Pattogás, kattogás a fülben

A legfrusztrálóbb talán az egészben, hogy kívülről semmi nem látszik. Aki nem tapasztalta, könnyen azt gondolhatja, hogy „biztos csak egy kis fülzsír”. Pedig a tartós pattogó, kattogó hangnak többféle oka lehet, a fülkürt működési zavarától egészen az állkapocsízületi problémákig.

És ha valami évekig fennáll, érdemes nem egyszerűen együtt élni vele, hanem megpróbálni kideríteni, honnan származik.

Az első kérdés: pontosan milyen pattogásról van szó?

Ez sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnánk.

Nem mindegy például, hogy a hang:

• nyeléskor jelentkezik,
• ásításkor vagy szájnyitáskor hallható,
• állandóan ismétlődik,
• szabályos ritmusban kattog,
• csak bizonyos testhelyzetben jelenik meg,
• együtt jár bedugult vagy „vattás” fülérzéssel,
• a saját hangunk furcsán visszhangzik,
• vagy az állkapocs mozgatásakor változik.

Az sem mindegy, hogy egyik vagy mindkét fülben tapasztalható. A pattogás önmagában nem feltétlenül jelent komoly betegséget. Viszont több évig fennálló panasz esetén már érdemes célzottan keresni az okot.

Az egyik leggyakoribb lehetőség: a fülkürt működési zavara

A fülkürt, vagyis az Eustach-féle kürt a középfület köti össze az orrgarattal. Többek között az a feladata, hogy kiegyenlítse a dobhártya két oldala közötti nyomást. Normális esetben nyeléskor, ásításkor vagy rágáskor megnyílik.

Ha azonban nem működik megfelelően, jelentkezhet pattogás, kattogás, bedugult fül érzése, tompább hallás, fülzúgás vagy nyomásérzet.

A fülkürt működését több dolog is befolyásolhatja. Például:

• tartós orrnyálkahártya-gyulladás,
• allergia,
• gyakori megfázás,
• arcüregi problémák,
• az orrgarat tartós gyulladása,
• egyes esetekben reflux.

Az allergia azért is lehet érdekes, mert az orrnyálkahártya tartós gyulladása a fülkürt környékének működését is befolyásolhatja. Ezért ha valakinek évek óta pattog a füle és mellette rendszeresen bedugul az orra, tüsszög, folyik az orra vagy allergiás tünetei vannak, ezt érdemes megemlíteni a fül-orr-gégésznek.

Mi van akkor, ha a fül egyébként teljesen normális?

Ilyenkor jön egy érdekesebb lehetőség: a középfül apró izmainak akaratlan összehúzódása.

A középfülben két nagyon kicsi izom található, amelyek a hangátvitel szabályozásában vesznek részt. Ritkán ezek ismétlődő, akaratlan összehúzódása okozhat úgynevezett középfüli myoclonust. Ennek a hangja lehet kattogás, pattogás, ropogás, zümmögés, flutterezés vagy akár dobbanásszerű zaj. Gyakran ritmikus, de nem feltétlenül követi a szívverést.

Ez azért tud különösen bosszantó lenni, mert a vizsgálat pillanatában akár semmi sem látszik.

A dobhártya mozgása néha megfigyelhető a vizsgálat során, de nem minden esetben. A kivizsgálásban hallásvizsgálat, tympanometria és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat is szerepet kaphat.

Ha tehát valaki azt mondja, hogy „Olyan, mintha valami folyamatosan kattogna a fülemben, de nincs ott semmi”, az nem feltétlenül képzelődés. Létezik olyan fülészeti állapot, amelynél valóban egy apró izom ismétlődő működése hozza létre a hallott hangot.

Néha nem is a fül a hibás

Ezt sokan nem gondolnák. Az állkapocsízület, vagyis a temporomandibularis ízület problémái szintén okozhatnak fül környéki tüneteket. A rágóizmok túlfeszülése, fogszorítás, éjszakai fogcsikorgatás vagy az állkapocsízület működési zavara járhat kattogással, fülpanaszokkal, fülzúgással vagy fülfájdalommal.

Érdemes ezért megfigyelni:

• Ha nagyra nyitod a szád, változik a fülben hallott pattogás?
• Ha összeszorítod a fogaidat, erősebb lesz?
• Rágás közben változik?
• Van kattogás az állkapocsban?
• Reggel fáj vagy fáradt a rágóizmod?
• Gyakran fáj a halántékod?

Ha ezek közül több is igaz, akkor lehet, hogy nem kizárólag a fül irányában kell keresni a megoldást.

A fülzsír is okozhat furcsa hangokat?

Igen, de ha valami évek óta fennáll, nem érdemes automatikusan erre fogni. A fülzsír felhalmozódása okozhat halláscsökkenést, bedugult érzést és megváltoztathatja azt is, ahogyan a saját hangokat érzékeljük. A fül vizsgálatával ez viszonylag egyszerűen ellenőrizhető.

Ugyanez igaz a középfülben lévő folyadékra, a dobhártya eltéréseire vagy más középfülproblémákra is. A tympanometria például éppen a középfül működésének vizsgálatára használható.

És ott van a tinnitus is

A tinnitusról legtöbbször a sípolás vagy zúgás jut eszünkbe, pedig ennél változatosabb lehet. Egyesek kattogást, zümmögést, recsegést vagy más belső hangot érzékelnek. A tinnitusnak számos lehetséges oka lehet, többek között halláscsökkenés, fülészeti problémák, állkapocsízületi eltérések vagy bizonyos gyógyszerek.

A pattogó hang tehát lehet egyfajta tinnitusos tünet is, különösen akkor, ha nincs olyan mechanikus jelenség, amely a hangot magyarázná.

Mit érdemes kivizsgáltatni, ha évek óta tart?

Nem feltétlenül kell rögtön a legbonyolultabb vizsgálatokkal kezdeni. Egy évek óta fennálló fülpanasznál általában érdemes fül-orr-gégészeti vizsgálattal és hallásvizsgálattal kezdeni.

A kivizsgálás része lehet:

• Fülvizsgálat: megnézik a hallójáratot és a dobhártyát.
• Hallásvizsgálat, audiometria: kiderül, van-e halláscsökkenés, milyen típusú és fennáll-e különbség a két fül között.
• Tympanometria: a középfül és a dobhártya működéséről ad információt.
• Fülkürt működésének vizsgálata: különösen akkor lehet érdekes, ha a pattogás nyeléssel, ásítással, repüléssel vagy nyomásváltozással függ össze.
• Orr- és garatvizsgálat: allergia, krónikus orrnyálkahártya-gyulladás, arcüregi problémák vagy egyéb eltérés keresése miatt lehet fontos.
• Állkapocs és rágóizmok vizsgálata: ha a panasz együtt változik az állkapocs mozgásával, érdemes fogorvosi, szájsebészeti vagy állkapocsízületi szakvizsgálatot is mérlegelni.

Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat, például CT vagy MRI is szükségessé válhat. Tartós fülzúgásnál azonban a képalkotás nem automatikus: az egyoldali tünet, a pulzáló jelleg, az aszimmetrikus halláscsökkenés vagy neurológiai tünetek befolyásolják, hogy szükség van-e rá.

Érdemes azt is megfigyelni, mikor pattog

Ez elsőre jelentéktelennek tűnhet, de az orvosnak sokat segíthet.

Érdemes akár néhány napig feljegyezni:

• melyik fülben hallod,
• egyszerre vagy felváltva mindkettőben,
• nyeléskor jelentkezik-e,
• ásításkor változik-e,
• rágás közben erősödik-e,
• állkapocsmozgatásra megváltozik-e,
• fekve rosszabb-e,
• csendben feltűnőbb-e,
• együtt jár-e bedugulással,
• van-e hallásromlás,
• van-e szédülés,
• követi-e a szívverést,
• megfázás vagy allergia idején erősebb-e.

Az utóbbi különösen fontos.

Ha a hang pontosan a pulzussal együtt jelentkezik, az már más kategória, mint az egyszerű kattogás vagy pattogás. A pulzáló tinnitusnak lehet éreredetű oka, ezért ezt mindenképpen érdemes orvosnak jelezni.

Mikor ne várjunk vele?

A több éve fennálló, változatlan pattogás önmagában nem jelenti azt, hogy komoly baj van. Ettől függetlenül bizonyos tünetek mellett nem érdemes hónapokig várni.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a pattogáshoz:

• hirtelen hallásromlás,
• jelentős szédülés,
• erős fülfájdalom,
• fülfolyás,
• újonnan kialakult egyoldali tünet,
• pulzussal együtt jelentkező hang,
• vagy neurológiai tünet

társul.

A hirtelen kialakuló halláscsökkenés például sürgős orvosi értékelést igényel.

És ha már évek óta tart?

Talán ez a legfontosabb része. Az, hogy valaki évek óta együtt él vele, még nem jelenti azt, hogy nincs értelme utánajárni. Lehet, hogy végül tényleg csak egy ártalmatlan, de zavaró jelenség marad a háttérben. De az is lehet, hogy fülkürt-működési zavar, allergiás vagy orrgarati probléma, állkapocsízületi eltérés, hallásprobléma vagy ritkább középfüli izomeredetű jelenség áll mögötte. És sokszor éppen az a gond, hogy az ember megszokja.

„Már tíz éve ilyen.”

„Biztos ilyen a fülem.”

„Már voltam vele orvosnál, azt mondták, nincs semmi.”

Csakhogy a „nem láttak semmit” és a „mindent célzottan megvizsgáltak” nem feltétlenül ugyanaz.

Ha tehát valakinek régóta pattog, kattog vagy ropog a füle, érdemes nem csak azt elmondania a rendelőben, hogy „pattog a fülem”, hanem minél pontosabban leírni, milyen hang, mikor jelentkezik, mi váltja ki és milyen egyéb tünet társul hozzá. Néha éppen egy ilyen apró részlet visz közelebb a magyarázathoz.

És ha valaki évek óta hallgatja ugyanazt a kis patt-patt-patt hangot, talán már csak azért is megérdemli, hogy egyszer kiderüljön, mi csinálja.