !

Vissza olvastam az eddigi hozzászólásokat persze a tiedet is, azt szeretném kérdezni miért kérsz másoktól tanácsot,ha azokra akik azt tanácsolják ,hogy hagyd ott a pasit mert meg fog csalni elöbb-utobb arra egyből támadsz és megpróbálod megmagyarázni ,hogy talán te ezt túl reagáltad és volatképpen nincs semmi baj köztetek ?Valamiért mégis tanácsot kértél !?

Szerintem te saját magadnak akarod megmagyarázni ,hogy ti így is tudtok boldogan együtt élni és várod a bíztatást másoktól is de sajna nem igazán lehet sok jóval bíztatni mert ha ennyi idősen csak szeret valaki valakit az nagyon kevés ,elfog hagyni ! :( Lehet csak azért van veled még most is mert sajnál és nem akar megbántani ! :(Én nem szeretnélek téged semmilyen szintem sem megbántani de amikor olvastam amiket írál minha csak magamat olvastam volna ,ugyan így gondolkodtam én is ,csak egyre figyelj nagyon ,igaz ,hogy most csak 25 éves vagy de még húzod így tovább 2-3 esetleg 4-évig és utána 28-30 évesen kezdhetsz mindent előről mérlegelj és szerintem üljetek le mégegyszer és beszéljétek át ki mit szeretne a jövőben .

Dehogy vagy selejt!

Nem vagyunk egyformák.

Lehet én vagyok "érzelmi selejt", de én nem hiszek abban, hogy a szerelem örökké tart. Szeretet tarthat örökké, és szerintem a szeretetnek is vannak intenzitásában fokozatai. Én nagyon szeretem a párom, nála jobban senkit nem szeretek, és egy részem hallna meg ha Ő nem lenne velem. De olyan szerelem mint amivel 17évesen szerelmesen szerettem az már nincs, de úgy gondolom ha valakit szeretettel nagyon nagyon szeretsz az néha talán még többet ér mint a szerelem.

De persze lehet, hogy én vagyok a selejt a sok örökké szerelmes nő között. Sebaj, én már így maradok, és irigykedve nézlek titeket őrőkké szerelmes nőket :D

És szernted ugyanolyan magas intenzitással működhet évtizedken át????

Szeretnék ilyen lenni.

Nálam a szerelem nehezen jön elő, nem sokszor voltam még szerelmes.

De igaz, ismerek olyat aki szerelmes a szerelembe.

Hát nem vagyunk egyformák.

Szia!

Örülök,hogy most már jobb a helyzet.

A kapcsolatunk elején nekünk is ugy volt,hogy én alig akartam vele találkozni,mert kellett a szabadság.Mostanában meg én hallom ezt tőle...

Na persze ő ezt ugy képzelte el szerintem,hogy én addig otthon ülök és várom,mikor fogunk találkozni,amig ő a haverjaival tölti az időt.

Megfogadtam barátnőm tanácsát és most már én is eljárok bulizni,meg ide-oda.Sőt néha nem is veszem fel a telefont hiszen buliban nem hallja az ember!:)

Érdekes azóta teljesen megváltozott,egy nap különléttől már nagyon hiányzom neki és tiszta féltékeny,hogy mit csinálok ha nem vagyok vele.

Én nem tudom milyen szépen csendben,boldogan együtt élni.A mi kapcsolatunk az az igazi lángolós szerelem.Sajnos tele csetepatékkal,folyton szakítani akarunk és utána békülés,hatalmas szeretkezés következik.Most még hogy fiatal vagyok ez még belefér az életembe,de pl ha majd családot akarok alapítani,ahoz nem lenne jó egy ilyen szenvedélyes kapcsolat.

Szóval nem tudom melyik a jó,a lángolós szerelem vagy szeretetben együttélés.Persze van átmenet a két dolog között,csak meg kell találni az arany középutat...

Szia!

Köszönöm a bíztatást. Most szerencsére már nem látom annyira bórúsnak a helyzetet, minden okés!!! Mostanában sokat dolgozik, tegnap elutazott és csak szombaton jön haza, mindkettőnknek jót tesz egy kis külön lét. Érdekes mert kapcsolatunk elején, mondtam neki, hogy ne találkozzunk annyit, akkor fel volt háborodva, hogy miért nem akarom?????? Na bumm, most visszanyal a fagyi, most neki van szüksége szabadságra. Hát tőlem megkapja :) Jót tesz egy kis külön lét, bár iszonyúan tud hiányozni :D

Mónika! Teljesen együtt érzek Veled. Éltem én is hasonló kapcsolatban. Nem is tudom, mi a jobb, a társas magány, vagy az egyedüllét.

A tapasztalatom az, hogy amíg nem talál más nőt, addig Veled fog maradni. Mert a férfiak nem tudnak egyedül lenni, valaki kell melléjük.

Próbálj meg taktikázni egy kicsit, ha tényleg meg akarod tartani őt. Legyél titokzatos, tedd féltékennyé. Lássa, hogy nem ragaszkodsz hozzá annyira. Ha ez sem válik be, akkor nem érdemes több időt belefektetni ebbe a kapcsolatba. Tudom, könnyű ezt mondani, de jobb emelt fővel távozni, mint megtörve maradni.

Erőt és kitartást Neked, és sok sikert!

Vannak tőrvényszerűségek,amik tőllünk függetlenűl működnek,ilyenkor alkalmazni a strucc politikát a legnagyobb önámitás.

Ha a részéről már most nincs szerelem a későbbiekben aligha lesz!

A döntés joga a tied,a szerelem ha egyoldalú sok esetben nagyon megalázó tud lenni...

Minden kapcsolatban vannak hullám völgyek, szerintem. Mostantól igyekszem pozitívan látni a dolgaimat, mert sajnos hajlamos vagyok arra, hogy magamban a bolhából is elefántot csináljak, amiről persze a páromnak nem szólok csak magamban fortyogok, és állíthatom, hogy sokszor én állítom be negatívan az amúgy jelentéktelen dolgokat. Kedden elvoltam egy barátnőmnél aki ilyen kapcsolatban él már nagyon rég, évekkel ezelőtt én adtam neki tanácsot, hogy hagyja a pasit a francba, most meg tessék a fagyi visszanyal, most én vagyok hasonló helyzetbe és ő mondja nekem ugyanazt. Csakhogy most már belátom könnyű a másiknak okosat mondani, megmondani mi a helyes, igen ám, csak egészen máshogy látjuk akkor amikor mi magunk vagyunk abban a helyzetben. Ahogy most én is. Ezentúl pozitív leszek, mindent megteszek, hogy kilábaljunk ebből a hullám-völgyből, és újra boldogok leszünk. Ha meg néhány hónap múlva sem változik semmi, akkor válaszút elé állítom a kedvest és ha kell én jobbra Ő balra. De ilyen könnyen nem fogom feladni, mert SZERETEM.

Köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket, tanácsokat. Majd beszámolok a fejleményekről :D remélem majd csupa pozitívumot tudok felsorakoztatni. Szorítsatok ;))

én voltam hasonló kapcsolatban, igazából fél év után elhidegült minden, ehhez képest 2 évig voltunk együtt, sok szempontból teljesen feleslegesen.

Ahogy Jutka írta nem volt hangos szó, sem veszekedés, egyszerűen vegetáció volt az egész, ne vesztegesd az idődet egy olyan kapcsolatra, ahol még az együttélés kezdetén eldőlt nem szerelemből csak kispolgári kényelmeségből vannak veled.

Nem érzd azt, hogy ezzzel mennyire megalázod magad?

Hasonló mint a koslatás valaki után, csak éppen pepitában, amint megérkezik a tűz, te repülni fogsz, erre vesztegetnél még éveket?

Teljesen egyet értek veled!

De még 50-60 évesen sem!!!

Ha tudod a valaszt a kerdeseidre, miert kerdezel meg masokat?

Amugy Luxival ertek maximalisan egyet, Neked pedig sok szerencset a srachoz.

Szerintem tedd azt amit a szíved diktál, amit érzel, lehet h koppanni fogsz, mert sosem lehet tudni, de lehet h boldog szép élet vár rátok! Bene van a pakliban h elhagy, megcsal...stb...De ezt most kit érdekel? Légy boldog vele ameddig csak lehet!!! Szeresd tiszta szívedből, mert ez neked is jó. Amíg veled van, hozzád megy haza, veled szeretkezik, és előnyben részesít mindennel szemben (persze azért néha neki is kell teret hagyni, hagy menjen) addig nincs gond. Kár ezen görcsölnöd...a kapcsolatom elején én is görcsöltem h biztos nem én leszek a megfelelő számára, ezért nem is mertem beleszeretni, mert féltem egy újabb csalódástól, és most fél év együtt lét után érzem azt h lángol bennem a szerelem...kellet ennyi idő...és megérte várni. Mondhattam volna azt h feladom, de kár lett volna előre eldönteni, h mi lesz napok, hetek, hónapok múlva... Te se tedd ezt, csak elrontasz mindent!

Hallgass a szívedre, és cselekedj legjobb belátásod szerint!!!

Üdv!!!

Nem tudom, hogy befolyásolják e, csak egy ötlet. Jutka2:Te benne voltál, tudod, hogy valójában milyen érzés lehet. Hinni akarom, hogy jól meg vagyunk, hogy boldog vagyok. És az vagyok, szeretem Őt. Ha az eszemmel gondolkodom máshogy látom, de a szívem azt mondja szeretem és hozzá tartozom, és soha nem szerettem ennyire senkit. Tudom, hogy nem fog sokáig ez így menni, de most hinni akarom, hogy menni fog. És Te is így voltál nem?? Bárki mondhatott bármit, te tudtad, hogy neked ő kell. Én nem akarok hozzá menni, nem akarok egyenlőre gyereket. Csak boldog akarok lenni még egy ideig, VELE!!!

Luxi! igazából keveset mondtam el erről az egészről, nem is tudom, hogy kérhettem, hogy bárki is véleményt fogalmazzon meg. Ennél kicsit többet kellene tudni a dologról, ha meg még nem voltál ilyen helyzetben, nem is tudsz véleményt alkotni. Ha nem én lennék benne, pontosan azon a véleményen lennék mint te!!!

biztos valamennyivel többet érez,de a leírtak alapján nem sokkal.Főleg ha a kolegák véleménye fontosabb neki,mint az,hogy a szívére hallgatva,úgy viselkedjen veled,ahogy megérdemelnéd.

Szerintem azt kell eldönteni,te akarod e még és tudod e még lángoló szerelemmel szeretni?ha igen a válaszod magaddal szemben,akkor meg ki kell találni,hogyan hódítd meg újra,hogy káprázzon a szeme,és tüzijáték legyen a gyomrában ha rád néz:)

de ne azért legyél vele,mert biztonsági pályán mozogsz és mert félsz az ismeretlentől.Langyol érzelmekre ott lesznek az 50es éveid,most még igenis szenvedély kell,hatalmas szeretkezések,mégnagyobb romantikus vacsorák,izgatott várakozás,mikor hív a másik,stb stb...

Én is sokszor gondoltam már rá, hogy hagynom kellene az egészet. Csak képtelen vagyok arra, hogy kiadjam az útját. És valószínű, hogy Ő sem képes rá, különben nem hozzám jönne haza, fogná magát és haza költözhetne, hiszen nem lakunk még olyan régen együtt. Miért?? A baráti szeretetnél mégis csak többet kell, hogy érezzen, nem?? Én legalább is ha csak barátilag szeretném biztos nem akarnék minden nap vele lenni?? Ő mégis minden szabad percében velem van.

Én már arra is gondoltam, hogy a kollégái befolyásolják, hogy nem kell egy nővel foglalkozni, le kell szarni, majd fut ő utánad.....stb.

hát jó,a véleményemre vagy kiváncsi:

félelemből,kishitűségből,gyengeségből vagy hívd ahogy akarod,gyáva mód beéred valamivel,aminél sokkal többet is kaphatnál az élettől

De hangsúlyozom,mindenki úgy bassza el az életét ahogy jól esik.Ha neked ez a jó,hogy fiatal korod ellenére,élsz egy olyan kapcsoaltban,amibe 50-60évesen kéne,és még akkor sem lenne a legoptimálisabb,akkor hajrá,hadd szóljon!

Nem vagyunk egyformák. Én életemben egyszer voltam még csak szerelmes, 17 éves koromban, akkor is belé! Akkor sajnos elváltak útjaink de végig jelen voltunk egymás életében, most újra egymás mellé hozott minket a sors én érthető módon félek újra olyan nagy lánggal szerelmes lenni, de nagyon szeretem és bele hallnék ha elhagyna. Ő is szeret, tudom, csak vannak pillanatok amikor nem biztos az érzelmeibe. Tudom, hogy az ex barátnője sokáig zaklatta, hogy béküljenek, ez is megingatta, de engem választott.

Csak véleményeket akartam, hátha volt már valaki ilyen helyzetben. Nem arra vagyok kíváncsi, hogy véleményetek szerint, mikor fog megcsallni. Egy szerelmes pasi is félre lép, a pasik ilyenek, nagyon ritka a hűséges fajta. Szóval ez nem szerelem kérdése, szerintem.