Receptek (beszélgetős fórum)
Nekem is van 1-2,rengeteg hozzávaló amiről sohasem hallottam és mekkora többfogásos ételeket készitettek a szakácsok csak egy sima vacsorára,persze jómódu gazdáiknak.
Akkor voltam trilliomos, amikor a pénz halmokon csúszkáltunk.
Az Apám napszámba dolgozott, a Mamám elment vele felvenni a napi bérét előre.
Gyorsan haza ment vele, tudott venni 10 tojást érte.
Délben már csak 5-öt.
Este már semmit, talicskát az égig halmozva hozták a bolthoz, akinek nem volt tűzhelye, csak kiborította, akinek volt, gyújtósnak használta, a gazdagok azzal tüzeltek a kandallóban.
Millpengő...gyermekkoromban még láttam időseknél eltéve..ilyen régi papirpénzeket.Imádtam azokat a pici kiskönyveket amik többnyire a falusi életről szóltak, romantikusak voltak,de meg lehetett ismerni belőlük,hogy bizony milyen nehéz sorsuk volt,a betyárokról, a városi iparosok cégtáblái voltak a boritó belső oldalán.
Bizony sokat meséltek a szüleim a háború alatti és utáni nehéz évekről.Mindig megfogalmazódott bennem az a kérdés,hogy kinek volt a háború után kicsit jobb sora? Aki városban élt vagy aki falun?
Azt hittem, gánica lesz 😀
Imádok nagyon régi szakácskönyveket lapozgatni.
Óriási tudomány van bennük.
Egy olyan korszak életmódja és ételei, amit mi nem is ismerünk.
Így van.
Tökéletes csak az, aki tévesen annak hiszi magát.
Jobb lenne inkább a jót keresni
Ették ezeket a dolgokat mindenféle változatban, a változatosság kedvéért.
Azt nevezték életnek a háború utáni években.
Pl. dohányt használtak csere eszköznek, mert a pénz semmit nem ért.
Gondolom.Én városban nőttem fel és élek tehát amit a faluról tudok azt Anyukámtól tudom és falun élő távoli rokonaimtól hallottam.Főzni Anyukámtól tanultam , kiválóan tudott sütni és főzni.Az a generáció sokfélét tudott a legegyszerűbb ételtől a legkülönlegesebbikig.Ez vonatkozott a sütikre is.
Nem tudom, lehet, én kukorica PRÓSZÁ-nak ismerem, amit leírtál.
Nagyon régen, mikor elkezdtem dolgozni egy gyermekkórházban, ott találkoztam vele és azóta se ettem. Sokszor adták reggelire a gyerekeknek. Szerették :)
Bárkiben lehet valamiféle "hibát" találni, ha nagyon akar valaki.
Az nem puliszka? Édesanyám készitette télen és megcukrozta a tetejét,de szerintem natur is finom volt.Van aki tejet önt rá.
Valószínűleg úri házaknál akadt csak tejföl. Akinek volt tehene, az is vitte eladni az összes tejet.
Igen-igen, úgy bizony.
Azt szokták mondani nem az számít h honnan indulunk el, hanem az h hova érkezünk.
Bocs...dödölle.Igy helyes leírva.
Én arról még sosem hallottam, hogy göndörnek kell lenni a hajnak 😱😳
De értelek. Ha valaki gunyolni akarja a másikat, bármi okot találhat. :((((
Őt minősíti, azt tudnod kell.
Pl. itt még mindig lehet venni őket tenyésztésre.
[link]
Gánica...dödölle...sterc...zsámiska...
Talán mert nem vagy régi.
Rég volt? ..sajnálom.Egyébként Édesanyám is mesélte,hogy gyermekkorában csak hagymás zsirral locsolták meg .
Mifelénk is csinálták abból is, mert ha emberi élelem nem is volt, állatnak való akadt. Sok kukoricát daráltam, főleg a kis csirkéknek.
Érdekes,hogy régebben nem hallottam a "mangalicáról".
Édesanyám mindig ezt emlegette.Van vidék ahol dödölének hivják. Én is készitettem már de csak natur és a kisütött,de nem piritott oldalas és párolt sav.káposztával leraktam ,felváltva egy tepsibe és betettem a sütőbe,lepiritani a tetejét.Nagy sikere volt.
A zsír életfontosságú volt, emlékszem 1x egy 4-mázsás mangalicát vágtunk, azt hiszem még megvan egy kép is róla. Azok a pici cifra szegélyű fehér-feketében.
Engem már gúnyoltak azért is, mert csak hullámos a hajam, nem olyan göndör mint a mangalica szőre.
Neked megsúgom itt, h ne hallja senki más, magyar fórumon.
Olvastam, hogy kukorica lisztből is szoktak készíteni.
Igen, a szegények eledele volt, liszt, hagyma, krumpli mindig kellett, hogy legyen otthon.
Kockára vágott krumplit megfőzöm sós vízben, amennyi épp ellepi. Ha puha, kr. nyomóval összetöröm, de nem öntöm le a főzővizet, hanem abba bele. Annyi lisztet teszek hozzá, amitől kemény tészta lesz. Elég nehéz keverni, de kitartónak kell lenni. Lehet még sózni közben kicsit. 2-3 hagymát zsírban dinsztelek, pirospaprikával megszórom, és kb. 10 percig főzöm kevés vizet alá öntve, míg besűrűsödik. Ebbe a pörkölt szaftba mártogatott kanállal gombócokat szaggatok egy jénaiba, a megmaradt szafttal meglocsolom a tetejét és 180 fokon sütöm 20-25 percet. Mikor kész, a tányérba tett adagokat bőven meglocsolom tejföllel.
További ajánlott fórumok: