Rohanó életünk (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Rohanó életünk
Kedves Pipőci!
Egyet értek sok gondolatoddal, az élethez való hozzáállásoddal. Örülök, hogy boldog vagy és kiegyensúlyozott. Ez nagyszerű. Igazad van abban, hogy a kis ember csak a saját szintjén tud változtatni. Csak sajnos én nem ezt látom Igen, a férjed követendő példa, de nem követik, mert mint írtad, a falubeliek is csodálkoznak a tettén. És én nem magamról írtam és a saját keserűségemről, mert én sem vagyok se szegény, se gazdag. És a mező, a házatok mögött azért sokkal szebb, mint bárhol máshol, mert az a ti házatok mögött van. Az embernek a gyermeke a legszebb a világon. Helyes értékrenddel rendelkezel, kár, hogy kevés ilyen ember van. De a hazaszeretettel vitatkoznék.
Én sem meggyőzni szeretnélek, csak a saját szemszögemből írok, a saját szubjektív meglátásomat. A politikusokat csak példának hoztam fel. A hazaszeretetet egyszerűen nem érzem. És nem ma történt, mert emlékszem, hogy ezt éreztem már tinédzser koromban is. Azt, hogy nem vagyok büszke. Lehet ennek szociológiai, neveltetési oka. De ma 33 éves vagyok. Drukkolok a magyaroknak mindenhol, nézem a focit, a jégkorongot, vízilabdát és szurkolok. De ettől még nem vagyok sajnos büszke arra, hogy magyar vagyok. És a magyarságtudat és a haza szeretet nem születik velünk. Azt megtanuljuk. Én ezek szerint nem tanultam meg.
De érdekes, mert ez az otthonom és szeretem. És imádom a kertemben a tujákat, a barackfát, a jó levegőt. És eltölt az otthon érzése. De arra kifejezetten nem vagyok büszke, hogy magyar vagyok. Még nem tapasztaltam olyasmit, hogy ez dicsőség lenne. Egyszerűen így érzem. A többi népről nem tudok mit írni, mert nem ismerem őket mélyebben és külföldön is csak nyaralni, vagy síelni voltam, nem éltem ott. De itt, ahol élek, amit látok, az nem tetszik. Még az is lehet, hogy én is teszek ezért, bár nagyon igyekszem változtatni. De csak a saját portámon tudok. És igen, a tapasztalataim sajnos mind külföldön értek. És még egyszer sem pozitív. Gyönyörű ez az ország. De sajnos sorvad. Abba kár lenne belemenni, hogy miért. És nagyon jó ellenpélda vagy Te és a családod. Örülök, hogy vannak (tudom) ilyen emberek. És szeretném, ha ez varázsütésre meg változna, de nem fog. Ide sem hirtelen jutottunk, előre is lassú lesz az út.
Ez a hazám, szeretem, szép. De nem vagyok rá büszke, hogy magyar vagyok.
Először is tőlem vagy a véleményemtől nem kell megvédened senkit sem, mert én elfogadom a MÁST minden tekintetben, attól függetlenül, ha nem is tudom "megérteni" vagy magaménak vallani.
A kérdésedre válaszolva több okból nem mennék a forradalomba, bár vannak dolgok, amikben jártasként tudnék segíteni (pl. főzés-sütés, mások ellátása és ápolása, nővér vagyok és kiválóan forgolódok a konyhában) :) .... ez volt a vicc, nem nagyon tudom beleélni magam itt, a XXI. századi Európában egy esetleges forradalomba. De... a férjem elmenne, ez biztos. Nem hőbörögni, nem állandóan tüntetni (mert szerinte hülyeségekért egyfolytában az utcára vonulni felesleges, helyette érdemes inkább dolgozni vagy a családdal lenni), nem kocsikat törni-zúzni, rongálni, hanem tenni az országért bármilyen formában. Azt is tudom, hogy ő nem félti az életét és az épségét sem.
Amiért én nem megyek: elsőként van két gyermekem, akiket nem tudok kire bízni, hogy nevelje fel őket; másodsorban elutasítom az agresszió minden formáját; és utolsósorban pedig olyan puhány vagyok, hogy azt el sem képzelnétek (és nő is, ami nem akadály... de azért nem is nagy előny egy forradalomban).
Arra jutottam, hogy nem tudok tovább győzködni senkit, mert nem is hiszem, hogy lehet. A hazaszeretet független a politikától, a jóléttől, a pénztől és minden mástól, mert bennünk lakozik (vagy nem). Nem vagyok gazdag, de szegény sem. Ha gondom van, nekem kell odaállni megoldani és a családomra számíthatok segítségért. Nem okolom az államot, a kormányt, a politikát, az országot. Nem érzem, hogy köze lenne hozzá bármelyiknek is, hogy én szeretem Magyarországot, a magyar embert, a földet, a fákat, a levegőt, a városokat, a levegőt, a Dunát és a Tiszát, a falvakat és itt a házunk felett a rétet is, ami olyan gyönyörű, hogy csak itt lehet, ebben az országban.
Látom mindazt is, ami nem jó, de teszek ellene. Az emberek gyakran valóban megalkuvók, de nem tesznek a rossz ellen sem. Nem nagyban kell gondolkodni, csak magunk körül. Példám az életünkből a következő: egy kis faluban élünk, kb. 200 lakos van itt. A faluban voltak olyan területek, amelyeket nem tartott rendben senki, embermagasságig gazban, össze-vissza bokrokban állt az egész. Mindenki utálta, csúnya volt és rendezetlen. A férjem mezőgazdasági vállalkozást indított másodállásként és báláztatáshoz réteket ment kaszálni. Útközben gondolt egyet és ezeket a senki földje területeket is lekaszálta. Ingyen. Ez évek óta így van. Sokan nem értik, de nem is kell. Az a fontos, hogy ő úgy érzi, már tett valamit. És a faluból sem kellett kimennie.
Hát, én ilyen dolgokra gondoltam, nem világmegváltókra. Vagy például arra, hogy segítünk a szemben lakó nagyon idős néninek, akinek messze élnek Pesten a rokonai. Nem gondozzuk, mert azt még nem kell, de bevásárolunk neki, a férjem lekaszál nála, hetente néhány alkalommal sütök neki vagy főzök és nem kérünk cserébe semmit (persze ő nagyon kedves és havonta egyszer olyan fánkot süt a fiúknak, hogy az csoda!).
Azok a hazafiak, akik nem látják meg, hogy mi a teendő, azok nem is igazán akarják látni. Ők azok, akik nagystílű dolgokra vágynak, hogy aztán mindenki arról beszéljen, ők milyen jók, bátrak és mennyi mindenen tudtak változtatni. Pedig az igaz jóság nem ott lakozik, ahol ki van téve az ablakba...
Szerintem manapság mindenki csak negatív tapasztalatot szerez sajnos.
Csak hogy védjem is egy kicsit mert neki is igaza van.Attól hogy valaki itt él,szeret itt élni még nem kötelezi arra hogy büszke legyen is a hazájára.Mindenki saját maga érzi hogy boldog-e itt vagy sem.Erre lehet azt mondani hogy ha nem akkor el lehet menni.De nem mindenki teheti meg,nem mindenki olyan hogy itt tudná hagyni a szeretteit.
Én se vagyok itt boldog de még itt vagyok,hogy meddig az kérdéses minden esetre abban neked adok igazat hogy máshol is vannak rossz dolgok,máshol is van pénztelenség,szemétláda politikusok...
Sok boldogtalan ember van ebbe az országba aki sajnos a mai helyzet miatt már nem tud úgy kiállni a hazáért.
Sajnos mi túl kicsik vagyunk ahoz hogy valamit tegyünk,úgy megvagyunk vezetve hogy ne tudjunk tenni semmit.Csak nézz magadba.Ha lenne szó forradalomról te elmennél?Én nem,annál jobban féltem az életemet,ez van...Az enyém és az fontosabb bárminél,igen még a hazánál is.Ezzel sokan de nagyon sokan vannak így.
A megoldás az lenne hogyha a nagy vezetőink rájönnének azok hogy lassan már nem lesz honnan lopniuk....Ez lenne a megoldás.
Mi addig maradhatunk törvényt tisztelő polgárok és semmi több.Vagy tetszik itt élni vagy sem.De attól hogy itt élünk nem kötelező szeretnünk és hidd el sok hazafit hallottam már aki azt mondta jelen helyzetbe ő se tud már mire lenni büszke.
Gera és Dzsudzsák azért mentek külföldre, mert jobb csapatokban jobban érvényesülhetnek és nem utolsósorban több pénzt kereshetnek (gondolom én, de nem vagyok valami jártas a sportban).
Ahhoz, hogy változzon "minden", az egyénnek kell megváltozni. Kedves Bubu, azt hiszem, a változás nem felülről indul, hanem az alapoknál kellene kezdeni. Az egyén, a család, a közösség az alapok.
A vezetőink... Először is nem gondolom, hogy a magyar kisember direkt választ valakit meg, akiről tudja, hogy ki fog szúrni vele, ahogy megkapja a kis székét a Parlamentben, az önkormányzatoknál. Nem gondolom, hogy a politikai korrupció a kisember szégyene. Amúgy a politika máshol is korrupt, német barátaink a saját politikusaikról is elmondták, hogy gondok vannak ezen a téren.
Más országok emberei ha így gondolkodnának, akkor bizony az olaszok, a németek vagy most a szlovákok elsüllyednének szégyenükben az európai térképről... Azt hiszem, baj mindenhol van. Ami szerintem számodra a különbséget jelenti, az az, hogy vannak akik jól élnek, míg más országokban sokan nem.
Nem haragszom Rád, csak egyszerűen nem értelek. Amikor felhoztam a példákat, ezt válaszoltad, "jó, jó, de akkor is...." (nem szó szerint, de ezt érzem benne). Nem hiszem, hogy lehetne most Neked olyat mondani, amitől megváltozna a véleményed. De azt nem hiszem, hogy ezzel a hozzáállással (hit nélkül, jóindulat nélkül, akarat nélkül) lehet változtatni.
Valakinek többször is írtad, hogy biztosan tele van keserűséggel (másként fogalmaztál, de ez volt a lényege). Holott Te vagy az éppen, akiről ezt el lehet mondani.
A hazaszeretet független a politikától, a politikai vezetőinktől.
Nem tudom Neked szavakba önteni biztosan, mert túl csöpögősen fog hangzani, de ez az, ami megtölti a szívemet. Ez több, mint a büszkeség, több, mint a szeretet, ez tartást és biztonságot ad, hovatartozást, érzelmi köteléket.
Egyébként említetted a történelmi múltat. Ha elődeink így gondolkoztak volna, mint Te, nem lettek volna forradalmak, mert az emberek elfordultak volna a vezetőiktől és hagyták volna az egészet a fenébe... (például)
Honnan szereztél ennyi negatív tapasztalatot?
Igen, a sportolóinkra én is büszke vagyok és a tudósainkra is. De az emberek, akikkel nap, mint nap találkozok, a sok ember? Őrájuk nem. És én is fizetek adót, dolgozom, nem lopok, nem veszek fel segélyt és nem feketézek.
Pécs. Majdnem sikerült befejeznünk. Dzsudzsák és Gera jó példa. Jó sportolók, eredményesek. De miért mentek külföldre?
Én szeretek itt lakni, ez az otthonom. Budapesti vagyok és nagyon szép városnak tartom világviszonylatban is. De nem érzem, hogy büszke lehetek arra, hogy magyar vagyok. Pedig én is vigyázban állok a himnusz alatt.
Csak a jelenben nem tudom mire lehetnék büszke. Úgy érzem, hogy az emberek megalkuvók lettek itthon (máshol nem tudom, mert én itt élek). De szét nézek és azt látom, hogy az emberek nem figyelnek egymásra. És a vezetőink miért ilyenek? Miért? Ők nem magyarból vannak? Nem nekik kéne példát mutatni? Én erre képtelen vagyok büszke lenni. Nem megy. Ez a hazám, itt a helyem. De nem érzem ezt magasztosnak. Az érzések pedig valamiért nyilván kialakultak. Leginkább a siralmas tapasztalataim alapján. De magyar vagyok és vállalom. Megkérném azokat az embereket, akik azt hiszik én szidom a magyart, olvassanak vissza. Egy szóval sem mondtam. Csak azt, hogy nem vagyok büszke rá, mert nem érzem, miért kéne annak lennem. A véleményem miatt pedig nyugodtan lehet haragudni rám, de én legalább nyíltan vállalom és van véleményem!
Igen tele a bögyöröm abból ami MOST van!!! Ezt próbálom ecsetelni,de még mindig nem érted vagy nem akarod megérteni!? Többség akarta ezt,hát tessék,akkor miért nem örülünk neki???
Mert a múltból lesz a jelen és a jelenből a jövő!
Volt egy pár ember,aki jól járt,nyilván annak nincs is semmi gondja,problémája,de többen vagyunk vele,akik vesztettek! Sőt még azt is ki merem jelenteni a rendszerváltás nem a tisztességes,adófizető emberekért volt,hanem azokért,akik hirtelen akartak megvastagodni és ennek köszönhető az is,és ezért tartunk most itt 20év után,csak most már pofátlanba nyomva tűnnek el súlyos milliárdok,mert nincs egy erős nemzeti egységünk,ami igen is létezett régen! Mert mindenki elmegy külföldre,mintsem hogy kiállna az igazáért és küzdene kicsi kis hazájáért!
Amúgy meg mint már írtam,mindenhol megy a fusizás,csak ésszel annyi különbséggel!
Érdekes,hogy elég sok külföldi diáknak adnak otthon egyetemeink,főiskoláink! Azért annyira szarok csak nem vagyunk,huligánok meg mindenhol vannak és lesznek is!
Olvasd el Pipőci hozzászólását, ő elég jól kifejtette magát,én nem kívánok neked semmit felsorolni,ha magadtól nem esik le,akkor attól sem leszel gazdagabb,hogy felsorolom az ország adottságait!
Pécs Európa kutltúrális fővárosa. A magyar egyetemek világszínvonalúak, mint ahogy az oktatás is. Az ország tíz pontja a világörökség része, mint ahogy például Bangó Margit is. A magyar sprotolók világszínvonalúak a múltban és a jelenben is (eltekintve a focitól, bár látva Gerát és Dzsudzsák Balázst, ha nem is itthon játszanak...).
Tudod kedves, felesleges lenne is folytatnom a sort a híres hungrikumokkal mondjuk vagy tudósainkkal.... teljes mértékig felesleges.
Németországban például a törököket utálják, mint ahogy máshol a magyarokat (mint ahogy említetted), német barátaink sokat mesélnek róla. És gondolom Te nem láttad a televízióban a pécsi egyetemen tanuló külföldi egyetemisták részeg randalírozását.
Ha nem érzed a szívedben igazán, hogy magyar vagy és erre büszke lehetsz, akkor ez az ország nem a Te hazád, nem lehetsz neki szerves és hasznos része, mert nincs erőd és kitartásod, hited, hogy bizz benne és kiállj mellette, dolgozz érte.
Én érzek hazaszeretetet. Én vagyok az, aki mindig feláll a Himnusznál, én vagyok az, aki mindig befizeti az adót, aki nem csal, nem lop, dolgozik, vállal társadalmi munkát, próbál építő és nem romboló életet élni. Mesélnék erről konkrétumokat is, talán majd este, mert most fodrászhoz viszem a két fiamat.
Szép napot!
Na látod, neked is tele a bögyörőd!
Én nem írtam egy szóval sem, hogy utálom a magyarokat. De is itt hőbörögsz a politikusok miatt, pedig ők is magyar állampolgárok. Én ezt látom, látom, hogy te is ezt látod? Erre büszke vagy? ÉN NEM, DE SZÉGYELLEM MAGAM HELYETTÜK IS. De mielőtt még valaki nekem esne, az előtt le írhatná, hogy mire legyek büszke, és azt is, hogy ő mire büszke.
És még egyszer leszögezem: Nem utálom a magyarokat. Én is magyar vagyok. De nem vagyok büszke rá, mert nem érzem a büszkeséget. De aki büszke írja már le, hogy mire? Nem, ne a múltunkra. Arra büszke vagyok...a jelenre. Ki miért büszke arra, hogy ma 2010-ben ő magyar. Csak ezt kérdeztem. Jó lenne, ha hőbörgés helyett valaki leírná. Szívesen olvasnám, mert szeretnék én is büszke lenni.
Hát addig, amíg ez nincs meg, nem is szabad gyereket vállalni! Sok sikert kívánok én is neked, hogy minél előbb összejöjjön minden háttér a teljes családhoz.
Nekem is jelent már meg cikkem nem is olyan régen, a címe: Felnőtté válásom története, ajánlom figyelmedbe.. :)))
Amúgy dolgozol, vagy suliba jársz még?
Mit írogatsz akkor egy magyar fórumra,ha ennyire utálod ezt az országot? Költözz Angliába,ha ott neked jobb. Nemhiába van külföld és belföld,te mindig is magyar maradsz,ha tetszik,ha nem!
Perszer,hogy jobb ott a helyzet,ott nem lopták 20éven át ilyen pofátlanul az országot a politikusok! A rendszerváltással csak azok nyertek,akiket a mohóság hajtott,mert több kellett! Egyenlőbb volt a társadalom,bőven meg tudtál élni akár egy keresetből is! Azért azt elismerheted,hogy nem voltak ilyen szélsőségek,hogy az egyiknek havonta 20ezer forint jut kajára,míg a másik milliárdokból gazdálkodik!
Azért nem tudunk előre haladni,mert ha a Pista bácsi lop,akkor Bélának is lopnia kell,mert Béla nem megy oda Pistához,hogy te mit csinálsz,ezzel károsítod az országot! Hiszen aki lop,az saját magától lop,mikor jövünk már végre erre rá!
Természetesen bóknak is szántam a hozzászólásomat. :))) Csak elmosolyodtam a korodon és a cikk tartalmán. Maximálisan éretten gondolkodsz, jól látod és sajnos a saját bőrödön is tapasztalod ezeket a rossz dolgokat.
Nekünk, mostani "fiataloknak" sajnos ebben a világban kell helyt állnunk, más lehetőség vagy választás nincs.
Nekem van már egy 8 éves lányom, szóval már nemcsak elméletben de gyakorlatban is azon kell agyalnom, h neki majd hogy lesz könnyebb a helyzete mikor ő lesz annyi idős mint én most.
A rettenetes helyzetre tekintettel egyébként elképzelhető h csak egy gyerkőcünk marad, h legalább neki tudjunk majd biztosítani mindent, amikre a felnőtté váláshoz szüksége lesz.
Tisztelem a múltunkat, de az elmúlt és most a jelen van. És mit látsz a jelenben, mire vagy büszke, illetve miért vagy büszke? Gondolom, ha így felháborodtál a hozzászólásomon mindjárt rengeteg büszke tettet, nagy embert sorolsz fel nekünk, akik most is öregbítik hazánk hírnevét. Kérlek akkor valóban írd le, mik azok az értékek, amelyeket a mai magyar átlag ember a magáénak tudhat. Természetesen itt, a jelenben. Mi táplálja a magyarságtudatot? Magyar vagyok, hiszen magyarnak születtem. De sajnos soha nem éreztem, hogy ez kegy lenne számomra. Miért? Te éreztél már ilyesmit? Mondjuk hazaszeretetet? Ha igen, akkor mi táplálta azt? A történelem? A hagyományok? A könyvek? Vagy a jelenben valami csodálatos? Hogy büszke vagyok-e a nagy magyarokra? Igen, büszke vagyok rájuk, vannak sokan és ez jó. De hol vannak korunk nagy magyarjai? Miért van, vagy volt kiírva több országba magyarul, hogy ne lopj?
Te mit éreznél, ha Angliában egy szórakozóhelyen odajönne hozzád valaki és bizalmasan közölné, hogy vigyázz az értékeidre, mert itt magyarok is vannak. Dagadna a melled a büszkeségtől? Vagy amikor Franciaországban arra ébredek egy síterepen hajnali egykor, hogy valaki üvölt az utcán. És mit hallok? "kurva anyád buzi francia".
Egy honfitársam haladt alant és köpte részegen ezt az ocsmányságot a Francia éjszakába. Éljen, magyar vagyok. Veréssel kellett fenyegetnem, hogy abba hagyja. Sajnos egyik estben sem dagadt a mellem a büszkeségtől. Hogy politikusaink sorra mennek a börtönbe? Az ország vezetői? Ők nem magyarok?
Kérlek írd le, mire lehetünk büszkék. Van az a sör reklám. Az nagyon jó...akkor, ha megnézem én is magyarnak MAGYARNAK érzem magam. Kérlek írd le miért olyan jó, mert én tényleg nem tudom. Nem bántásból írtam, csak azért, mert nem értem.
Mert nem látok szorgalmat, összefogást, önzetlenséget. Csak magukkal foglalkozó, állandóan siránkozó embereket. :(
Kedves Cikkíró!
Úgy írsz, mint valami "nagy öreg", mintha legalább 45-50 éves lennél, pedig még csak 25 éves vagy. :)))))) Persze 25 évesen azért te is érzékeled a különbségeket, de a mi gyerekkorunkban azért már jöttek ezerrel az újdonságok, tekintettel arra, hogy a rendszerváltás 89-ben volt, mi pont akkor voltunk kicsik. De azért egy most 35-40 éves emberke jobban érzékelte a különbségeket sztem. Egyébként maximálisan egyetértek azzal, amit és amiről írsz! :))))
Számomra elfogadhatatlan, ahogy gondolkdsz és nyilatkozol a magyarságodról, a magyar emberről, erről a hazáról bármilyen tekintetben. Nem hiszek abban, hogy a hazáját így minősítő ember bármilyen tekintetben képes lenne változtatni bármin is. Én szomorúnak tartom azt, hogy valaki itt él ebben az országban és felteszi a kérdést, hogy "mik az értékeink?".
A lustaságot én személy szerint elutasítom...
Azt pedig végképp nem értem, hogyan lehet nem tisztelni a múltunkat... :(
Amúgy tényleg nem érted, miről írunk itt többen, nem éreztél rá. Nem tudom ezt másként mondani. Látni akarod, amit nem lehet és tisztelni valamit, ami nem látható.
Akkor szerinted a magyar ember=lop,csal,hazudik?
Utálnak minket,mert mi mindig másokat akarunk utánozni és ami előttünk van azt nem látjuk!
Pedig,ha összefognánk és egységben gondolkodnánk,nem lenne ilyen nagy a korrupció,mert az minden országban van,annyi különbséggel,hogy máshol a politikusok nemcsak a saját zsebeiket nézik,mellette adnak is! Éppen ezért nem fúrják egymást az emberek,mindenki elvan saját magával,van akinek jobban megy,van akinek kevésbé,de nem akar keresztbe tenni a szomszédnak,mert neki éppen jobban megy!
Igazából sokkal szegényebbek vagyunk,mint 20éve minden téren! Ezt hozta a rendszerváltás a mocskot, az erkölcsi szennyet!
SOSE fogjuk utolérni a nyugatot és ha végre nem ezen törtné magát az emberek többsége,már jobb lenne!
Értékeink vannak? Hol? Mik azok? Ami van, bennünk van. Én ahol jártam külföldön: Néhol szerették a magyar embert, néhol, de a legtöbb helyen utálták. Vajon miért? Erről nem a rendszer tehet. Mi magunk. És régebben sem volt ez másképpen, mint most, csak kevesebb ember osztozott a közvagyonon. Ahol ekkora a korrupció, nem lehet mást várni. De ha egyénként gondolkodunk...én döntök a saját sorsomról én határozok felőle. És ha ilyen a világ, akkor ilyen. Változtatni rajta nem tudunk. Kicsi országunk mélyebbre süllyed? Hova lehet még mélyebbre? És mi köze ennek a múlthoz, a szocializmushoz, vagy a kapitalizmushoz? Azért tartunk itt, mert ilyen a magyar ember, mert magyarok vezetik az országot is és erről mi tehetünk. A régi rendszert a Szovjetunió erőltette ránk, mi nem akartuk, hiszen amint lehetett leráztuk, s aztán kiderült milyen is a magyar ember. Ezért ide jutottunk.
A példa nem egyedi, lehet nézni keletre... Rossz a tanult gondolkodásmódunk és éppen elég lusta ahhoz mindenki, hogy változtasson rajta. De nem csak mos, érdemes kinyitni a történelem könyvet.
Ez egy állapot. Ha javulást szeretnénk, javuljunk mi magunk, többet nem tehetünk. És a régi "jót" senki sem maga választotta. De ezt az új "rosszat" viszont igen. Utólag meg siránkozni, hogy bezzeg régen....
Jó reggelt mindenkinek!
Konkrét atrocitás valóban nem ért,nem vagyok tele keserűséggel,de kitartok amellett,hogy valami elromlott ebben az országban és ahogy telik az idő folyamatosan mélyebbre süllyed kicsi országunk hajója! Míg a régi rendszerben éltünk,elzártan a nagybetűs nyugattól nem volt ennyi szenny,mocsok.Korlátozottak voltak a lehetőségek,lehet,hogy az erős politikai nyomásnak köszönhetően vagy talán függetlenül attól,de volt egység,összetartás az emberekben! Tudtuk becsülni a kicsit,mégis nagyról álmodoztunk! Megkaptuk! Jobb lett? Eltelt 20év és még mindig zöldebb a szomszéd fűje,évente több ezren vándorolnak ki külföldre,szakképzett orvosok,ápolók,diplomások,szakmunkások egyaránt! Miért? Miért,nem tudunk egységben gondolkodni,hiszen magyarok vagyunk,hacsak az emberek 80%-a gondolná úgy,hogy fogjunk össze,erősítsük együtt a gazdaságot,termeljünk itt,fogyasszuk a saját termékeinket már jobb lenne! És akkor megint visszakanyarodunk oda,hogy régen,nem voltak külföldi cuccok,voltak gyáraink,egy jó mezőgazdaságunk,ami bőven el tudta tartani piciny kis országunkat!
Technikailag persze könnyebb minden,de ne feledkezzünk el,arról,hogy mi enélkül is helyt tudtunk valaha állni,és ez nagy szó,erre büszkének kellene lenni,mert higgyétek el százszor gazdagabbak vagyunk a szomszédainknál,olyan értékeink vannak,amit a technika tudomány sose fog tudni megtörni! Van egy szép történelmünk,legyünk rá büszke,fogjon minket ez össze és ne a lopj,csalj,hazudj legyen az eszme!
Igen, a felnőtt gondolkodás hiánya, a rossz, hogy szembe kell néznünk azzal, hogy felnőttek vagyunk és nem a körülményeket okolni és a múlton merengeni, hanem a jelenben élni úgy, ahogyan az nekünk a legjobb. És biztosan nem attól leesz jó, hogy lada, vagy merci áll a garázsban, meg attól sem, hányféle puding van a polcon. Emberek vagyunk, aszerint kell élnünk. Szerintem ezt írta.
Mert egyébként sok mindennel egyet értek én is, de a sorok között nem azt láttam, hogy szerintem jobb volt régen, hanem azt, hogy bárcsak régen lenne. És ez nem mindegy, mert a tegnap soha nem jön vissza, csak a ma marad nekünk, és a jövőbe vetett hitünk. Ha hátra nézünk, akkor a múlt romjaiban kell élnünk. Mindig minden változik, van aki könnyedén túljut ezen, de van akinek valamiért nagyon nehezen megy.
De szép körítést írt ennek. Inkább le kéne menni alfába, miért gondolja így.
Ott van a cikkben a diszkóban lévő fiatalok. De azokat a fiatalokat miért nem hozza példának, akik tanulnak, rendes nevelést kapnak? Miért nem látja őket is? Jó kérdés....
Nagyon jó, szívemnek tetsző ez a fórum. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokunknak van "gondja" a mai világgal. Én is sokat gondolkodom erről.
Sokszor úgy érzem, valami "elromlott" ma, itt Magyarországon. És ez nem függ a politikától közvetlenül (mert persze mi nem függ a politikától tulajdonképpen).
Én egy kis faluban lakom (nincs egészen 200 lakos), annak minden előnyével és hátrányával. Körülnézek és sokszor elszomorít, amit látok az emberekben. Nincsenek közösségek, az egyén került előtérbe. Vannak jogok, de megszűntek a kötelezettségek, az emberek átlépik a morális, erkölcsi határokat. Hiányolom a tiszteletet a másik iránt (idősek felé végképp). Törekszünk a luxusra, hogy megkönnyítsük az életünket, de közben a felszabadult időt nem töltjük el értelmesen.
Valaki írta, hogy a gyermekeinket mi neveljük, a mi felelősségünk. Csupán annyi a gond, hogy nem mindenki gondolja így. Mutogatunk a pedagógusra és mindenki másra, de valóban a mai gyerkőcök többsége elhanyagolt. Járják az utcákat és nincsen az idejük kitöltve, a szülő azt sem tudja gyakran, hogy merre van a csemetéje.
Vissza kellene térni a gyökerekhez. Meglátni a magyarságunkat, az értékeinket, azt, hogy mitől tudunk lelkileg feltöltődni.
Jó, hogy itt vagy velünk:))
Nem akartalak felzaklatni, és tudd, egy Hősnek tartalak, mindazok ellenére, amiket írtál magadról, nem a mult számít, csak az itt és most.
Én büszke vagyok rád, vállaltad a tetteidért a következményeket, sőt jóvá is akarod tenni .
Bocsáss meg önmagadnak, te jó ember vagy!
Együttérzek veled. Amikor hiányzik anyukád, csak csukd be a szemed, gondolj rá és veled lessz, gondolom ez sokkal többször van, mint ahányszor egy nap fel tudod hívni őt.
A vonattal, mit is akarsz mondani?
Egyébként a vonatok, jönnek mennek, te döntöd el melyikre szálsz fel, fontos az melyikkel, hova lehet eljutni, és mi van abban a vonatban, ami élménnyé teszi az utazást, ha tudod hová tartassz, el tudod dönteni melyik a te vonatod.
Szép álmokat!
Jó,hogy itt vagy velünk:))
Nem akartalak felzaklatni,és tudd,egy Hősnek tartalak,mindazok ellenére,amiket írtál magadról,nem a mult számít,csak az itt és most.
Én büszke vagyok rád,vállaltad a tetteidért a következményeket,sőt jóvá is akarod tenni .
Bocsáss meg önmagadnak,te jó ember vagy!
Együttérzek veled. Amikor hiányzik anyukád,csak csukd be a szemed,gondolj rá és veled lessz,gondolom ez sokkal többször van,mint ahányszor egy nap fel tudod hívni őt.
A vonattal,mit is akarsz mondani?
Egyébként a vonatok,jönnek mennek,te döntöd el melyikre szálsz fel,fontos az melyikkel,hova lehet eljutni,és mi van abban a vonatban,ami élménnyé teszi az utazást,ha tudod hová tartassz,el tudod dönteni melyik a te vonatod.
Hagyjuk a papirt,mert nem végzek soha.
Igazad van,mint mindig.Az egyik szemem sir,a másik nevet.Nevet az egyik,mert rendbe tudtam jönni anyagilag,sir a másik,mert én nem tudok és nem is akarok hollandul gondolkodni,viccelődni.
Viszont ahhoz,hogy haza mehessek még le kell húznom pár évet.Ezért jó,hogy megtaláltalak titeket,mert már elfelejtettem,milyen is az mikor görbül az ember szája.Jól érzem magam a Hoxa-nál.
Nem volt más megoldás.
Nem nagyon.Elbuktam az épitőipari vállalkozásunkat,10 jegyű összeggel.Már csak 6 jegyű.
Hiányzik anyukám!
Sok jót szeretnék adni neki,csak én is le ne késsemm a vonatot.
Az a véleményem,hogy sok olyan emberre lenne szükség,mint Te.Indithatnál valami Tv műsort.
Nem nagyon megy most az irás komoly témában,mert magával sodort ez az érzés.Menni?Maradni?
Ne haragudj,most önző módon leteszem a "tollat".
Jó éjt!
Szívből tettem:))
Máskor is szívesen,de jobb ha nincs rászükség.
Jogosan érezhettél valamit,nem pont elítélésnek nevezném,de valahogy nem tudom megérteni,magát a tényt,talán te segíthetsz nekem ebben. Kis indulatot ébreszt bennem,picikét ott legbelül.hogy egyesek meg tudják tenni,és persze élvezik ennek a jó oldalait,de én nem tudnék elmenni,emiatt a belső kettősség miatt tűnhettem "elítélőnek".
A másik dolog,hogy érzem rajtad,a "hiányt" ,a "fájdalmat"-lehet rossz szó,inkább keserűségnek nevezném,mindazok ellenére,hogy azt hiszem azt mondtad,olyan ott dolgozni,mintha szanatóriumban lennél. Azt érzem mintha nem lennél teljesn boldog,éppen ez miatt. Ha tévednék,majd megmondod,nem bántásból mondtam,csak ezt érzem rajtad.
Hogy érted azt,hogy nem volt más lehetőséged?
Én is vártam a válaszodat:) csak 14.00-tól dolgoztam,és nemrég jöttem,nagyon álmos vagyok.
Tudod sokan nem is élik igazából az életüket,egyszerűen csak eltelik,és amikor megöregedtek akkor jönnek rá,hogy nem is éltek.
A nagypám jut eszembe,mindég mondogatták,hogy a mamával elmennek nyaralni,de valami más,munka mindég fontosabb volt,nem "jött össze", a tatus máshová ment,nem nyaralni. Lehet azóta már újjászületett,vagy ránk vár:))