Pocsék anyák klubja (beszélgetős fórum)

Sokakkal - talán a többséggel - ellentétben úgy gondolom, hogy ha ekkora vágy volt a gyermek után, akkor érte, értük mindent meg fogtok oldani. Nyilván nem lesz fáklyás menet, és csodában sem kell reménykedni, mások segítségére sem szabad appelálni, de nagy fizikai és lelki erőt is tud adni a problémák megoldásához a család.

Én úgy látom, hoyg ahol a szorgalom és a motiváció megvan, ott egy ügyes anyuka, apuka a semmiből is pénzt tud teremteni. óriási előny sokakkal szemben, hogy van stabil munkahelyetek, a félállás is.

Tök megertelek, ugyanigy voltam, azzal megspekelve, hogy nekem a szüles utani hetek, honapok fizikailag horror voltak mindenfele fertözesek miatt, amik egy 2. terhessegnel is vissza fognak jönni. Kicsi a hazunk 54 nm, oriasi az adossagunk, anyagilag kenyelmesen megvagyunk, de semmi luxus, mindketten egesz napos munkaban dolgoztunk, most en felallasban, a parom 2 allasban, hogy meglegyen a penz. Nem kellett nekünk meg egy gyerek.

Erre a fiam 2-3 eves lett es egyertelmüen vagyakozni kezdett egy kisteso irant, nem is vagy volt ez, hanem inkabb teny, hogy neki van es lesz tesoja. Hat beültette a bogarat a fülünkbe, a vagyakozas nem szünt, igy most 19. hetes terhes vagyok. :)

Es fogalmunk sincs, hogy lesz, majd kialakul, de mar mind ugy erezzük, hogy igy lesz teljes a csaladt.

Ebbe a nem öröklésbe én is jól beleszaladtam. Az első fiú, az öccse 4 évvel fiatalabb. A méret stimmelt volna, a szezon viszont nem, téli ruha nyáron volt jó, nyári télen.

1 évre rá lány született. Nem tudott sokat örökölni, mert nagyon fiús cuccok voltak, aztán 1,5 éves korára utolérte méretben a bátyját.

10,5 évre rá újabb lány. Az előző ruhák nagy része már meg sem volt, a többi meg szörnyen kiment a divatból, 1-2 cucc maradt itthoniinak. Két évre rá fiú, a szekrényben a sok habos-babos cucc, amiket a nagyszülők összevásároltak, ráadásul már most csak 1 méret van a ruháik között.

Tehát új gyerek, új ruhatár.

Így valahogy. Pedig amikor az első kisfiam megszületett megfogadtam, hogy agresszív játékokat soha nem engedek be az életébe. Egy ideig ment, de ahogyan nőtt beadtam a derekam. Aztán rájöttem, hogy a fiúk évszázadok óta kardoznak, lőnek parittyáznak. Miért tennék éppen most másképpen?

A számítógép az egyetlen amit csak időkorlátozással használhatnak. Érzékenyek, ezért rövidebb idő és egy szelíd játék is elég nekik ahhoz, hogy bepörögjenek tőle. Na meg sokan vagyunk erre az egy gépre.

Biza en is,mert ha nem tennem akkor kaja sem lenne es ehezhetnenk a koszos lakasban:)

Nekunk szivacskardunk van,meg 'lezerpuskank'..Meg muanyag katonak..Egy kisfiou megsem jatszhat babakkal-szerintem.

Annyira nem gorcsolok ra,sot..De ha egy lenne,akkor nagyon rajta lennek hogy legyen neki tesoja.Viszont neked azt javaslom hogy pihentesd egy kicsit ezt a kerdest.2 gyerek rengeteg lemondassal jar,nalunk ez szinte megtriplazodik pl anyagiakban.Egy pelda:szulinapjuk lesz,bicajt kertek..2 bicaj benne lesz kb 250 euroba..Ha lenne koztuk korkulonbseg akkor pl a nagy kinott bicajat hasznalhatna a kicsi..De nincs,szoval evvan:)Szulinapi buli-szigoruan csak csaladnak-kb 100 euro plusz elmegyunk csaladdal vacsorazni -ez csaladi tradicio nalunk minden jeles unnepkor elmegyunk etterembe vacsizni- kb 100 euro..szoval a szulinap benne lesz durvan 500 euroba..Nem panaszkodas nem is dicsekves,csak hogy erzekeltessem mennyibe van pl 2 gyerek szulinapja.

Ruhabol cipobol szinten dupla mert hiaba nagyobb a kisfiam,nem adom a lanyra a kinott ruhait,azok nagyon fiusak.Kiveve nehany nadragot,pl farmer szabadido gatya:)

Ha már belefogtam, leírom, mi a véleményem az anyagiakról.

Ha egyelőre kicsi a lakásod, és nem tudod, mikor fog ez változni, ne szülj gyereket. - mondják néhányan.

Ha meg kivársz, és későn szülsz, jön a miért nem hamarabb.

Kevés az az ember, akinek már az elején optimálisak a körülményei, és még kevesebb az, aki mindenki szerint jókor szül. Viszont mindenkinek joga van utódhoz.

Oké, ne szülj úgy, hogy nincs munkád, meg a párodnak sem, vándorolsz albérletből albérletre. Nem tudnád így élvezni az anyaságot, és ez a gyereken is nyomot hagyna.

De a 30, vagy 40 m2 nem lehet akadály. Mert a boldog gyerekkor nem ettől függ.

Elhiszem, hogy vannak olyanok, akiknek az anyagi biztonság a legfontosabb. És azt is elfogadom, hogy vannak tipikusan egy gyerekre kalibrált párok. Ha így kerek az életük, akkor a legjobb döntés, hogy nem vállalnak több gyereket.

Csak a mai világban marhára kevés az, hogy van saját lakásod, meg jó munkád, és ezekre építve vállalod a másodikat, harmadikat.

Mert mindez köddé válhat, elküldhetnek, nem tudod fizetni a hitelt, vagy a rezsit, lehet beteg a gyereked, és a gyógyíttatása vihet mindent. Ezekre nem lehet felkészülni.

Én úgy gondolkodom, hogy most megélünk valahogy 5 gyerekkel is, ha meg gond adódik, megoldást keresünk. Mert visszaadni ugye 1-et sem lehet.

Sziasztok! Elaludtak a gyerekek, jöhet az anyóstéma:

Ne kell feltétlenül szeretni az anyósunkat, még csak kedvelni sem muszáj. Hiszen lehet, hogy pont az ellentétünk, lehet, hogy nehéz természet, meg ezer más okunk is lehet rá.

De a minimális tisztelet jár neki, mint anyának. Mert lehet, hogy most egy fúria, az is lehet, hogy nem volt tökéletes anya (legtöbbünk nem az), de a világra hozta, és felnevelte azt az embert, akit szeretünk, és aki a gyermekeink apja. Tehát nélküle a mi családunk sem létezne.

Ennek is, mint sok minden másnak, a kommunikáció, és a másikra figyelés az alapja. Érdemes meghallgatni, mert valószínűleg van hasznosítható dolog is a mondanivalójában. És érdemes vele megossztani az fenntartásainkat a hallottakkal kapcsolatban. És ha már kialakul a beszélgetés, akár az is megeshet, hogy közelítenk az álláspontok. Mert a lényeg az, hogy hagyjuk, hogy az életünk része legyen, de ne engedjük uralkodni rajta.

Írok egy példát:

Anyós azt mondja, adj feles tejet a gyereknek. Mondod, hogy akkor már inkább tápszer. Anyós: az én fiam is tehéntejen nőtt fel. A válasz: Tudom, és szép szál ember lett belőle. De mostanában annyi az allergiás gyerek, mert még a házaknál is minden vacakkal tömik a teheneket, jobb biztosra menni. Anyós: De a tápszer műanyag. Erre te: Szerencsére már spkat változott az összetétele. De 30 éve még inkább én is a tehéntejet adtam volna, mint maga.

Egy ilyen helyzetben nincs vesztes. Anyós igazolász kapott, amiért tehéntejet adott a fiának, te meg adhatod tovább a tápszert.

Jó, lehet, hogy hülye példa volt, de a lényeg azt hiszem érthető.

Sokszor az a kifogás, hogy anyós nem nyit felém, én minek tegyem. Erre azt mondom, nyilván fiatalabbak, és jó esetben rugalmasabbak vagyunk nála, tehát adja magát, hogy mi vegyük fel a diplomáciai kapcsolatot.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy milyen érzés egy férfinak, ha szidják, leszólják az anyját. Biztosan nem kellemes neki sem, hogy az életében szereplő 2 legfontosabb nő marja egymást.

Azt is fontosnak tartom, hogy minden gyereknek lehessen kapcsolata a nagyszüleivel. Mindegyikkel. Pedig sokszor olvasom, hogy el kell tiltani a gyereket anyóstól. Csak ezzel a gyerektől is elveszünk valamit, és nem is keveset. És az sem lehet túl jó érzés, ha engedjük ugyan a gyereket, de azon parázunk, miket mond rólunk a mama, közben is is fűtjük a srácunk fejét anyós ellen.

És még egy gondolat: sohasem tudhatjuk, milyen anyósok leszünk.

Persze most mindenki azt mondja, Ő tuti nem szól bele a gyereke életébe.

Én is ezt hittem, amikor picik voltak a nagyok. Azóta meginogtam. Látom a hibáikat, gyengéiket, és félek, hogyan fogja ezt kihasználni a leendő párjuk. Mert nem akarom, hogy bántsák Őket.

A 15 éves fiam áldott jó természet. Ha feldobok két munkát, viszi a nehezebbet, mondván a húga úgyis rábeszélné, megelőzi a vitát. De ezer ilyen esete van. Mi lesz, ha olyan párt talál, aki ezt kihasználja?

A lányomnak minden sértő szó fizikai fájdalmat okoz. Mit fogok érezni, ha a férje majd diorekt megalázza, bántja?

Ne értsetek félre, nem akarok fúria anyós lenni, aki nem tudja elengedni a gyereke kezét. Igyekszem majd befogni a számat. De már nem vagyok annyira biztos benne, hogy ez minjdig sikerülni fog.

Na meg szerintem akkor sikeres a fogantatás, ha mindkét fél akarja. Esküvőnk utána én azonnal akartam, nem jött össze, kihagytunk egy kis időt, akkor már a férjem jobban akarta, első alkalommal sikerült. Na mindegy, lehet, h csak véletlen.

És ha tényleg baj lenne, akár terhesség során, akár utána, akkor verhetem a fejem a falba, hisz a család megmondta, hogy második gyereket NE. Vagy ha anyagilag nem tudnám úgy nevelni. Én sem sokmindenről tudok lemondani, nekem is vannak igényeim. Akkor meg attól lennénk boldogtalan, hogy nem vehetem meg a mittudomén kilószámra a pisztáciát.

Vagy nem lenne elég időm az első gyerekre se. Akkor meg attól szenvednék, nem lenne elég időnk csak úgy lófrálni a játszótéren, barátkozni, közös programokat szervezni itt a többiekkel, mert nekem különböző korú gyerekeim lennének stb. Nem lenne idő, pénz, energia moziba menni a férjemmel ,tornázni a barátnőmmel. Stb., stb.

Csak akkor ne is gondolnék rá.

(ja ,és nem utolsó sorban nagyobb lakás kéne pár év múlva)

De benned - ha jól veszem ki - nincs is annyira vágy harmadikra, mert kitölti az életed a meglévő kettő.

Az en ferjem is halogatos:)szerintem nagyon sok pasi ilyen..

Egyebkent nem hangzik butan amit irtal..En is adnek legalabb egy eselyt:)Ha nem jon ossze akkor nincs gaz,megy az elet tovabb ugy ahogyan eddig,,Ha meg igen,akkor boldogsag.

Nem tudom miert tuztem ki ezt a kort..Most van annyi problemam egeszsegugyileg,hogy szerintem belertelik 1-2 evbe mire rendbe jovok.Az ikrek mellett nincs annyi idom magamon agyalni,de valamiert ugy erzem,ha mar eleg nagyok lesznek ahhoz hogy tudjak mit jelent egy kisteso talan ok is szeretnenek majd egyet..Vagy kettot,megint,hiszen van ra esely hogy ujra ikreim legyenek:)

Pontosan megfogalmaztad!

Gondoltam már olyan hülyeségre, hogy mondjuk egy alkalommal (peteéréskor) esélyt adunk a babának ,ha nem jön, lemondok róla. (jó bután hangzik.)

A férjem.. hát passz. Szeretne. De... Az elsőt is szerintem azért akarta, mert ahogy ő fogalmazott, ha akkor nem jön össze, hallgathatott volna tőlem eleget. Ő olyan halogatós típus. Kábé életünk végéig halogatna mindent. Fél. Én is félek. A csavar a dologban az, hogy azt sem mondja, hogy NEM.

Miért pont amikor 10 évesek lesznek?

Szoval valamiert szeretnel meg egy babat,csak pontosan nem tudod megfogalmazni miert is:)Ha realisan nezed az eletedet nem fer bele meg egy baba,de az erzeseid szerint maris belevagnal egy ujabb terhessegbe:)

Nehez ugy..Nalam ez megoldodott mert egybol ikrek lettek:)De egyelore nem szeretnek harmadikat:)Mikor kb masfel evesek voltak,szerettunk volna,probalkoztunk is,nem jott ossze,azota kiderult egeszsegugyi okok miatt..Most azt mondom ha nagyobbak lesznek,kb 10 evesek ismet megprobaljuk.Igaz en mar addigra 'nagymama' koru leszek.

A ferjed is szeretne meg egy babat?

Nem fogjátok érteni, de nekem ez nem élet, hogy mindent meg lehet oldani, mert ugye most van egy kényelmes életünk, szép otthonunk, klassz környezetben, anyagilag is olyan ,mintha pont hárman tudnánk belőle szépen megélni.

Kis agyammal tudom ezt!

De amúgy meg minden nap ezen gondolkozom, nem értem magam, hogy miért akarok én másodikat, hisz itt van a meglévő gyerek, nem is rég született,- ahogy mások mondják: még meg sem tapasztaltam igazán, hogy milyen a gyereknevelés, még nem volt beteg, még ahova leteszem, ottmarad stb., még nem kellett rá igazán költeni.

közben már abbahagytam a fogigátlót, de úgyis tudom, hogy védekezni fogunk (már bocs), szóval csak magamnak csinálom a cécót...jobb lenne nem is gondolni rá.

A kisfiam lazas,a teso elment oviba.Van 3 oram hogy kitakaritsak,ebedet fozzek,egy beteg gyerekkel foglalkozzam,elvigyem dokihoz..O Nagy Irisz kerlek segits hogyan oldjam meg?:DD

A feneket,hazajott a parom,jatszik a gyerekkel,a kicsi lanyt elvitte oviba,es szigoruan ramparancsolt hogy 'pihenjek'..

Annak idejen ahol eltem az onkormanyzati garzonlakasok 30 es 40 negyzetmeteresek voltak.30 az egy gyerekkel 40 a 2 gyerekkel rendelkezo hazasparoknak..Van az ugy hogy az ember kartondobozbol kenytelen oltozkodni.Mikor mi idekoltoztunk a legelso nap a lanyom fejjel lebukfencezett a lepcson..Korhaz,tobb mint 8 orat toltottunk ott az egesz csalad,az ikrek akkor voltak 1 evesek..Bizony tobb mint egy hetig kartondobozbol oltozkodtunk,mert egy nap csak egy szobat tudtam szalonkepesre kitakaritani a 2 gyerek mellett..Tobb mint 3 hetbe telt mire elfogadhato allapotba kerult a kero:)

A masik hogy nincs mindenkinek penze egyszerre mindent megvenni..Nalam is valoszinu a szekreny lenne a legutolso a sorban..

Aha.

Hát néha lehetnék erősebb akaratú. Trenírozom magam..

Próbálj meg kicsit jobb véleménnyel lenni a feleségedről.

Tudom, nekem is volt ,hogy bizonyos magatartásformákról elmondtam a nem túl jó véleményem, de nekem sem kéne!

Egyetertek veled, bar a parom meg nem anya es egyelore nem is lesz, mert fiatalnak (26) tartja magat az anyasagra.

Ket megjegyzes: az anyagiak szinte minden nonek fontosak, de vannak, akik maskeppen sulyozzak a fontossagi sorrendet. Igen, van olyan no is, aki alberletben lakik a parjaval es ugy szul es van, aki 30 negyzetmeteren lakik, mert ennyi az o tulajdona (vagy a ferfie, akivel el). Jo szandekkal es szeretettel sok minden athidalhato.

Ha jol ertem az ellentetes felfogast, ha a ferfi nem tud egy Southfork Ranch meretu hazat felmutatni, akkor lepni kell egy "eletkepesebb egyed" fele. De vegul ez sem az igazi, mert ott tobb generacio elhet egyutt es itt mindenki utalja az anyosat...

Errol mar tobbszor kifejtettem a velemenyemet, most utoljara. A parom is megprobalt - annak ellenere, hogy nem lakik velunk - anyu ellen uszitani, mig az o csaladja szent volt a komplett pszichopata occsevel egyutt, illetve oda le kellett menni minden het vegen a 280km ellenere.

Nem vagyok turelmes alkat, de a Bekesseg kedveert probaltam eszervekhez ragaszkodni.

Nem ment. Aztan egyszer kiborult a bili, amit nehany torott butor bant es az egyik szobank ugy nezett ki, mintha minden darabot egy tuz utani leertekelesen vettem volna.

Azota a parom is tiszteletben tartja, hogy nekem is van csaladom, megha az nem is teljes.

Zselyke: egyszer mar beszeltem veled errol, de tovabbra is tartom. A parom is olyan eros akaratu, urhatnam no, mint te vagy. Nem szeretem ezt a notipust, de mit tegyek ha beleszerettem anno es ez a mai napig tart.

Ti szerettek megprobalkozni az iranyitassal es minden, kompromisszumokra iranyulo probalkozast elutasitani. Parom elment egy munkahelyre dolgozni, mondtam nem lesz jo, de kototte azt a bizonyos ebet.

Jo, tegnap kirugtak a harmadik honap utan. Az en vallamon sirta ki magat es mast hibaztatott...

A kettő kizárja egymást?

Nyilván előfordul ilyen mindenkivel.

A védőnő illemből mondta, nem? Hogyhogy váratlanul ment, nem időpontra szokott?

Hát én ezt nem így látom. De mindegy.

még azt is fontosnak tartom, hogy milyen ruhát adnak a gyerekre. azt szokja meg. A renddel ugyanez a helyzet. De minden mással. Például hogy milyen pofát vágunk a gyerek előtt. Milyen szavakat használunk. Vagy pl. fontos, hogy mit lát ,hogy más emberekkel hogyan viselkedünk.

Mondok még egy esetet: amikor csendes utálat van!

Fú! Az még tán rosszabb.