Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Pünkösd és a pünkösdi népszokások cikk

Pünkösd és a pünkösdi népszokások

Május legnagyobb ünnepe a pünkösd, elnevezése a görög "ötvenedik" (pentekosztész) szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Időpontja változó, május 10-e és június 13-a közé eshet.

A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon, amikor is Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a "hesspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné - járás.

A pünkösd eredete:

A zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon a hetek ünnepét a Sabouthkort (héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe), az aratás, az első gyümölcsök ünnepét.


Húsvét után az ötvenedik napon tartják, görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. A húsvéthoz hasonlóan egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep.

A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.


Több szokás kötődik a pünkösdhöz.

Pl. a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás, a törökbasázás, a tavaszköszöntés, a borzakirály, a rabjárás és még sorolhatnám.

A májusfát ekkor táncolják körbe, majd döntik ki.


A pünkösdi népszokásokról röviden:


- Pünkösdi királyválasztás:

Ez a szokás a középkor óta, a 17.-18. század óta ismeretes, még egy közmondás is ismert hozzá: "Rövid, mint a pünkösdi királyság."

A pünkösdi királyi címet a pünkösdkor rendezett ügyességi verseny (leggyakrabban lovas próbatétel volt, de a versenyben szerepelt tuskócipelés, karikába dobás) nyertese vehette át. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott, különböző kiváltságokkal, mint pl. minden lakodalomra hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott.


- Pünkösdi királynéjárás:

A Dunántúlra jellemző ez a szokás. 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak.


- Pünkösdölés:

Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik.

Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.

Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományokat gyűjtött.

Három jellegzetes típusa alakult ki:

1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.

2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még 4 lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.

3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.


Egy ilyen ének (mondóka):

„Elhozta az Isten

Piros pünkösd napját.

Mi is meghordozzuk

Királyné asszonykát.

Jácintos, jácintos,

Tarka tulipános;

Hintsetek virágot

Az Isten fiának!...”


- Tavaszköszöntés:

Ez a szokás visszavezethető a római Floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt (a növényvilág és a virágok istennője, görög nevén: Khlóris= Zöldellő, Viruló. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek a hitvese volt) köszöntötték.

Egyes helyeken a nap kora hajnalában az ablakokba, a ház kerítés-lécei közé zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) tűznek, azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.


- Törökbasázás:

Ez a szokás főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Ilyenkor egy kisfiút a társai felöltöztettek szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa, majd házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A szerepjátékért cserébe pénzt és tojást kaptak.


- Borzajárás (király):

Ez a szokás is főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek.

Hasonló, mint a törökbasázás, de ott a kisfiún bodzából készített köpeny van.


- Rabjárás:

Ez a szokás főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek.

Ilyenkor a fiúk összeláncolták a lábaikat, majd így mentek végig a falun a lányok után, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”


- Hesspávázás:

Udvarhelyszéken ma is élő pünkösdi szokás. A 10-12 éves gyerekek választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt, nyoszolyólányokat, a többiek a zászlóvivők lesznek. Ez a hesspávázó csapat kora reggel énekelve elindul (élen a királlyal, a királynéval és a királylánnyal) bejárni a falut.


- Párválasztó- és udvarló szokások:

Egyes vidékeken a legények egy szál pünkösdi rózsát csempésztek a kiválasztott lány ablakába. A lányok koszorút fontak, majd átadták a legénynek.

Mátkálás: a legény annak a lánynak aki tetszett neki egy kaláccsal és borral teli tálat küldött, ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.




Írta: tinendo, 2009. június 1. 21:03
Fórumozz a témáról: Pünkösd és a pünkösdi népszokások fórum (eddig 3 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook