Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Számotokra milyen az anyaság? fórum

Számotokra milyen az anyaság? (beszélgetős fórum)


1 2
34. ade8589ef2 (válaszként erre: 31. - Ade8589ef2)
2012. aug. 27. 19:46
*mértékben*
33. mimi mami (válaszként erre: 32. - A0c1361e44)
2012. aug. 25. 13:12

Értem.


Én is be tudok totál készülni mikor a kislányom mondjuk egész nap hány vagy megy a hasa. Vagy úgy esik el, hogy épp a fejét veri be.....Ekkor nagyon meg tudok ijedni. Hülyének is néznek mások, de nem érdekel. Egészség legyen az a lényeg.

32. a0c1361e44 (válaszként erre: 14. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 13:05

Pánikolni csak akkor szoktam, ha nagy baj van (ha eltört a fiam keze, felrepedt a szemöldöke, feje, stb.) Egyéb esetben inkább barátnő vagyok a fiamnak, bár a tisztelet benne van, de inkább úgy viselkedünk egymással mint a barátok.


Amikor kicsi volt nem futkostam mindig utána, igaz nem is volt túl eleven, ahogy nőtt a korához képest mindig mindent megbeszéltünk, elengedtem, nem telepedtem rá. Ő azt mondja, hogy én vagyok a világ legjobb anyukája.


Tehát mindenben laza vagyok, de ha baj van, akkor pánikolós vagyok. De csak akkor ha egészséget érint a probléma, egyéb esetben nem.

31. ade8589ef2 (válaszként erre: 12. - 342402de6d)
2012. aug. 25. 11:21
Teljes métékben igazad van :) En is igy gondolom:)
2012. aug. 25. 10:58

Szia itt is gondoltam megosztom az én érzéseimet is.

Én is elképzeltem és javarészt minden olyan:-D

Voltak vannak és lesznek nehezebb napok de amikor ez a huncut legény rám mosolyog az mindent felülmul!

Én voltam a világ legboldogabb kismamája és most is boldog vagyok hogy ő van nekem.13hósan még néha mindig hihetetlen Ő AZ ENYÉM:-D

Csodálatos!

Párkapcsolatom nem romlott hisz mind a ketten akartuk őt.ez nagyon fontos szerintem!Jövő hónaptól 100%os kistesó projekt indul:-D

Én vagány nyugis anyuka vagyok jó persze féltem is de nem vagyok...Nem rettegek ha koszos lesz,ha vizes lesz,ha bevesz a szájába valamit nem kapok sokkot.Hagyom kibontakozni, lépcsőre mászni.létrára hagyom játszani a fűben stb.

Ha van valami nyári program itt akkor ki szoktunk menni és igen volt hogy később jöttünk haza...

Fiatalok vagyunk de felelősségteljesek!És úgy érzem nem szabad begyöpösödni,bezárkózni mert az embernek gyermeke van.

Én örülök annak hogy nem járnak a nyakamra a nagyszülők.Én magam akarom a gyerekem nevelni.Én főzök-mosok,takarítók.Haza jövetel után már szinte mindent csináltam.Megörülteő volna ha minden nap jön valaki.

Nekem így volt jó így jó.Persze néha jó ha lefoglalják de a mindennapokban nem tudom elképzelni.

Én is egyedül vagyok vele igaz apukám velünk el de ő olyan 4fél 5körül ér már haza párom meg változó van hogy 6ig haza és de volt rá pl.hogy csak este 10 ig vagy tovább volt hála égnek azért nem ez a jellemző.Így egész délután 4-5ig egyedül vagyunk.Kicsit azért nyugodt vagyok mert így nem baj ha esetleg csúszik az ebéd:-D

Persze mindenki más ez csak én vagyok:-*

Van amit

Soha nem szabad elfelejteni hogy nők vagyunk,anyák vagyunk és nem mellesleg feleségek(élettársak)is.

Ha ezeket sikerül nagyjából összehangolni akkor nem lehet probléma.


Mindenkinek jó babázást és baba várást na meg sok türelmet:-)

29. mimi mami (válaszként erre: 28. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 10:47
Ment a privi üzi:)
28. 328aadd89f (válaszként erre: 27. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 10:33
Miért?
27. mimi mami (válaszként erre: 26. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 10:30
Nálam még nem tudni, hogy lesz -e tesó...nem biztos, hogy lehet de ez egy másik téma:(
26. 328aadd89f (válaszként erre: 25. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 09:47

A nagyobbik 4 lesz decemberben, a kisebbik meg 2 novemberben.

Érdekes ez a felejtős dolog, de szerintem valóban így van. Ha lesz egy 2. gyerkőcöd, majd meglátod.:) Már akkor sem fogsz arra emlékezni, hogy bizonyos életkori szakaszokban a nagyobbik milyen volt. Ezért érdemnes nagyon sok képet csinálni, hogy legalább a "külsőségek" megmaradjanak.:)

Jól teszed, hogy naplót is vezetsz!:)

25. mimi mami (válaszként erre: 24. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 09:41

Mekkora a fiad?

Lehet írtad..bocsi:)

Én is el tudnám viselni ha anyám itt lakna a közelembe és segítene:)


Nálunk az is baj kicsit, hogy mi 3-an vagyunk testvérek és anyum semmire nem emlékszik, mi hogy volt anno. Így támpontom sincs, hogy azért csinálja Így a lány mert anno te is akkor csináltad...stb....


Én ezért naplót vezetek Izimnek képekkel tarkítva, hogy ha ő vár babát tudja Vele mi mikor és hogyan törtét:)))

24. 328aadd89f (válaszként erre: 23. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 08:57

Én kivételesen szerencsés helyzetben vagyok. Anyukám egy utcával arrébb, 2 percre lakik tőlünk, prémiuméves (nem dolgozik), így minden nap átjön hozzánk. Imádja a fiaimat és sokat is segít azzal, hogy elviszi őket sétálni amíg én főzök, vagy takarítok. Bár mostantól változni fog a helyzet, mert a mamámnak combnyaktörése volt és hozzá költtözik, ha kiengedik a kórházból, mert úgy látja, hogy 24 órás "felügyeletre" van szüksége az "öreglánynak". De eddig nagyon sokat segített.

Anyósomék rajongásig oda vannak az unokákért, minden hétvégén náluk vagyunk. A nagypapa és a fiaim között meg ritka szoros kapcsolat alakult ki.


Nekem is volt jó pár nap, amikor nem volt segítségem, úgyhogy tudom mekkora a különbség.

23. mimi mami (válaszként erre: 22. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 08:52

Én egyedül vagyok a lányommal majd egész nap mert apa dolgozik..nincs segítségem. És ez nem jó. Tudom sokaknak nincs. De irigylem azokat akik csak szólnak a mamának hogy menjen segíteni. Az én anyám az egy év alatt 3 hetet sem volt itt. Más okokból.....anyósom halott..szóval senki:(


Ti hogy vagytok ezzel?

22. 328aadd89f (válaszként erre: 21. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 08:49
Persze, hogy értem. Nem tudom elképzelni, hogy milyen csak vágyakozni az anyaságra és úgy gondolom, hogy akinek ez nem adatik meg, annak sem kell lemondania róla. De! Nem mindenáron...
21. mimi mami (válaszként erre: 20. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 08:43

Ez így van!


Van egy barátnőm, neki sajna nem lehet babája. Nagyon beteg a csajszi amúgy is. Komolyan beteg. De örökbe akarnak fogadni egy kisbabát.


El is indult az örökbefogadás. Mondtam neki, hogy basszus készüljön fel, mert a baba mellett nem feküdhet, nem pihenhet mint amit szokott mikor nap mint nap rosszul van.


A múltkor elkísért minket az orvoshoz és megkértem, hogy a kb 2 kilós sport babakocsit hozza fel az emeletre mert a gyerek az én kezemben a kocsit nem hagyhatom le az utcán. Hát szegénykém nagyon ki volt ettől.


Mondta is, hogy edzeni fog (műtétje lesz) mert az én 8 kilós vékony lánykámat nem bírná el 10 percig sem.

Erre csak annyit mondtam, hogy ha olyan babát kapsz aki imád enni akkor 5 hósan lesz 8 kiló, nem egy évesen...érted igaz?

20. 328aadd89f (válaszként erre: 19. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 08:38

Szerencsére ennyire kemény helyzetbe még én sem kerültem, de volt olyan, amikor becsípődött a derekam és alig bírtam még felállni is, de a fiamat csak tisztába kellett tenni és akkor komoly erőpróbát jelentett még a pelenkázóasztalra is feltenni.

A gyereknek tök mindegy, hogy Veled mi van, szüksége van a napi rutinra, ahogy annak idején nekünk is szükségünk volt és akkor a mi szüleink álltak vigyázba nekünk.:)

19. mimi mami (válaszként erre: 18. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 08:34
Igen! Ő a főnök! Még wc-re is akkor mész el mikor ő akarja. Ezzel nincs is semmi gond, de mikor rosszul van az ember és pl rókáznia kéne, de épp eteti a gyereket na az gáz. Én akkor borulok ki kicsit mikor ilyen helyzet van. De persze nem a lánnyal van bajom hanem azzal, hogy nem tudok vele úgy foglalkozni mert akkor épp leköt az én problémám. Egyszer nagyon rosszul voltam és az volt a szerencsém, hogy apa épp itthon volt. Egész nap nem bírtam felkelni. Nem tudom, hogy csináltam volna egyedül végig a napot....
18. 328aadd89f (válaszként erre: 17. - Mimi mami)
2012. aug. 25. 08:31

Teljesen más. Engem pl. megviselt, hogy megszűnik (ha csak átmenetileg is) az én igényem. Mindig az az elsődleges, hogy a gyerkőcnek mire van szüksége és csak utána jössz Te.

Ha ő nem akar aludni, akkor Te sem alhatsz és még sorolhatnám.

A gyerekdokink egyszer azt mondta, hogy a gyereknél önzőbb lény nincs a világon (természeténél fogva). Akkor ezen kiakadtam, manapság meg tapasztalom, de ez így van rendjén.:)

17. mimi mami (válaszként erre: 16. - 328aadd89f)
2012. aug. 25. 08:28
Ebben igazad van! Majd én ilyen meg olyan anya leszek......és mégsem úgy alakulnak a dolgok...más gondolni rá és más megtapasztalni. Felelősségteljes az anyaság:)
2012. aug. 25. 08:22
Szerintem mindenki konkrét elképzelésekkel vág neki ennek a csodálatos feladatnak, aztán az élet egy perc alatt felülír minden előre legyártott, jónak ítélt alternatívát. Megtanít minket az ösztöneinkre hallgatni.:)
15. 328aadd89f (válaszként erre: 1. - Medoxmama)
2012. aug. 25. 08:19
Az anyaság a legfelelősségteljesebb, legösszetettebb és legcsodálatosabb feladat a világon.:)
14. mimi mami (válaszként erre: 13. - A0c1361e44)
2012. aug. 25. 07:58
Hogy lehet valaki laza és pánikolós?
2012. aug. 25. 07:01

Én már régen voltam kisgyerekes anyuka, amire azt szokták mondani itt, hogy én már szenilis vagyok és maradjak csöndbe, mert nem tudom már, hogy mi volt akkor és az idő megszépíti az emlékeket.


Nem, nem vagyok öreg és szenilis sem, bár a fiam már felnőtt:)


Én laza anyuka voltam/vagyok, bár ezzel együtt aggódós is, sőt kifejezetten pánikolós.

A férjemmel a kapcsolatunk nem változott.


Szeretek anyuka is lenni:)

2012. aug. 25. 07:01

Az anya nemcsak egy gyermeknek ad életet, hanem a szeretetnek és az örömnek, amit valaha magának remélt.

Az anyáknak megadatott az emberiség által ismert legnagyobb kincs: a tudat, hogy jobbá tehetik valaki másnak az életét.

A legnagyobb ajándék, amit gyermekünknek adhatunk, a feltétlen szeretet, a széttárt karok és egy készséges fül.

Az anya azt is megérti, amit gyermeke nem mond ki.

2012. aug. 25. 06:50

Sziasztok! Jó a téma:)


Én imádom a 12 hós kislányomat. Nem volt egyszerű sem a terhességem, sem a szülésem és sok gond is volt mikor pici baba volt. De mindig van aggódni való. Én is aggódó és túlféltő anyuka vagyok ami azért nem túl jó. Jobban parázok, mint ahogy kéne:(

És az a legrosszabb és legnehezebb, hogy nem tudják elmondani, hogy mi fáj, hol fáj...és csak találgat az ember:(


De senkit nem jó annyira átölelni, megpuszilni megsimogatni mint a lányomat:)))))

10. Medoxmama (válaszként erre: 8. - Lillenet)
2012. aug. 25. 00:04
Persze de így visszagondolva élveztem minden pillanatát bármilyen nehéz is volt:) oké jó ejt neked
9. Medoxmama (válaszként erre: 7. - Da33d8ee16)
2012. aug. 25. 00:02
Szia persze hogy beszallhatsz:) én is így gondoltam amíg terhes voltam hogy vagány leszek meg laza, de nem így lett. Egyébként társasági lényt faragok belőle mar most emberek koze viszem sőt mar mikortól kivihettem azóta sétalok vele... Párommal kicsit megviselte a kapcsolatunkat eleinte mert úgy érezte hogy ő mar nem fontos, de ez nem így van én is valtoztattam vele szemben, nem harapom le a fejet mindenért, odafigyelek rá is amennyire tudok, de tudja most mar azt is hogy nem ő és nem is én vagyunk az elsők, hanem a kisfiunk
8. lillenet (válaszként erre: 5. - Medoxmama)
2012. aug. 24. 23:57

Az én fiam már 4 éves, és nagyon, nagyon nehéz következetesnek, higgadtnak maradni sokszor... minden korszaknak megvan a maga nehézsége és gyönyörűsége is:)


Mára feladom, de majd figyelek, jó éjt mindenkinek!

7. da33d8ee16 (válaszként erre: 1. - Medoxmama)
2012. aug. 24. 23:44

Én is beszállhatok?


Még nem vagyok anya, terhes vagyok!


Számomra félelmetesnek tűnik! Sokáig nem is jött össze a gyerek, sokáig is voltunk csak ketten a férjemmel így félek, hogy mi lesz KETTŐNKKEL!


De ugyanakkor már most úgy gondolkodok, hogy nem leszek hisztérikus. Ha az óvodában, játszóparkban atrocitás éri, az ő dolga lesz, hogy lerendezze. Gyerekek párharcába nem avatkoznék. Nem csinálnék nagy színpadi művet, ha megbotlana és lehorzsolná magát.

Én laza anyuka szeretnék lenni, aki nem burokban neveli a gyerekét, ugyanakkor szeretnék embert nevelni belőle. Nem szeretném a tévé előtt felnevelni, nem szeretném ideje korán a számítógép elé rakni, stb!


:-)

2012. aug. 24. 23:44
Remelem ha majd nagyobb lesz elmondhatja hogy neki van a világ legjobb anyukája:) büszke lennék nagyon rá is és magamra is.
5. Medoxmama (válaszként erre: 2. - Lillenet)
2012. aug. 24. 23:42
Hat igen most 5 hónapos a pici és most kezdem azt érezni hogy egyre könnyebb lesz, mert amíg kisebb volt nagyon nehéz volt kitalálni hogy miért sír mit akar mi a baja...
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook