Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Lélek & Szerelem témák » Szerelem és gondoskodás cikk

Szerelem és gondoskodás


A szerelem, párunk iránt érzett szeretet, mennyire nyilvánulhat meg az iránta való gondoskodásban? Elég-e, ha csak mondogatjuk, hogy szeretlek, szeretlek, vagy szükséges, sőt inkább lényeges, hogy cselekedeteinkkel is bebizonyítsuk ezt?

Kicsit régen kezdődött a történetem, de megpróbálom rövidre fogni mondandómat.


Néhány éve, amikor új munkahelyre kerültem, az egyik kollégám - nevezzük Péternek - számomra nagyon szimpatikussá vált. Már akkor elég érdekes - házasságnak alig nevezhető - kapcsolatban élt a feleségével. Nem mosott, főzött, takarított rá az asszony, vasalásról, varrásról szó se essen. Akkor más nőnél találta meg a boldogságot, de a nej ezt megtudva addig mesterkedett, míg sikerült szétrombolnia a kapcsolatukat.

Péter teljesen összeomlott, és mivel én nagyon kedveltem őt, valamennyire sikerült talpra állítanom a csalódásból. Otthon a helyzete pokollá változott, a házimunkát saját magára ő végezte, és még a lakás takarítása is fel lett osztva, amiből rá a szobája és a mellékhelyiségek jutottak, plusz a konyhában maga után elrakodás, mosogatás miután főzött magára (amiből a család többi tagja is vígan falatozott).


Ahgy lenni szokott, az idő lassan gyógyítja a sebeket, a feleség is megenyhült, de dolgozni otthon nem volt hajlandó.

Idővel köztünk a kapcsolat szimpátiából átváltozott barátsággá, majd kiteljesedett szerelemmé.


Most elhatároztuk, hogy felvállaljuk a kapcsolatunkat, és kiállunk érzéseink mellett.

Már én vagyok a gyúlölt fél, ami valahol természetes számomra, de azon nagyon csodálkozom, hogy a nej meg van győződve róla, hogy egy teljesen ép, normális házzasságot rombolok szét. Mi abban a normális, ha nem gondoskodott sosem a férjéről, sőt kiszolgáltatta magát és még ő végeztette el a munkája nagy részét vele?


Számomra természetes, hogy egy asszony, ha dolgozni jár, ne egyedül csináljon még otthon is mindent, ezért a férjet is be kell vonni a házimunkába, de úgy érzem, ha valaki fontos nekem akkor az is nagyon fontos, hogy gondoskodjam róla, és ahol lehet kedveskedjek neki, apró figylmességekkel lássam el.

Számomra ilyennek túnik az ideális házasság. Vagy tévedek?

Most azzal védekezik Péter felesége, hogy képes lenne meghalni a férjéért. Főzni, mosni, takarítani nagyobb áldozat mint az életét odaadni?


Kérlek segítsetek, kinek mi erről a véleménye, mert nem akarom hogy a szerelem teljesen elvakítson. Szükségem van pártatlan véleményekre.




Írta: Róbertgida, 2007. szeptember 8. 06:03
Fórumozz a témáról: Szerelem és gondoskodás fórum (eddig 31 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook