Skinny shaming - a testszégyenítés kettős mércéje (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Skinny shaming - a testszégyenítés kettős mércéje
Ez attól is függ,hogy ki hol él. Én rengeteg nagy mellű de nagyon vékony lányt látok, főleg a mediterrán típus ilyen mert létezik egy hormonális háttér, a mellek mirigyállománya egész életükben termelődik. Ezzel persze nagyobb esély van mellrákra, de ami a külsőt illeti, csontvékonyan is simán van D/E kosaras mellük, sőt, a kisebbítő műtét után is a maradék mirigyállományuk még növekszik. Ebbe a kategóriába tartozik gyakorlatilag a mediterrán nők nagy része nemcsak európaiak, hanem az észak-afrikai részen élő arabok is.
Szóval tűnhet úgy, hogy "ilyen állat nincs", de azért nagyon is van. Nem minden reklám, nem minden retusált, nem minden szépség csalás.
Sőt, azt mondom, hogy ezen felesleges kattogni, hogy ki milyen alkatúnak született, abbôl, amit kapott a természettől, kihozhatja a maximumot, vigyázhat a testére. Vigyázok a testemre, nem azért mert a reklámban azt láttam, hanem mert tisztelem a testemet. Az eü problémák meg nyilván mindenkinél később jelentkeznek olyan formában, amikor már túl késő, szóval nem akkor kell keseregni, amikor valakinek már magas a koleszterinszintje vagy nem tud teherbe esni, vagy elhízott, cukorbeteg, stb. stb. Hanem amikor még látszólag top formában van és jó a közérzete is, akkor màr tudatosan kell élnie hogy megelőzze a későbbi betegségeket.
Rendszerint mire fellép egy betegsèg, addigra már évtizedes visszaélés volt, úgy értem, még szép, hogy 20-30 évesen mindenki szarik rá,hogy a cigi árt de nem is akkor fog megbetegedni tőle. Majd ha 50 évesen meghal húgyhólyagrákban (mert nemcsak tüdőrákot okoz), vagy minimum megnyomorítják egy műtéttel, akkor vajon eszébe jut-e, hogy évtizedekkel előtte ő milyen döntéseket hozott, vagy nem hozott? Max 5 évre szoktak visszatekinteni az emberek, hogy hát mostanában hagytam abba...
Ez ugyanígy van a külsővel is. Azért a bőr számára is a legerősebb öregítő faktor az pont a vércukor ingadozás évekig, tehát màr akkor is, amikor az illető még egyáltalán nem cukorbeteg csak szereti az édességeket. Másrészt pedig a standard vérvételek nem szokták kimutatni a kezdeti stádiumokat egyik betegségnél sem, ezért meglehet, hogy valaki 20-30 éven keresztül s azt hiszi,hogy egészséges,pedig nem, és azt gondolja, hogy a hízása csak egy esztétikai probléma.
Értem, amit írsz, és igazad van abban, hogy sokan az egészségtelen táplálkozás és életmód hatására esnek nagyon távol az ideáltól. De szerintem a mai ideálnak a normális, átlagos nők is nehezen tudnak megfelelni. Szerintem nagyon ritkán jön össze, hogy valaki vékony, de van elég melle és feneke.
Mondok példákat. Barátnőm normális testalkat, kicsit sportos. Mégis utálja a testét, mert állítása szerint X lába van, túl alacsony, és kicsi a melle. Nővérem ha hízik, akkor is utoljára megy a fenekére. Ha normál súlyban van, nagyon lapos ott neki. Viszont egy másik barátnőm körte alkat. Szegénynek semmi melle. Bikinit csak úgy tud venni, ha lehet az alsó és a felső méretét összekombinálni, mert alsóból két számmal nagyobb kell neki. Nekem a fenekemen vannak striák. Nem tehetek róla, sosem híztam el, csak kamasz koromban gyorsan nőttem. Valamint alapból nagyon hosszú, gyorsan növő, szerencsére vékony szőröm van. Se nekem, se az említett lányoknak nincsen semmilyen hormonális vagy másmilyen betegsége, és egyikünk sem tudna magán úgy változtatni se sporttal, se táplálkozással, hogy beleférjen az ideálba. Pedig átlagos, fiatal lányok vagyunk.
Amin talán jobban látszik az elérhetetlen hamis ideálkép, az a fiatalság kultusza. Senki sem tud fiatal maradni, mégis úgy kezelik, mint valami erényt. A reklámok telis-tele vannak ránctalanító krémekkel, és ősz hajszálakat elfedő hajfestékekkel. Mintha a ráncok valami rettenetes dolgok lennének. De ha nem így állítanák be, hogyan adnák el már huszonéveseknek a sok kencét mondván, hogy nem lehet elég hamar kezdeni. Vagy ott a ragyogóan fehér mosoly. Értem én, hogy a fehér fog egészségesebb hatást kelt, de a fog színe alkati kérdés is. Egyszerűen vannak, akiknek áttetszőbb a zománc a fogán, így jobban látszik a sárga dentin. Ezért igazán nem kellene rossz érzést kelteni az emberekben, de hát az esztétikai fogfehérítés jó üzlet.
Nagyon népszerűek most a plus size modellek. Ez nagyon szép, meg jó, de hogy én még életemben nem láttam a valóságban olyan lányt, aki úgy hízott volna el, hogy a dereka vékonyabb marad. Az igazi lányok inkább hordó alakúra híznak, nem pedig homokórára. Tehát megint itt egy ideálszerű alkat, amiről azt hiszi az ember, hogy végre a duci csajok is divatba jönnek. De itt is szembesülni kell vele, hogy hiába lennék duci, sosem lesz olyan formám, mint a plakáton a lánynak.
Én 23,6 kg-ot híztam a terhesség alatt, és az ideálishoz képest mindig van közel 10 kg feleslegem, ami azt jelenti, hogy a 165 cm magasságomhoz 67 kg vagyok, de "elvileg" 57-nek kellene lennem:DDD
Egész életem során egyszer kövérezett le egy doki, aki a nőgyógyászom helyettese volt, ráadásul akkor 65 kg voltam, de szerinte kövér. Én ott azon nyomban rendbe is tettem:DDD
Tehát, világ életemben a normál kategóriába voltam, azaz nem feleltem/felelek meg a jelenlegi ideálnak, és ennek ellenére sosem mondták rám, hogy kövér vagyok, fogyjak le, sőt! ha lefogyok, akkor rögtön közlik velem, hogy nem áll jól, hízzak vissza. A háziorvosom, meg mindig aggódik, hogy nehogy lefogyjak.
Na jó, a férjem időnként malackának, röffencsnek, röfinek, stb. szólít:DDDDD
Szerintem meg fordítva. Leszâmítva a gay divattervezők direkt fiús alkatú ideálját (de azoktól nincs megkövetelve a szilikonmell sem, hanem direkt legyenek fiúsak), végülis fordítva törtènik. Nem mesterséges ideál van, aminek nem lehet megfelelni, hanem a mai ember egyre messzebb esik a normálistól.
Az ideál az a mindenkori szépségekhez lett alakítva vagyis nem az ideâl létezett előbb, hanem maga az a szépség, amiről az ideált mintázták. És ehhez kellene visszatérni, illetve van, aki meg is felel ennek, mármint az egészségesek.
Ha valaki hormonálisan rendben van, nem szőrös és nem cellulitiszes. És vékony is ahol kell, de emellett még melle is és feneke is van. Vagyis a normális. A mai nőknek nem azért kell annyit szőrteleníteni mert ez egy fals ideál, hanem a mai nők egy része mindenféle nyavalya (pcos, hormonzavaros) miatt szőrösebb. A cellulitisz ugyanez. Régen nem volt cellulitisz, mert nem ülték hurkásra a seggüket a nők, hanem egész nap futkostak, meg máshogy is ettek. Noha takarták őket a ruhák jobban, de akkor sem volt cellulitisz.
Az ókori görög szobrokat is élő emberekről mintázták, nem az embernek kellett megfelelnie a szobor arányaihoz, hanem a szobor utánozta le az akkori ember tökéletes formáit. Mondjuk valamennyire akkor is gyantáztak, az egyiptomiak is és a rómaiak is. De világos, hogy a mai egészségtelen életmód miatt sokaknak esélyük sincs megfelelni egy-egy ilyen ideálnak, ezért könnyebb az ideált hibáztatni. És ott vannak azok is, akik ma is simán meg tudnak felelni ezeknek az ideáloknak mert ùgy összességében rendben van az életmódjuk, és gyerekként is az volt, szóval a szép emberek mindig is létezni fognak, csak legfeljebb kevesebben lesznek.
Ruhánál a 44 feletti, cipőnél a 40 feletti.
38, 40 es ruha, ami az átlag/normál méret, a legkevésbé kapható, cipő esetében 37, 38.
Hát nem tudom, te mit értesz nagy méret alatt, de felsőkből pl. 48-as méret felett egy darab sincs soha.
Néha meg olyan pici pólókra, felsőkre írják rá, hogy XL, hogy egy tíz éves kislányra ha jó.
Szóval nem, nagy méretek nincsenek egyáltalán. A C&A-ban van ugyan nagy méretű részleg, de ott iszonyat ócska műszálas, fekete v. más sötét színű lebernyegek vannak, hogy egy falusi öreg nyanya se venne fel olyat!
Az Ulla Popken-ben van nagy méret, de aranyáron, azt meg sokan nem tudják megfizetni.
És cipők is leginkább keskeny lábakra vannak, márpedig aki kövér, annak a lába is az, széles és vaskos.
Szóval itthon nem igazán lehet kapni, ha néha valahol van nagy méret, az szinte ki se kerül a polcokra, már a bolti dolgozók megveszik.
Hosszított póló is pl. csak kis méretben van (max. L-ig), Xl-ben (ami még nem olyan nagy méret, mint amire én gondolok, 50-52-54-es) már csak rövid van.
A rövidből pedig pont a nagy pocak lóg ki. Szóval a magyar ruházati és cipő kereskedelem egy nagy fos!
Én azt vettem észre, hogy kis és nagy méretű ruhát könnyebb kapni, a normál után viszont futkosni kell, de ettől még nem szabadna igénytelenebbnek lenni, hiszen azért mindig van az embernek néhány ruhája, amit fel tud venni. Ha az egy valamikor jól kiválasztott darab volt, tiszta, stb., akkor nem lesz az ember igénytelen.
Nekem van sok ruhám, amit több, mint 20 éve vettem, és azokat simán hordom a mai napig, sőt, épp tegnap a fiammal jl szórakoztunk egy boltban (HM), mert az általam hordott zseki, amit már több mint 10 éve hordok ilyen időjárásban, ki volt rakva a boltba, és nem is volt olcsó, mert 10 eFt volt az ára, és az enyém jobban néz ki, jobb az anyaga, stb.
Jó, tudom, hogy ehhez az is kell, hogy ne szedjünk fel sok-sok felesleget, de erre meg figyeljünk, és akkor nincs gond.
Van olyan pulcsim is, amit 1984-ben vettem, azt is szereten, mert szép és divatos is.
Tehát, inkább mi normál súlyúak vagyunk gondban, mert a mi méretünk általánosabb, és azt hamar elkapkodják, így nem marad csak kicsi vagy nagy méret. A cipő is ilyen. A 37-es ls 38-as a legkelendőbb méret, gy nehéz is kapni.
És, hogy miért? A boltok csomagban vesznek ruhákat cipőket. Egy csomagban van minden méretből 2 db, a 2 db normál méret gyorsan elkel és marad a kicsi és nagy, amire nincs akkora kereslet.
A túlsúlyosoknál meg az a baj inkább, hog amikor felpróbálnak egy ruhát, akkor nem azt képzelik el, amit a tükörben látnak, hanem egy sokkal jobb kinézetet, így nem is veszik meg.
De jó ilyet olvasni :-))) Ne haragudj, nem káröröm, csak sorstárs vagyok :-)))
Mondjuk a magasságom egy centivel több volt :-)
Ebből az 50-52 kg-ból a gyerekem másfél éves korára 46 kg lett. (Úgy voltam én is, mint a kisgyerekes anyukák: futottam a gyerek után, magasat ugrottam, meg távolt, ráadásul vidéken éltünk - vizet hordtam, fát vágtam...) Apósom nagyon szégyellt :-) Folyton biztatta a férjemet, hogy "mondd neki, hogy egyen, hát azt hiszik, hogy rosszul bánunk a menyecskével, hiába szép, ha sovány" :-)
És igen, nem volt divat az ilyen mértékű karcsúság, de évekkel később derült ki, hogy milyen sokan irigyeltek - csak akkor már késő volt :-)))
Aztán komfortosabb lett az életünk, amikor gyes után visszamentem dolgozni ülőmunkát végeztem, minden este valami finom kaját főztem - meg is lett az eredménye...
Arra is emlékszem, hogy amikor öcsémmel mi voltunk kisgyerekek, anyám is nagyon vékony volt (sovány, biztos beteg!) - szegény nagymamám sokszor hozott neki diót és friss tojást: a tojássárgáját darált dióval és cukorral habosra keverte, és anyámnak azt kellett ennie, hogy hízzon. Nagyon finom volt, mi is nagyon szerettük, de érdekes módon nem híztunk tőle :-)))
Ezzel maximálisan egyetértek.
Már L-es méretnél kezdődik a választék beszűkülése, de még kitartó vadászattal össze lehet szedni csinos gardróbra valót. XL-től reménytelen, véletlenszerűen sikerülhet bukkanni 1-1 jobb, fiatalosabb darabra, keresve soha. Én is végigküzdöttem eddigi életemet, több ruhaméret van itthon, mint sok butikban, de nem selejtezhetem, mert nem tudhatom, hogy mikor lesz rá legközelebb szükség :D
Megjegyzem, cipőkkel ugyanez a helyzet, átlagmérettel Dunát lehet rekeszteni, ha valaki lába kisebb vagy nagyobb ennél, problémás.
"ilyen allasinterjun akkor veszik fel a koverebbet, ha pont a vekony az, aki igenytelenebb, ezert unszimpibb kulsore"
AZ én esetemben azért vették fel őt, mert neki volt kereskedelmi végzettsége, nekem meg nincs.
Nem az igénytelenség miatt....
Leginkább nem igénytelenebb, hanem egyszerűen nem kap sehol normális holmit.
Sajnos, a kereskedelem a soványakra van ráállva, nagy méreteket nem kapni normálisat, pedig lassan a lakosság fele elhízott.
Szóval a kereskedelem hátrányos megkülönböztetést alkalmaz nálunk. Külföldön (pl. Anglia, Amerika, de még Csehországban is) lehet kapni jó, divatos ruhákat nagy méretekben is, csak nálunk ennyire gyöpös barmok a kereskedők.
Pedig éppen a tv-ben láttam egy műsorban, hogy külföldön mekkora üzlet a nagy méretű ruhák árusítása.
Jól mondod!
A pm. betegségemet 31 évesen diagnosztizálták, de valószínű, hogy már előbb meg volt, mert többszor ok nélkül fogytam rövid időn belül sokat.
A derekam mint írtam születési rendellenesség és sajnos a legtöbb rokonomnak van ilyen problémája.
A vérnyomás problémám a pm. műtétnél kezdődött, 40 éves voltam, de ha előbb műtenek, akkor előbb kezdődik. A hormonáliss változás...
A cukor pedig 2 éve kezdőtt 47 évesen és ez is pm. miatt...
szerintem ma mar nem divat vekonynak lenni. eleg sok kampany is indul ez ellen. a mai divat az inkabb a normal, egeszseges, fitt kulso
bar en azt vettem eszre, hogy a vekonysagot nemigazan latjak jol. mar olyan nokre, akik nem vekonyak, csak nincs rajtuk felesleg, mar rafogjak, hogy gebek. a "normal" meg sokak szemeben az, akin van kb. 5-6 kilo tulsuly
ha jol emlekszem, ez mar nem kerdes, mert voltak ilyen iranyu vizsglatok, statisztikak, es egyertelmuen a vekonyat
es nem azert, mert vekony. elore is bocs a tulsulyosaktol, de a legtobb kover ember igenytelenebb kulsore, mar a tulsuly dob ezen. ilyen allasinterjun akkor veszik fel a koverebbet, ha pont a vekony az, aki igenytelenebb, ezert unszimpibb kulsore