Rendszeresen kiderül, hogy nem számíthatok a páromra (beszélgetős fórum)

Ha reggeles a párom ő is így jár dolgozni pont.

Én ilyenkor hagyom,h a gyerekkel legyen, ámbár a lány rögtön tapad az apjára így mondjuk én el tudok menni zuhanyozni.

Páromnál ugyanez volt :) egy szem fiú, anyuka szeme fénye plusz a nagymamáé így neki két gyufaszálat sem kellett arrébb rakni, megcsinálták helyette. Ha végig ment sáros cipővel a frissen felmosott nappalin vagy konyhán, akkor rohantak utána a felmosóval. Ezt velem 2-3x játszotta el, utána már szóltam,h azért már mégse... azóta erre odafigyel, persze ma is szétszórja a cukrot ha kapkod, vagy kilöttyenti a kávét.. nem nagy ügy, feltakarítom, szóval vannak kis kapuk, szabályok amiket lehet.

Általában ugye azt és abból főzök ami van itthon. Havonta 1x jól feltöltjük a hűtőt és abból gazdálkodom, főzöm. Persze néha van egy-egy kívánság de olyankor általában visszakérhetek. Ilyenkor van az,h apa hétvégén palacsintát csinál mert anya palacsinta sütéshez béna :))

Szóval én azt mondom,h legyenek szabályok, ne legyen túl szigorú senki senkihez.

Én amúgy is azt vallom,h egy nőnek - pláne ha otthon van - az a dolga,h vezesse a háztartást, de a segítség mindig jól jön. Mert nem csak a saját és a gyerek szennyesét mosom. A gép kimossa ez igaz de nekem kell kiteríteni, összehajtogatni stb..

Nyilván mielőtt lett ez a pasi, akkor meg két gyerekkel volt egyedül, mert a két nagyobb az előző kapcsolatából van. Akkor is lakott valahol, evett valamiből.

Ha majd ő is dolgozik, akkor ki rohangál a gyerekkel orvoshoz? Ki marad otthon vele? Vagy azért, mert gyerekei vannak, ne is dolgozzon 10 éves korukig, amíg egyedül otthon nem hagyhatja őket betegen?

Arról meg nem én tehetek, ha nincs megtakarítása és valaki - legyen az egy nő - nem képes az önfenntartásra.

Amúgy azt kívánom, bárcsak jönne az én munkatársam helyére is másik 5. Lasszóval próbálom fogdosni az embereket, de még nem találtam senkit, aki jönne!

Ó persze csak azért, mert hétvégén 3 fűszálat arrébb tesz a férfi már emeljünk neki szobrot!! pfff...........

Szerintem mindenki párja sokat dolgozik, az enyém is. A lányunk 16 hónapos. Mégis amikor tud még munka után - vagy előtt, attól függ mikor megy - segít. Pl. játszik a gyerekkel és akkor én nyugalomban ki tudok teregetni. Vagy csak mondjuk főz egy kávét közben..

De a fórumindító párja nem külföldön dolgozik, úgyh azt ne is keverjük ide mert teljesen más lenne szerintem a hozzáállása.

Nyilván nem a normál oviba hordás a probléma. Arra hosszútávú megoldások kellenek.

Egyébként pedig Budapesten az 1-1,5 órás utazások normálisnak mondhatók, hiába van helyben.

Én biztos vagyok benne, hogy mindenre van megoldás. Mi mindketten dolgozunk. Én kb 1 órát, a férjem 1,5 órát utazik. 5 évesek a fiaink, ovisok. Másfél éves koruk óta dolgozom én is, és megoldjuk az oviba hordást (én viszem őket, ő hozza), az orvoshoz járást, és a gyerekek betegségeit is, amiben az apa is részt vállal, konkrétan ő szokott velük táppénzen lenni.

Szerinted ha mindketten dolgoznak, akkor nincsenek otthoni feladatok? Pont ugyanazok vannak, csak kevesebb idő jut rá.

El nem tudom képzelni, hogy ne lehetne az APJUKRA bízni a gyerekeket pár óra.

Ami érdemi tanácsot tudok adni:

-nem emlékszem, mekkora a legkisebb, de ha belefér, akkor vidd hordozókendőben, így felszabadul a kezed, amivel még mindig bírsz bicajt hajtani, a másik kettőt rendezni.

-vegyél olyan bicaj után köthető kis gyerekszállító izét, amit tanácsoltak már, az nem lehet rossz dolog. No, nem egy autó, de használható.

-Foglalj délutánra időpontot az orvosnál, vagy estére, amikor a férjed otthon van, és a gyereket nem kell magaddal cipelni.

-Barátkozz össze játszón vagy ahol más anyukákkal, beszéljetek össze, hogy átpasszolod egyik délután a gyerekeket hozzá játszani, míg te elintézed az ügyeidet, másik délután tehozzád mennek az övéi.

-Beszéld meg ugyanígy az oviba fuvart. Biztos van, aki útba esik kocsival, beugranak a gyerekeid hozzájuk az autóba, hazafelé is elhozzák őket, cserébe ajánlj fel valamit.

-stb.

Ha ő a legjobb embere, akkor nem fogja kirúgni azért, mert néha napján a családjával van.

Ha jól értem, az építőiparban dolgozik. Mi most építkeztünk, és nálunk is volt, hogy 1-1 napon valamelyik srác nem jött, mert dolga volt...

Én magam vezető vagyok, az egyik legjobb kollégám nemrég jelentette be, hogy elmegy máshova dolgozni. Ha azon az áron nálam maradna, hogy elmegy 2 hét szabira, minden további nélkül elengedném. Igaz, nálunk amúgy is normális, hogy szabadságra mennek az emberek, akár 2 hétre nyáron, akár ha jön a kéményseprő/gázszerelő/stb, akkor akár fél napra.

Nem értem azokat a hozzászólókat, akik azt mondják, hogy tűrj, hisz mit vársz 2 gyerek után? Tényleg nincs önbecsülésetek?!?!?

Nagyon sok mindenben igazat kell neked adni.

Egyben biztosak lehetünk: ennek a helyzetnek nem az a megoldása, ha még jobban leterhelődik a fórumnyitó. A megoldás az alapok megreformálásban rejlik.

Válaszolva mindenkinek: végigolvastam az előbb is a fórumot, és igen, van a pasinak egy alap stílusa, ami nem elfogadható, de én elsősorban arra reagáltam, hogy nem hajlandó nem bemenni a munkába azért, hogy oviba vigyék a gyereket. Ahogy a fórumindító a férj fejéhez vágja, hogy a pasinak tudnia kellett volna, mire vállalkozik vele, hogy alapból van már két gyereke plusz a sajátja, és egy közös, de ezt a nőnek is tudnia kellett volna, amikor megszületett a negyedik gyermek, és azt is, hogy az ő feladata lesz nevelni, rendezni őket, míg a másik pénzt keres, és ez így van rendjén. Nyilván nem lehetetlen megoldani a dolgokat, de nagyon nehéz. Kettőt tehet: ha már oda jutott, hogy kell ennyi gyerek, akkor csinálni és nem nyafogni! Vagy előbb kellett volna átgondolni, mennyivel könnyebb lenne, ha a nagyira többet rá lehet bízni (persze ez sem elvárandó, hisz nem neki szüli a gyereket az ember), vagy annak tudatában, hogy van elég pénz a kasszában, fizetni egy babysittert, aki ilyenkor beugrik, vagy autót venni, ami nélkül lehet élni, de gyakran nem érdemes.

Magam előtt látok egy olyan szituációt, hogy van 3 gyerek, az egyik pici, a másik kicsi, a harmadik meg pötyi, ebből kettő lázas beteg, a harmadikat kéne oviba vinni, esetleg tél van, vihar, szél, hófúvás, de be is kéne vásárolni, orvoshoz menni. Az egyik ordít, a másiknak beázott a cipője, a harmadik nem bírja hajtani a biciklit... és ez megy minden nap. Megértem, hogy a férjnek "könnyebb" az, hogy "csak" elmegy dolgozni, de valakinek pénzt is kell teremtenie. Ha tudom, hogy egy türelmetlen, ideges, szervezni képtelen, nyafogós nő vagyok, és nehezen oldom meg a váratlan helyzeteket, nincs pénzem kocsira, pótnagyira, semmire, ami megkönnyítené a mindennapokat, akkor semmi szín alatt nem szülnék 3 gyereket, mert szerintem ők is megérzik, hogy anya egy idegroncs, és állandóan apával feszkózik.

Anyunak is van dolga....30 napból 28 reggel biztos ő vigyáz a fiamra amig beviszem a lányokat az oviba....viszont ami elhangzott már a szájából és igazat adok neki hogy együtt kellene megoldanunk a problémás napokat hiszen nem neki szültem a gyerekeket és a párom tudta amikor megismerkedtünk hogy van 2 lányom már tehát tudta mit vállal...És igen a párom számíthat rám mert amint írtam már én intézem el az ő dolgait is...ő alhat vasárnap 9 óráig és nem kell gondolkodnia azon hogy este hogy hozza el a fiát a mamától mert elmegyek érte

stb......

Es a parod szamithat rad? Toled megkapja a kello tamogatast a mindennapokban? Vagy rutinszeruen cseszegeted munka utan, sertodotten nem szólsz hozza es puffogsz magadban?

Mert a kulcs a kommunikacio. Ha 300 forintod van, azt kozolnod kell vele, ha tobbet szeretnel kolteni, akkor mondj konkret osszeget, hogy mennyit akarsz. Vagy keszits tervet heti menuvel es bevasarlolistaval.

Erdekes, azt tudomasul veszed, hogy edesanyad nem er ra segiteni neked ( ez is extra - tudom), de a,foallasban dolgozo ferjed eseteben ezt nem tudod megerteni....

"A főnöke is tudja hogy van 3 gyerek nemsokára 4 a háztartásba.."

Költői kérdés:ha már hárommal is ilyen nehéz az élet, jó ötlet még egy újabb baba?