Szegény szurikáta :( (beszélgetős fórum)

Mindezt ugy irod, hogy fogalmad sincs rola, hogy mi hogyan tortent az eset utan otthon a szulok es a gyerek kozott. Miert olyan biztos mindenki abban hogy a szulok nem beszeltek ezt at otthon a gyerekkel, hogy az nem kapott otthon valamilyen buntetest, nem volt semmi kovetkezmeny? Te ezt honnet tudod?

Nem mondom hogy politikusoknak, de valakinek igenis meg kellett volna szolalnia, hogy ezt az egesz remalomszeru tamadashullamot amivel a jonep a gyereknek es a szuloknek rontott megfekezze. De nyilvan nem teszi senki, hiszen valahol ez is egy (politikai) cel, megosztani a tarsadalmat, gyuloletet kelteni, egymasnak ugrasztani, es amig egy ilyen ugy van eloterben ahol magukat fenottnek tarto emberek lincselnek virtualisan egy gyereket, szepen eszrevetlenul folyhatnak tovabb ennel sokkal nagyobb bunok....

Ezzel egyetértek. Személy szerint neked a kis világodban egy bűnös létezik, mégpedig a gyerek, akit jól móresre kéne tanítani.

Meglátásom szerint itt kicsit mindenki hibázott. The End

Nos, ez esetben már nem a gyerek a főbűnös...

Egy használati tárgyat hozol fel példaként? Ezek szerint beismered, hogy az állatkertek használati célból is tartják az állatokat.

Arról tehetett, hogy benyúlt.

Van otthon késes aprítód? Ha a használati utasításban foglaltak ellenére belenyúlsz működés közben, és összevagdalja az ujjadat, azért a gyártó a hibás?

Nem győz meg... Nem igaz, hogy úgy tudom csak túlélni a csalást, korrupciót, stb-t, ha úgy teszek, mintha nem lenne. Mint mindenre, erre is vonatkozik, hogy "az igazság megszabadít". Igenis el tudom rendezni magamban ezt a világot, akármilyen ronda, és békességben élhetek. Nem mondom, hogy máris sikerült, de törekszem rá, és tudom, hogy lehetséges.

Azt meg nem értem, miért kellett volna politikusoknak megszólalniuk ebben az ügyben. A gyerekkel kellett volna beszélni, határozottan, számonkérve, magyarázva, érzékenyítve, de mindenképpen szeretettel. A szeretet viszont nem mindig simogatás és nem felmentés, hanem az, ami hosszú távon jót tesz a gyereknek. És nem tudom, pont ezt megkapta-e az arra illetékesektől. A többi nem számít, bár engem megdöbbent a lincselők és a kritika nélküli felmentést követelők nagy tábora.

Nem ráztam volna le, mert nem nyúltam volna be, ha egyszer tilos. Az, hogy benyúlt, nem ösztönös cselekvés volt, hanem akaratlagos, a tiltás ellenére. És igen, én is voltam gyerek, és ha piciként nem is mindig értettem, hogy szót kell fogadni, 10 éves korom után azért már mindenképpen...

És szerintem nem az a feladatunk, hogy azon gondolkodjunk, mit élt át a gyerek, hanem hogy ő gondolkodjon el azon, mit éltek át őmiatta nagyon sokan.

Szóval bocsáss meg, de nem fogom a könnyeimet törölgeti miatta.

Hát, ha úgy látod, hogy süt rólam a rosszakarat, akkor a te szemeddel van a hiba... Sosem szoktam rosszakaratból írni.

Igenis kategorizálni kell az állatokat, úgy normális. Van, amit az ember a húsáért, tejéért tart, van, amit a munkájáért, van, amit főleg barátnak (pl. kutya), de azért igénybe veszi egy-egy képességét. Van, amit sz ökoszisztéma megvédése miatt tart állatkertben, vagy épp az emberek tájékoztatására, mint pl. az emlegetett szurikátát. De pl. nálunk teljesen elfogadott, hogy az ember tyúkot eszik, de kutyát nem. Ha megfelelő tisztelettel áll hozzá az ember az állatvilághoz, akkor annyira használja fel a saját céljaira, amennyire etikus. Pont ez a baj mostanában, hogy a reklámok hatására a legtöbb ember többet eszik (sokkal több hűst is), mint szükséges lenne, a rengeteg ruhavásárlás miatt is pusztul ki a természet, állatok, növények egyaránt... A valódi szükségleteinkre kellene összpontosítani, akkor nem lenne ekkora pazarlás, állatok életével is.

Képzeld el meg. Szeretem az állathúsokat is. A kettő között annyi a különbség, hogy pontosan ezért nincs jogom követelni a gyerek vagy a családja fejét, még ha ő a bűnös akkor sem. ;)

Ti megvalósítjátok?