Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Rombolom a kapcsolatom:( fórum

Rombolom a kapcsolatom:( (beszélgetős fórum)


1 2
34. djeanett (válaszként erre: 33. - Lujz)
2009. máj. 4. 09:13
Nem voltam mindíg ilyen,most sem,inkább csak akkor ha nem azt hallom tőle,hogy így szeret,úgy szeret,hanem vannak rosszabb napjai,akkor én már kapásból azt hiszem,hogy velem van baja.De rájöttem,hogy inkább csak kevés az önbizalmam és ebből adódik a legtöbb gond.Mert egy pasinak kell,hogy egy kicsit szabad legyen,egyedül legyen,attól ő még szeret.Szóval ezekről is elszoktunk beszélgetni,én meg próbálok újdonságokat vinni az életembe,nyelvet tanulok,tornázom,szval valami olyan változást,amitől jobb lesz a hangulatom és nő az önbizalmam is,így már azért jobb.Egyébként 3 éve vagyunk 1ütt,ő 22 én 28 éves vagyok.
33. Lujz
2009. ápr. 28. 22:58
Eleinte mi is éjszakákat beszélgettünk át, csakhogy akkor még mindketten sulisok voltunk, nyár volt és megtehettük. Néha igyekszünk csak úgy beszélgetni és sétálni a városban, s ezek a legjobb napok. Neked hogyan sikerül felülkerekedni, s mindig ilyen voltál vele, vagy kialakult? Hogyan viseli? Mióta vagytok együtt és hány évesek vagytok? Bocsi:)
2009. ápr. 28. 16:01
Bár kezet sosem emeltünk egymásra és nem is veszekszünk,csak nyúzom állandóan szegényt,de mondom:jó nagy beszélgetések segítenek
31. djeanett (válaszként erre: 1. - Lujz)
2009. ápr. 28. 15:58
Ezt akár én is írhattam volna,szinte szóról-szóra ez van velem is,igaz engem nem vertek gyerekkoromban,viszont nem foglalkoztak sose velem és ezt most a páromtól várom el.A legdurvább,hogy tudom,hogy nincs igazam,csak túl nagy a szeretetigényem.Én is kiakadok,ha van egy nap amikor nem úgy foglalkozik velem,nincs mindíg mellettem...stb Megdöbbentően hasonlóak vagyunk ezen a téren,bár én próbálok felülkerekedni a hülyeségeimen és szoktunk nagyokat beszélgetni,ami azért segít.
30. a9e1c02a7b (válaszként erre: 21. - Lujz)
2009. ápr. 28. 13:42

Volt múlt héten itt egy nő, aki foglalkozik a Hellinger terápiával és a kineziológiával. Azt mondta, a hellinger azonnali eredményt szokott hozni, sok esetben elég egy alkalom, de kettő három már szinte biztos. A kineziológiával már nem is nagyon foglalkozik, mert az hosszabb folyamat. Nem akarok hülyeséget mondani, de azt hiszem, 10.000,-Ft egy alkalom. Bár ő Békéscsabán él, nem tudom, te hol laksz és ott milyen árak vannak.


Nem rábeszélni akarlak, csak ötletet adni.

29. Lujz
2009. ápr. 28. 11:16
Sokat fogok dolgozni magamon és meglátom, mi lesz. Ha őt el is veszítem (ami legrosszabb rémálmaimban se jöjjön elő), magam miatt amúgy is meg kell tennem.
2009. ápr. 28. 10:55
nem a jelenlegi tetted az ami számít-hanem az odáig vezető út teljes egésze.
27. Lujz
2009. ápr. 28. 10:14
Nyilván azt teszek, amit akarok, csak az okot akartam megérteni, amiért ezt mondtad. Hogy mit rombol le, amit tettem?
26. c3194ec9c7 (válaszként erre: 25. - Lujz)
2009. ápr. 28. 10:11

Ha egy pár idáig eljut-ott már nincs mit tenni-csak visszaszámlálás van.


De hozzáteszem: azt teszel amit csak akarsz...

25. Lujz
2009. ápr. 28. 10:08
S azért lesz vége, mert nem lehet megváltozni, vagy azért, mert a másikban összeomlik a rólam alkotott kép?
2009. ápr. 28. 09:10

"már másodszorra emeltem rá a kezemet elkeseredettségemben"


Ezt irta a topikinditó.


De a "szereposztást" megfordíthatjuk: férfi a nőre...

23. spinneli (válaszként erre: 22. - C3194ec9c7)
2009. ápr. 27. 23:45

csak itt nem erről van szó.

:)

22. c3194ec9c7 (válaszként erre: 21. - Lujz)
2009. ápr. 27. 21:47
Amikor egy nő kezet emel egy férfira-még akkor is, ha védekezik-onnantól kezdve annak a kapcsolatnak vége. Ezt sokan nem ismerik fel...
21. Lujz
2009. ápr. 27. 20:25
Szívesen kérnék én is segítséget, meg fordulnék vhová, vkihez, csak ha találok vmit, akkor mindig olyan csillagászati összegeket mondanak, amire most sajnos nincs keret. :(
20. Lujz
2009. ápr. 27. 20:23
Akaraterő? Hogyan lehet pl. normálisan lekezelni egy olyan helyzetet, amikor először viccelődik vele, hogy mennyiszer vágyom rá, s milyen jó pasi lennék, aztán mikor visszafogom magam, akkor, hogy én nem is érdeklődöm, s bocsánatot kér, ha közeledik felém, majd mikor habár nem szól hozzám, mert rosszban vagyunk, azért szeretkezik velem. Én meg nyilván örülök, hogy a közelemben van és nem utasítom el, pedig inkább ölelne meg őszintén. Aztán másnap kézfogás nélkül és szótlanul kikísér, hogy hazamenjek és ennyi. Nem tudom összeegyeztetni ezt se pl., mert kezdi megváltoztatni bennem a szerelem és a szeretkezés kapcsolatát. Bár ez csak egy kiragadott probléma.
19. spinneli (válaszként erre: 16. - A9e1c02a7b)
2009. ápr. 27. 20:22
igen a Hellinger ilyen esetekben is segít.
18. spinneli (válaszként erre: 17. - Spinneli)
2009. ápr. 27. 20:21
jobban mondva nem elég.
17. spinneli (válaszként erre: 13. - 769918d4ef)
2009. ápr. 27. 20:21
sokszor ez nagyon kevés.
2009. ápr. 27. 20:21
Hellinger terápia vagy kineziológus segíthet. Múlt héten voltunk épp egy Hellinger előadáson, pont ilyen helyzetekről (is) volt szó. Nagyon hatékonynak mondta az előadó, engem meggyőzött.
15. spinneli (válaszként erre: 12. - Garamond)
2009. ápr. 27. 20:21

igen, én is így gondolom-de most mint írtam és szerintem most nem a kapcsolatról van szó-hanem a topiknyitó elfojtásairól, amelyek éppen a kapcs.-ban jönnek ki, de kjöhetnének más színtéren is-mert a gyökér a személyiségben van.

Persze csak agyalászok, nem ismerem a hátteret és a személyt, személyeket.

14. Lujz
2009. ápr. 27. 20:19

Én is gondoltam már arra, hogy ez mélyen gyökerező probléma, főleg gyerekkora gondolok: dühödt, fóbiás, agresszív apa, aki munkából hazaérve a feszkót leverte rajtam és a testvéremen, mi menekültünk volna, de nem mehettünk sehová(!) 20 éves koromig, mert ő annyira szeret, hogy legyünk vele. Tesóm azóta érzelemszegény életet él, aki néha elmondja, mennyire retteg a benne lévő ürességtől. Remek. Máshogy kezeltük le. Félek, hogy ilyen leszek, de én normálisan akarok szeretni, ahogy eddig is, s most előjött ez a dolog, s megijedtem. :(


Nem akarok váltani, én őt nagyon szeretem, bár tudom, lesznek problémáink, mert sokszor ő sem egyszerű eset, de hát ki az. Nem veszekszünk komoly dolgokon, inkább sokszor félreértjük egymást, gondolunk valótlan dolgokat a másikról, vagy réges-régi sérelmeinket dobáljuk egymás fejéhez. Duzzogunk kicsit, aztán másnap minden oké, kivéve mikor így reagálok rá, mert akkor hetekig érzem a megváltozott tekintetét magamon.

2009. ápr. 27. 20:19
Ha mar tudod hogy mivel "rombolod"a kapcsolatod,akkor csak akaratero kell es meg tudsz valtozni.
2009. ápr. 27. 20:17
Spinelli! Tudod, már a múltkor megbeszéltük én következetes vagyok! A kapcsolat két emberen múlik!!!
11. spinneli (válaszként erre: 10. - Garamond)
2009. ápr. 27. 20:16

szerintem ez a dolog nem a kapcsolatról szól, hanem róla-ezért elsősorban neki kell magában rendben lenni, vagy legalábbis az okot megkeresni.

a kapcsolat milyensége valszeg csak tünet, nem pedig okforrás.

2009. ápr. 27. 20:14
Úgy látom inkább rajtad múlik ez a kapcsolat. Mit akarsz hát tenni? Megtartani vagy váltani? Ebben csak Te dönthetsz. Kívülállók nem tudhatjuk mi zajlik bennetek. Egyet azért még mondanék. Mások is sokat veszekszenek, ki elmondja, ki szégyelli. A dolog lényege csak az, hogy a másik emberben mi az amit tolerálni tudsz. Van aki elnéz olyan dolgokat, amiért más már elválik. A veszekedésetek komoly dolgokért vannak, vagy csak már nem tudtok meglenni egymással?
9. spinneli (válaszként erre: 8. - Lujz)
2009. ápr. 27. 20:13

mindenesetre pozitív, hogy felismerted, hogy neked van problémád, nem gondoltál még arra, hogy keresel egy szakembert?

Annyiból indulok csak ki, amit írtál, de eléggé mélyen gyökerező problémának látszik amit most tünetileg a kapcsolatodban "kezelsz".

8. Lujz
2009. ápr. 27. 20:10
Lehet, egyszerűen csak önző vagyok, nem tudom. Látom, mennyire fáj neki, s mondta már sokszor, mikor kibékültünk ilyenkor, hogy nem tudna rám haragudni, mert mindennél fontosabb vagyok neki, pedig lehet, hogy kéne, mert ez így sosem fog változni, mert látom, hogy megtehetem vele. S érzem utána, hogy nem vagyunk egyenrangúak, megalázottnak érzem magam, pörgök össze-vissza, mindent azért teszek, hogy újra jókedvű legyen, újra érezzem, hogy szeret. Pedig tudom, hogy én alázom meg férfi voltában, mikor ilyeneket teszek vele, s nehéz lehet neki.
2009. ápr. 27. 20:07
Én biztos beszélnék vele. Most mit veszthetsz? Olyan édes a békülés. Gondolj erre!
6. Lujz
2009. ápr. 27. 20:04
Különélés? Sajnos így is 30 km-re lakunk egymástól, s sajnos esély se volt soha, hogy máshogy legyen. Most 2 napja, hogy nem beszéltünk, nem tudok elé állni, felhívni, vagy valami, de rettenetes. Már el is felejtettem, milyen érzés egy boldogtalan párkapcsolat.
2009. ápr. 27. 20:02
Mi lenne,ha tartanátok egy kis szünetet? Majd kiderül, hogy hiányoztok-e egymásnak egyáltalán. Pár heti különélés után meg az elválás is könnyebb.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook