Szellemjárás (beszélgetős fórum)
Hát, Hölgyeim, ebben ha hisztek, ha nem, akkor is "vannak". :-)
"Szellemi" energiák vannak... működnek, Nektek kell ezeket a dolgokat "kordában" tartani... :-)
nem vonom kétségbe,hanem én összevissza tojtam volna magamat,ott helyben,az tuti..
anyukám mondta,hogy ő is szokta úgy érezni,mintha valaki nézné és néha úgy is mintha simogatná egy kéz..az én apukám nagyon korán meghalt..még 8 éves koromban...anyu szerint Ő az..
gyújtott egy fehér gyertyát és azóta megszűntek ezek a dolgok...
én egy kicsit hiszek ebben..a túlvilágban és a szellemekben..
Ez hasonló módon velem is megtörtént.
Új lakásba költöztünk (hála az égnek már nem élünk ott), volt pár érdekes dolog ott.
Első este nem érkezett meg a bútorunk, a padlón aludtunk, hálózsákban. A fejemtől balra esett a sarok. Arra ébredtem, hogy valaki figyel, elfordítottam a fejem a tőlem balra eső sarok felé, és felordítottam attól, amit láttam. Egy sötét alak rajzolódott ki a fejemnél. Olyan volt, mintha egy sötét csuklyás gugolt volna a fejemnél és figyelt volna. Érdekes módon a menekülési vágy uralkodott el rajtam pillanatok alatt , és kúszva rohantam az ajtó felé. A párom észrevette és később elmondta, hogy neki is jelenlét érzése volt, rá nem jellemző, de félt akkor este. Lementünk a földszintre és megvártuk a hajnalt, nem mertünk lefeküdni.
Szintén abban a szobában történt velem,egyedül voltam. Egyik nap elment a párom dolgozni, olyan fáradt voltam, lefeküdtem picit. A szobánk ajtaja a lépcsőre nézett. Éreztem, hogy magamnál vagyok, de egyszerűen nem bírtam teljesen kinyitni a szemem, és láttam, hogy valaki jön fel a lépcsőn, csak az árnyat láttam az üvegen át. Később amikor a párom hazajött, kérdeztem közben volt-e itthon, azt mondta nem. Esküszöm, hogy nem aludtam, felébredtem, észleltem a külvilágot, a külső zajt, de nem bírtam a szemem teljesen kinyitni.
Azóta elköltöztünk onnan, nem is volt ilyen eset, sem előtte , sem utánna.
Állítólag temetőre élpült a lakópark.
Ez egy tökéletes válasz, egyáltalán nem hangzik nagyképűnek, sőt...
Nekem is az a véleményem, hogy természetesen a léthez, a fizikai dimenzió megéléséhez szükség van egóhoz, személyiséghez, mert az isteni vagy isten feletti Tudat, ebben a dimenzióban ezen kersztül tud megnyilvánulni a cselekedetek, emberi gondolatok és interakciók során.
Sok vallás és szellemi irányzat keveri össze azt, hogy nem, mint fizikai ember leszünk "képesek" arra, hogy megvalósítsuk a felébredést, a nirvánát vagy a paradicsomba menetelt, hanem isteni eredetünk, az, az Önmagamság megtalálása, fellelése lesz az az állapot, amely során megtaláljuk eredetünket és Eredettelenségünket...
Én a belső hangról beszélek....az ego számomra másodlagos...nem fontos....az a minimális része, ami a mai világ egészséges megvalósulásához szükséges, igyekszem, csak azt használni....
ez, lehet nagyképűen hangzik.....
Az jó dolog, de tudod, hogy konkrétan mi az ami Önmagam?
Itt most nem konkrétan az induvíduum (ego) önmagadról, mint személyről beszélek, mert sajnos ezt tévesztik össze az emberek.
Tehát az, hogy "megtaláltam" önmagamat, "megvalósítottam" önmagamat, kontaktusban vagyok önmagammal, ezt minden esetben a személyes önmagammal keverjük össze, illetve erre értjük, de nem erről kellene, hogy szóljon...
Bocsi, hogy beleszólok...
Minden, ami velünk kapcsolatba kerül saját magunk "teremtményei". Minden energia, csak mi, emberek "látjuk" ezeket olyan minőségeknek, ami bennünk félelem vagy egyéb érzelem mentén "jelenik" meg, manifesztálódik.
Mivel az Én teremtményem, nekem van lehetőségem vele kommunikálni. Nyugodtan meg lehet "kérdezni" hogy mit "szeretne", mi a jelentése, hogy bennem kialakult és megérintett, stb...
Én nézem is ezen a csatornán a Szellemjárást, ma is lesz, várom, hogy kezdjék... Van is belőle kedvenc részem, az egyik "A megszállott", egy anya, aki kutatja a paranormális tevékenységeket, és megszállta a gonosz, a másikat meg a többivel ellentétben egyszer láttam a sorozatban, de azóta többet nem, de az is nagyon izgi volt...
Valamelyik kísértetjárás valahol...
Hát ez jó!!! De, sajnos nem így működik...:)
Van másik dimenzió, akár egyszerre is...az sem biztos, hogy ahhoz meg kell halni..és sz sem biztos, hogy meghalsz....a tested igen, de a lélek az áramlik...volt, van, lesz! A szellemeket nem lepedő formának, két sötét lyukkal a fejüknél kell elképzelni..:):) Nagyon okos nem akarok lenni, mert nagy tapasztalatom e téren nincs. Csak érzékeléseim és érdekes események kérdőjeleit mondhatom magaménak.
persze, hogy éjjel...de az az érdekes, mikor ebbe a lakásba költöztünk is mindig éreztem azon a részen valamit....midig oda kaptam a fejem..:):)
de ez a látás,l vagy mi évek után jött...
Amit nem ismerünk, vagy nem tapasztalunk, még nem zárja ki, hogy nem létezik.
Konkrét szellemjárásról nem beszélhetek, de tény, hogy találkoztam a szobámban valami létformával.
Amit konkrétan nem láttam, de mégis tudom, hogy nézett ki. Nem akart bántani, csak mindig éreztem ott van, figyel..Eleinte féltem. Nem mertem a fal felé fordulni stb. később, már beszéltem hozzá, vagy kértem ne csinálja ezt velem, mert frászt kapok...stb.