Segítsetek, nem tudom mit tegyek! (beszélgetős fórum)

ne taktikázz,csupán hagyj neki teret ennyi.Ha kellesz neki keresni fog,ha nem had menjen.

Én a helyedben kicsit taktikáznék... Ne keresd, ne fuss utána, hanem játszd az elérhetetlent, hűvős szerelmest... Ha észbe kap, akkor még van értelme a kapcsolatnak, de ha hagy elmenni, úgy, hogy észre se veszi rajtad az eltávolodást, akkor valószínűleg kimerült a dolog...

Ha szerinted ezt érdemled, maradj vele. Ha nem, akkor hagyd el. Valsz kényelmes neki így, de már nem szeret. A pasik amúgy sem mondják ki ha vége, azt ne is várd. Boldog vagy így? Nem. Akkor miért maradnál vele?

Nem biza'! Nekem anno volt 1000 km körül is... vége is lett elég hamar.

35km nem távolság :-)

Én az első barátommal az utolsó egy évben csak szenvedtem. Akkor ő volt nagyon szerelmes, nálam viszont kihűlt a dolog, rájöttem, hogy amikor összejöttünk is csak a "szerelembe voltam szerelmes". Nagyon jól megvoltam nélküle, de mikor keresett, nem tudtam nemet mondani, mert olyan régen együtt voltunk, hogy képtelen voltam elengedni, akkor is, ha már maximum barátként tudtam rá tekinteni. Lehet, hogy nála is ez a helyzet, de az is lehet, hogy csak egy kicsit hagynotok kell egymást, aztán pár nap múlva majd szalad hozzád, ha nem keresed. :)

Probald beken hagyni!Tudom hogy nagyon nehez,de ha te futsz utanna ,annak sem lesz jobb vege.Hagyd egy ideig beken,ne keresd,ne hivd es vard ki hogy mit csinal,ha erdekled eresni fog,ha meg nem akkor jobb ha bele nyugszol hogy vege es talalsz majd masikat,elotted az elet.

Fiatalok vagytok még. Úgy látom hogy ez a párod részéről már nem nagy betűs szerelem. Ami nem feltétlen baj. Idővel minden szerelem átalakul. De ha ez neked nem elég, akkor csak meg több konfliktus lesz köztetek és a lelked is megsínyli. Vagy megszoksz vagy megszöksz. De szerintem fiatalok vagytok még ilyen érzelmekhez. És 35km nem olyan sok. Minket a párommal 200km választott el eleinte.

Ugy nez ki,benne a szerelem elobb alakult at szeretette. Talalj munkat,hobbit,foglald el magad,akkor nem csak korulotte forognak majd a gondolataid!:-)

Sziasztok! 18 éves vagyok és lassan két éve vagyok együtt a barátommal. Az elején minden tökéletes volt, és nagyon is örültem neki, mert én voltam az első komoly kapcsolata (ha ezt 16 évesen lehet mondani). Azóta sokat komolyodtunk, változtunk, vannak terveink. Sajnos 35 kilométer van köztünk, ami kicsit megnehezíti a találkozásunkat. Ő most dolgozik nyáron és én is szeretnék majd. A problémám az, hogy úgy érzem már nem nagyon szeret, viszont én még mindig megőrülök érte. Nagyon sokat segítettem neki, és biztattam, most pedig olyan, mintha nem is érdekelné hogy mit csinálok. Már nem mondja, hogy szép vagyok, nem kedveskedik. Néha úgy érzem barátként néz rám, és mikor írom neki hogy szeretem, szinte nem is reagál rá semmit. Nagyon sokat szenvedek miatta, hiszen a szivemet lelkemet odaadom neki, és avval hogy nem törődik velem, csak egyre jobban tönkre tesz. Erre egyből lehet azt mondani, hogy akkor szakítsuk, viszont ha találkozunk nagyon jól megvagyunk. Bár akkor is kicsit olyan mintha barátok lennénk, de puszilgat és mondja hogy szeret. De mikor külön vagyunk, nem is érdeklem, neki fontosabb, például a munka,vagy hogy mást csináljon. Úgy érzem semmit nem tesz értem, hogy találkozzunk, és mindig én futok utána, mert szeretem. Nem tudom, mit tegyek, hogy mi lenne a jó. Számtalanszor beszéltem már vele, hogy mutassa ki egy picit az érzéseit. Sose kötöttem, meg hogy nem mehet sehova így ez nem lehet probléma. Nem tudom mit tegyek.