Reménytelen szerelem (beszélgetés)

Na hali mindenkinek!

Ma reggel kizártam neki az irodaház ajtaját, hogy ne kelljen kerülnie. Együtt sétáltunk fel vele. Csak ketten voltunk. Kérdezgette mi újság, mi van a suliban, míg beszélgettünk egyfolytában a szemembe nézett. Ez így ment pár percig.

Aztán délelőtt feljött még kétszer az irodaházba, de mindig el voltam foglalva, így egy szót sem váltottunk.

Délben kitaláltuk a koleganőmmel, hogy rendelünk pizzát. Felhívtam őt, hogy kér-e. (Gondoltam végre nemet mond, mert eddig sosem tette.) Azt mondta, hogy most nem kér, de mindjárt feljön. Persze nem kellett sokat bíztatni, hogy egyen. Kettesben ebédeltünk. De nem mert sokat enni, mert otthon ugye várja az ebéd és feltűnő lenne, ha nem enne. Ő mondta.

Kicsit beszélgettünk még és elment. Hazafelé is az irodaházon keresztül ment. Így még találkoztunk.

Holnap reggel megint kizárom a házat, így lesz pár percünk kettesben.

Tehát a helyzet változatlan. Még mindig nem mondott nemet semmire.

Lehet, hogy ő alapból olyan, hogy szabadságra vágyik.

De biztosan érez valamit, hiszen előbb-utóbb mindig visszatér hozzád.

Jó volt olvasni a fejleményeket.

Abból, amit írsz számomra az jön le, hogy nem vagy számára érdektelen, de szerintem fél az érzéseitől. Talán még magának sem meri bevallani...

Én továbbra is drukkolok.

Ha nem lesz belőle semmi, ezek a percek megédesítik a mindennapokat.

Hali.

Volt egy fősulis tanárom, aki összejött az egyik hallgatóval, pedig nagy a korkülönbség köztük. (20 év tuti). Már gyerekük is van. Szóval ez nem akadály szerintem.

Én biztosan járnék a bulikba, ha már ő is ott van. Aztán majd lesz valami.

Sok sikert!

Hali!

Egyelőre semmi. Ma dolgoztunk mindketten. Sajnos őt a felesége hozta. Mikor kimentem járőrözni, elmentem a kazánház előtt (ő ott dolgozik), és kis idő múlva láttam, hogy arra biciklkizik a telepen, amerre én mentem, pedig arra semmi dolga. Délután a koleganőm hozott nekünk egy fél tortát. Én felhívtam Őt, hogy van-e kedve enni. Amint meghallotta, hogy én vagyok, nagyon kedves lett a hangja. Megkérdezte, hogy lejöjjön? Én meg mondtam neki hogy nehogy már én vigyem a helyébe. Jött is rögtön. Én a kolegámmal voltam. Mondtam neki, hogy vágjon magának. Levágott egy kis szeletet és benyomta. Kérdezte, hogy én készítettem-e mert finom. Kínáltam még, de azt mondta, hogy majd később visszajön és eszik még. Először le sem akart ülni, de rábeszéltem. Olyan zavarban volt, hogy amikor elmosta a tányért és a villát, kiesett a villa a kezéből. Olyan kis nyuszi ilyenkor. Kicsit beszélgettünk még és elment. Este fél 9-kor visszajött, én vágtam neki egy jó nagy szelet tortát és megette, aztán elmostam a tányérját. Nem voltunk egyedül, így nem tudtunk sokat beszélgetni. De megkérdezte, hogy melyik iskolában voltam gyakorlaton. Aztán csörgött a telefonja, mert az egyik kolegája kereste hogy hol van, ő meg azt mondta hogy a konyhán.

Este, mikor járőrözésből jöttem vissza, megláttam, hogy a fia áll a kapu előtt(az interneten láttam a srác képét). Kérdeztem tőle, hogy az apukáját várja-e. Mondta, hogy igen. Én meg mondtam neki, hogy nyugodtan menjen be hozzá. (pedig nem engedhetném be)

Sajnos utána jött értük az asszony, mert hétvégén nincs busz.

Szóval nem értem, ha nem is akar semmit, akkor miért jön mindig zavarba és miért nem mond semmire nemet. És miért nem meri megmondani, hogy éppen a portán van.

Valószínűleg nem lesz az egészből semmi, de olyan jó mikor itt van.

Legalább már tudom, hogy imád enni. Majd kihasználom :-)

Hát ennyi.

Helló!

Nincs semmi fejlemény?

Áá. Most is a főnöke hívatta be állítólag. A héten meg reggel 6ig dolgozik, én meg 7re megyek szombaton. De megpróbálok reggel korán beérni, hátha még találkozunk.

Addig is fel a fejjel mindenkinek :-)

hali

Helló!

Én igen, és ő sem küldött.Ez már a vég.

Ma bejöttem dolgozni és itt volt Ő. Bejött a portára leadni a kulcsot látszólag örült, hogy látott. De sajnos a kolegám is ott volt és nem nagyon tudtunk beszélgetni. Megint zavarban volt és látszott rajta, hogy nem akar indulni, de pár perc után már nem tudott mit mondani és elköszönt. Előtte megjegyezte, hogy úgy volt hogy én nem dolgozom ebben a hónapban. Mondtam neki, hogy minden szombaton itt vagyok. Jó volt újra látni és hallani a hangját.

Egyelőre ennyi.

Sziasztok.

Ismerős a helyzet :)

Hajrá, hajrá!

Köszönöm a segítséget, és az ötleteket. :)

Megpróbálom.

Szerintem próbáld meg randira hívni. De ne égesd fel magad mögött az utat addig ameddig nem biztos hogy összejöttök.

Ha küld olyan jeleket is hogy szeretne téged akkor van esélyed. Amikor elutasító jeleket küld lehet azért teszi mert bizonytalan önmagában mert ő idősebb mint te vagy.

Sziasztok!

Van attól rosszabb szerintetek ha:párkapcsolatban élsz, de párod nem érez irántad se szerelmet se szenvedélyt csak megszokást,de te ezt elviseled. Aztán megismersz egy olyan embert akivel úgy érzed mintha egy láthatatlan kötelék kötne össze és majd meg veszel hogy újra és újra láthasd, ráadásul egyszer olyan jeleket küld feléd hogy igen máskor meg nem. Az idő pedig vészesen pereg, mert a férfi sokkal idősebb tőled, de téged ez cseppet sem érdekel mert érzed:csak vele, benne van meg az a valami ami senki másban. A valami ami mindennél értékesebb és fontosabb, ami már önmagában képes betölteni benned azt az ürességet ami ez idáig kínzott hiába volt melletted valaki, csupán melletted volt mégis két külön világban éltetek és nem értettétek egymást.Az Élet különös fintora, hogy ezt a társat csak ilyen "későn" találtad meg, és lehet elveszi tőled hirtelen még mielőtt bármit tenni tudnál.Aztán maradsz majd a fájdalommal:igen Ő lett volna.

Szia Amanda. Tudom, milyen érzés. Én is így vagyok a volt barátommal. Néha úgy érzem, hogy már túl vagyok rajta, igaz a szívem legmélyén ilyenkor is tudom, hogy nem. Olyan az egész, mintha a lelkem akarna darabokra szakadni.

Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb valamilyen javulás várható majd. Bár inkább előbb. Kitartás!

Már volt hogy még magamnak is sikerült bebeszélnem pár napra hétre hogy túltettem magam rajta de ha meglátom vagy eltelik egy kis idő megint az van hogy érzem nekem ő kell. Nem volt köztünk csak egy részeg szilveszteri estét pár csók és táncoltunk.

Nekem az őszinte csók volt de ő lehet csak részeg volt. Már kb 5-6 éve tetszett aztán szerelmes lettem. Pontosan nem tudom. Épp ma gondoltam én is hogy lehet nekem ő van kijelölve az égiek által.

Te végül is össze jöttél azzal akit próbáltál elfelejteni?

minél jobban akartam elfelejteni.. annál nehezebben ment-aztán megadtam magam...:).

Hiszem,hogy a LÉLEK, AZAZ A SZIV igen IS TUDJA KI A lehetséges Lelkitárs.