Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Szakítás vagy sem? fórum

Szakítás vagy sem? (beszélgetős fórum)


A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.

2006. jún. 5. 12:21

Sziasztok!


Most láttam meg ezt a topicot, és szeretnék tanácsot kérni. Két és fél éve vagyok együtt a jelenlegi párommal, de már igazából semmi sem olyan jó..legalábbis nekem... viszont Ő annyira görcsösen ragaszkodik hozzám, hogy egyszerűen nincs szívem elhagyni, pedig néha már a pokolba kívánom az egészet. Addig minden jól ment, amíg nem jött egy harmadik..az ő részről..ez másfél évvel ezelőtt történt, de ennek ellenére vele maradtam.. Most viszont én kerültem ebbe a helyzetbe, ugyanis újra feltűnt a láthatáron életem szerelme, akivel minden jól alakulhatna most. Viszont én egyszerűen képtelen vagyok otthagyni a jelenlegi barátom, mert amikor 2 hónappal ezelőtt megpróbáltam, teljesen kiborult..Kérlek ha valaki tud segíteni, adjon nekem tanácsot... A saját boldogságom ússzon el vagy tegyek tönkre valakit...Előre is köszönöm..

164. Mókica
2006. jún. 5. 11:57

Csak annyit tudok irni, hogy NAGYON KÖSZÖNÖM!!!


Ezek a sorok most a lelkemig hatottak!

Lenyugszom, és figyelek! Tényleg csak ezt tudom csinálni...a megoldás tényleg most már az én kezemben van!


ui. kinyomtattak ezeket a sorokat, magammal viszem!Bármikor elgyengülök elolvasom újra!

Erőt adtál,Köszönöm NEKED Moncha!

És természetesen mindnenki másnak is, hogy velem vagytok és velem éreztek!


ui2: Tegnap etse, hogy elment...hajnalban 3× keltem fel erős szivdobogással, hogy hol van már, biztos megcsal....teljesen készvolam...ekkora félelem még nem uralkodott el rajtam mint most...

Ezt igy nem lehet csinálni! :((((


Köszönöm mégegyszer!:)))

2006. jún. 5. 10:53

"mivan ha.."


Nevess ki helyzetet.

1. tiszta papír, 1. toll.

A mi van, ha kezdetű mondatoknál érdemes megjátszani, összeírni mitől félek.

Viccesnek tűnhet, de valójában mégsem az.


Korábban nálam is futottak: mi van ha...jajj ha nem hív fel, jajj ha nem úgy alakul, jajj ha nem szeretnek, mi lesz ha elrontom mi lesz ha elveszítem stb.stb.


Papír+toll.

Aztán visszatérünk a témára ha gondolod :)

2006. jún. 5. 10:49

A másik: sok minden nem tartozik a szülőkre.

Én is okultam. Korábban.

Sosem lesz teljes értékű az ember döntése, ha mindig valaki véleményét szem előtt tartja.


Akár más véleményét...

(akár egy okosabb véleményt)

Bármit...

Na ezt fejtsd meg :)

2006. jún. 5. 10:46

Elmaradtam a témával.

Móki, én két dolgot tudok. Amint valamit nagyon akarunk NEM JÖN ÖSSZE. Értsd meg.

Anno J. megírta nekem ezeket az okozati dolgokat. Hogyan zajlanak.

Tényleg olyanok az emberek mint a gyerekek...ha görcsösen akarjuk semmi sem megy.

Itt nem hosszú leírásokról van szó, sokkal inkább arról h. az ember kezébe vesz néhány könyvet, esetleg ráolvas hiteles helyeken hogyan működnek ezek.

Én nem állítom, hogy öreg róka vagyok, mert a saját dolgaimat én sem tudom folyamatosan egyensúlyban tartani. De végülis szerintem ettől szép. Gondold el...folyamatosan minden szép lenne...hát nem unalmas?

:)


Neked kell eldöntened hogyan tovább, az biztos a saját út a legfontosabb. Az hogy Te boldog legyélm, mert akkor tudsz mást is boldoggá tenni. A többi mind hazugság. Magunknak hazudunk.

Annyiszor beigazolódott nálam ez már, hogy nem győzném megszámolni, egy biztos:

Ha görcsösen akarunk valamit, nem lesz.

Nem lesz.


Baromira nehéz kivitelezni (mindenkinek!) de azt gondolom -kizárólag én gondolom ezt- a legtöbb amit tehetsz ebben a helyzetben az, hogy leülsz a hegy lábához, semmit sem csinálsz csak figyelsz.

Mert a semmi a minden.


És a másik majd eldönti mit szeretne, csak azért mert igazán akkor működik, amikor önként vannak jelen a felek, a kapcsolatban.


Kipróbáltam mindent már, lehet játszani...lehet, csak a kérdés az: a másik is játszani szeretne?

Esetleg: érti a játékot? Tudja milyen és meddig lehet elmenni?

Írtad, hogy korábban TE IS ilyeneket csináltál.

Rossz érzés...persze. A szerepek felcserélődtek.

És mi nem szeretjük ezt...


Előre nézz, ne a múltban keresgélj. Miértekre választ ne keress. Felesleges.

FELESLEGES.

160. 549be03e80 (válaszként erre: 159. - Mókica)
2006. jún. 5. 07:24

Tudod Mokica a kintlet vagy nagyon osszekoti a parokat(hala Istennek nalunk ezt tortent) vagy nagyon megviseli a kapcsolatokat...De keresztul lehet rajta jutni! Es ez a lenyeg! Turelem es kitartas es nagyon egymasrafigyeles kerdese...

Sajnos igazad van ebben a szetmenes dologban is, de nem szuksegszeru.Vannak melypontok is, de mint irtam az egymasrafigyelessel, es sok-sok kommunikacioval(beszelgetessel) keresztul lehet rajta jutni, szoval fel a fejjel!:)

159. Mókica
2006. jún. 5. 04:46

Visszaolvastam a fórumot...

Moncha hozzászólási közül meg is fogott egy pár!

Elkezdtem gondolkozni, megint sirni...mivan ha...stb....

Majd ez átsegitett!!

Moncha irta;)

"minden rendben akkor van...amikor már nem figyelsz a témára...

...esetleg másra figyelsz."


Elolvastam kb 10×...teljsen lenyugodtam, elengedtem a negativ gondolatokat!


Közben folyamatosan dumcsizom a reiki mesteremmel is, ő is sokat segit nekem!

Lelkileg is és energiával is!:)


Na megyek elteszem magam holnapra....

Ma már jobban voltam, végre ettem meleg kaját...ez az utóbbi pár napban nem sikerült!:(

;)

De összeszedem magam, igérem...


Lazábban fogom fel, elengedem, nem görcsölök..talán tényleg ez lesz a megoldás kulcsa!

Ma mikor hazajött már beszélgettünk, de még mindig szüksége van időre...most elment haverozni, nem is hivott magával, egyedül akar lenni egy kicsit...

Úgy érzi, mintha bezártam volna a falak közé...

Az a baj, hogy mióta kijöttünk megváltozott az egész életünk, itt nincsenek igaz barátok..

Nagyon sokat dolgozunk....3 éve nem voltunk nyaralni..csak a munka...munka...

Sokan azt hiszik mert itt kinnt vagyuk mennyire könnyű nekünk...sajnos őszintén bevallom, többen is szétmentek miután kijöttek ide!

Nincs család, nem tudunk hazamenni...azért nem olyan könnyű...nem minden a pénz!

Szal tudom én, hogy ez is közrejátszik....

És ezt csak az látja aki itt él....ez egy más életstilus ami itt zajlik.


Na mindegy, sok a szöveg...;)

Megyek Durmolok...:D

158. Mókica (válaszként erre: 157. - 4726e582cf)
2006. jún. 5. 04:14

A reikivel kapcsolatban csak annyit, hogy, én is folyamatosan tapasztalok változásokat...és itt nem mindig nagy dolgokra kell gondolni...sok kicsi apró pozitiv és negativ!


Régen voltam gyenge személyiség...és ezt próbálom most leküzdeni, megoldani...és látom, tudom, hogy jó úton haladok;)

Csak ugye idő...mint minden:)

157. 4726e582cf (válaszként erre: 156. - Mókica)
2006. jún. 5. 02:11

Reikihez: nekem azt mondta az én mesterem, hogy változások lesznek az életemben, ha elvégzem már az első szintet is (itt 3 van). És lettek, nem kis változások. Jók és rosszak is. De így kellett lennie. Nem harcolok azért, hogy másképp legyen.


Miért lennél gyenge személyiség? Dehogy vagy gyenge, ha már felismered, hogy hibáztál, próbálj meg rajta változtani. Tudom a legkönnyebb mondani. :).


Nohát, ha így szereted, akkor így szereted :). Ha megváltozna máris nem szeretnéd így. Érted :D?


Jóvá teszed szerintem, csak okosan, hallgass Monchára tudood... Ő az öreg róka és jó meglátásai vannak szerintem :).

156. Mókica
2006. jún. 5. 01:55

Teljesen igazatok van csajok...pontosan tudom, hogy ez nagyon gyerekes dolog...ezért is érzem, hogy hibás vagyok...és változtatni akarok!


Egyszerűen én annyira gyenge személyiség voltam régebben, hogy ennek a hatása alá tudtam kerülni!

Ezért is tanultam az agykontrollt , most a reikit..mert tudom, hogy változnom kell...

És meg is fogom csinálni...valószinűleg ezért is történt ez meg köztünk, ami megtörtént, hogy ébrdjek már fel és végre legyek saját magam!

Mert tényleg igy szerettem bele amilyen...és most is igy szeretem....erre most döbbentem rá...


Ezért is vagyok ki ennyire, mert most én hibáztam...és szeretném jóvátenni!!

155. 4726e582cf (válaszként erre: 151. - Mókica)
2006. jún. 5. 01:40

Ha megszeretted, akkor olyannak szeretted meg, amilyen. Ne változtasd meg azért, mert vannak elvárások. Az elvárások nem jók, semmilyen szinten.


Ne hallgass másokra! Dönts mindig úgy, ahogy a szíved diktálja. Hogy nézne már ki a világ, ha mindenki mások elvárásai szerint választana párt. Anyumék is reménykedtek benne, hogy gazdag, jóképű... stb. Miért lényeges ez? Nekem nem számit, hogy mennyire gazdag, csak találjam meg benne a másik felem. Nos ehhez képest a választott senem gazdag senem jóképű, és egyáltalán nem bánom, sőt! Büszke vagyok, hogy ő is engem válaszott :).


Bár az is igaz, hogy nem szeretek megfelelni az elvárásoknak, hógyis ne! Akkor az már nem is én lennék.


Minnél érdemelsz jobbat? Ugyan már! Ha Te választottad, akkor nyilván neked megfelel így, ahogy van.

154. Brigitte (válaszként erre: 151. - Mókica)
2006. jún. 5. 01:31

Ettől az érzéstől nagyon nehéz megszabadulni, de meg lehet. :)

A mostani párommal alaposan megszenvedtünk egymásért. Hiába duruzsol bárki bármit, akkor is a saját értékrendem szerint választom ki és ítélem meg a társamat. A párom is, neki még nehezebb volt, az esküvőnk után 5 évig nem beszélt az anyukájával. Azt sem tudták, hogy gyerekünk született. De másfél éve szent a béke. :) Nem volt könnyű menet senkinek sem.

153. Mókica
2006. jún. 5. 01:27
mindjárt visszajövök....
152. Mókica
2006. jún. 5. 01:26

És itt csúszott el az egész...


Miért nem szeretem úgy amilyen, ahogy viselkedik...

én se vagyok tökéletes..ő se akar engem megváltoztatni...


Persze ez ennél egy kicsit bonyolultabb, és többfelé ágazik, de ez a gyökere mindennek...

151. Mókica
2006. jún. 5. 01:24

Nekem mindig az volt a legfontosabb, apuék meglegyenek elégedve a párommal...és mivel mindig azt hajtogatták, hogy jobbat érdemelsz, igy valahogy az alakult ki bennem, hogy tényleg nekem ennél jobb is kell...


Nem fogadtam el ő olyannak amilyen...sokat baszogattam, hogy ezt csináld, ezt úgy csináld...

Megakartam változtatni a személyiségét, pedig anno én úgy szerettem bele amilyen...

De mindig bennem volt az az érzés amit mindig is hallgattam..te jobbat érdemelsz...


folyt...

150. Mókica
2006. jún. 5. 01:20

Köszi csajok!:)))


Bevallom mi a baj...

Nekem a szülei mindig jót akartak nekem, de kinek nem a hasonlókat szeretnék...gazdag, izmos, jóképű...stb...

Nekem eleve nem volt sok kapcsolatom, de már az előzőekben is megmondták ez miért nem jó, ennél te jobbat érdemelsz...

Persze a mostani se volt jó neki az elején...majd beletörődtek...Nekem elég nehéz gyerekkorom volt.

Ezeket az emlékeket, félelmeket...stb most próbálom leküzdeni, próbálok végre saját magam lenni....de ez sok idő...


folyt.köv

2006. jún. 5. 01:15

Ha még ennyire szereted, akkor már csak azért is érdemes maradni, mert nem fogod utólag azt érezni, hogy nem tettél meg mindent.


Tudnék mesélni, én anno nagyon megszívtam.

148. 4726e582cf (válaszként erre: 147. - Mókica)
2006. jún. 5. 01:14

Ha érzed, hogy maradnod kell, akkor kell :).


Megértelek, ha szereted maradj.

147. Mókica (válaszként erre: 144. - 4726e582cf)
2006. jún. 5. 01:09

Nem tudom, hogy ő e a másikfelem...


Csk van egy érzésem...nem tudom...azt érzem maradnom kell....szeretem...basszus igy nem tudok csak úgy lelécelni...lehet gyenge vagyok..:(

146. 4726e582cf (válaszként erre: 145. - Mókica)
2006. jún. 5. 01:09
Nem hiszem, hogy kapnál érte... mi sem szoktunk kikapni :)...
145. Mókica (válaszként erre: 143. - Brigitte)
2006. jún. 5. 01:08

Igen maradok...valamiért úgyérzem, hogy megéri...

Különben elengedett volna már rég...

:)

Én nem pofázol bele, bárki irhat ide, hamár ennyire részletezek mindent....majd kapok is érte:)

2006. jún. 5. 01:08

Mókica, sajnálom, hogy így törént. Maradsz?


Amúgy csak kérdezem, em lehet, hogy nem ő a másik feled?

2006. jún. 5. 01:06

És maradsz?


Bocs, hogy így belepofáz, de olvastalak és annyira át tudom érezni amiket írsz, anno én is átestem egy hasonlón... Na, jó külföld nem volt, de...

142. Mókica
2006. jún. 5. 01:01
bocsi, az utolsó sort nem töröltem véletlen!
141. Mókica
2006. jún. 5. 00:59

Na halika!


Bocsika, hogy igy eltüntem!:(


A tegnapi napom katasztrófális volt...nagyon sokat sirtam...de elfogadtam a döntését, ha nem kellek neki, nem erőlködöm tovább!


Ma reggel elmentem megvenni a bőröndöket, majd hazajöttem. Ő már nem volt itthon...

Elkezdtem pakolászni, sirtam közben persze...

Majd irtam neki egy sms-t ,mondtam neki, hogy sajnálom, hogy igy történt...stb...stb...

És, hogy jöjjön haza ha elakar köszönni a cicáktól ugyanis ma elviszem őket végleg...


Nemsokkal később felhivott...

Azt mondta, hogy maradjak még itt....csak időre van szüksége...

És tudjátok mire jöttem rá...???


Ez a pár nap elég volt, hogy kicsit magambaforduljak és rájöjjek nem csak ő a hibás mindenért..én is sok mindent másképp csinálhattam volna, csak vagyok annyira makacs (kos), hogy nem engedtem...

Néha túlzásba vittem, nagyon sokat vitáztam vele...baszo..ttam(bocsi)..nemcsoda, hogy elege lett belőlem..

De nem részletem,csak a lényeg, hogy most látom át,most érzékeltem, hogy mennyire fontos nekem...abban az időben meg nem kellett...

Most meghalnék csak a puszta érintéséért...pedig anno sokszor én voltam vele ilyen ellenséges és hideg, mint most ő velem....


MIndennek meg van oka, hogy miért történik úgy ahogy történt!! Mégha rossznak is bizonyul ez első időben, csak észre kell venni, hogy mit tanulhatunk belőle...minden a saját fejlődésünket segiti elő! Csak sokszor ez nem igy mutatkozik meg...


Remélem én megkapom azt a csenszet, hgy ezt kijavitsam?! Nekem ez jó tanulólecke volt!

Már csak rajta múlik, hogy mit akar!


Én készen állok rá....;)

Én most érzem azt,

2006. jún. 5. 00:29
..
139. bige
2006. jún. 4. 12:48
..na! mi újság van már????
138. bige (válaszként erre: 136. - Mókica)
2006. jún. 3. 23:00
:-)
137. Mókica
2006. jún. 3. 23:00

később visszanézek:)

Puszika addig is

136. Mókica (válaszként erre: 135. - Bige)
2006. jún. 3. 22:59
ez akkor nem is kérdés miért történt ;)

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook