Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Párkapcsolati súrlódások, avagy hogy tartsuk életben a szerelem lángját a szürke hétköznapokban... fórum

Párkapcsolati súrlódások, avagy hogy tartsuk életben a szerelem lángját a szürke hétköznapokban... (beszélgetős fórum)


1 2
52. 86a3fa430b (válaszként erre: 51. - Annus0625)
2011. dec. 9. 14:28

en sosem hergelnem a lanyokat az apjuk ellen de a nagylanynak rosszul esik hogy az apja kisetalt az eletebol

nem ugy de a mindennapi eletbol

figyelek rajuk nagyon

szeretem oket

miattuk lett a ferjem elhanyagolva reszben

nekem legalabb itt vannak ok

sokat fogytam

valtozok kivul belul

51. annus0625 (válaszként erre: 50. - 86a3fa430b)
2011. dec. 9. 13:53
Szerintem beszélgess sokat veluk, foleg a lányoddal. Épp a legnehezebb korban van, ok még máshogy látják a dolgokat. Szerintem fontos, hogy annak ellenére ami koztetek tortént, ne séruljon a kapcsolat a gyerekek és az apjuk kozott. Ha idosebbek lesznek, majd másképp fogják látni a helyzetet, de most még szukséguk van az apjukra. Jól teszed, ha szórakozni jársz, kikapcsolódsz. A mozgás pláne segít, feltolt boldogsághormonnal, lehet még a kulsod is megváltozik. Válts frizurát, érezd jól magad a borodben, probáld a javadra fordítani a helyzetet és élvezd ki az életet, hisz még fiatal vagy ;-) puszi
50. 86a3fa430b (válaszként erre: 49. - Annus0625)
2011. dec. 9. 13:14

nagyon kedvesen irsz

koszonom

remenykedek es bizom abban hogy a dontese nem volt hiabavalo

majd kialakul

csak a gyerekek miatt vagyok egy kicsit kiborulva mert latom a nagylanyomon,hogy megviseli hiaba mondja ,hogy jol van

o 12 eves

a kicsi 5 eves es valahogy jobban birja

erosebb talan

de azert most magamat akarom osszerakni

jarok tornazni es baratnozni

szoval elvagyok de faj a dolog

49. annus0625 (válaszként erre: 47. - 86a3fa430b)
2011. dec. 9. 12:05
Értheto, ahogy érzed magad, hisz nem rovid idorol van szó, amit a párod csak úgy kidobott az ablakon. Viszont buszke lehetsz magadra, eros vagy és próbálod pozitívan venni a dolgokat. Meglátod minden a legjobban fog alakulni. Elobb utóbb Rád talál a szerelem és meg fogsz tanulni újra bízni egy olyan férfiban aki imád és mindenért kárpótol :-)
48. annus0625 (válaszként erre: 44. - Micimaci87)
2011. dec. 9. 11:59
Na akkor rendesen megtaláltuk egymást. Nagyon is hasonlítanak a párjaink, talán túlságosan is :-D Annyi a kulonbség, hogy az enyém nem egyke, hanem nagyon késon szuletett, így a testvérei szinte felnottek voltak, mikor o megszuletett...de amugy ugyanilyen. Nálunk is volt már, hogy a kezébe adtam azt amit éppen megkritizált, hogy nem jól csinálok. Én nem vagyok annyira maximalista, de sokat változtam már én is e tekintetben, azelott sokkal inkább szétszórt voltam. Csakhogy zavar, hogy azt érzem, hogy állandóan meg kell felelnem neki, holott o azt mondja ez butaság. Talán a gondolkodásmódomon kellene változtatnom, kicsit onzonek lennem és nem annyit aggódni azon, hogy minden megfelel-e neki amit és ahogy csinálok. Emellett viszont nagyon kedves és amikor csak módja van rá kimutatja és ki is mondja, mennyire szeret és hogy én vagyok az élete értelme :-)
47. 86a3fa430b (válaszként erre: 46. - Micimaci87)
2011. dec. 8. 16:31

sajnalom,de en mar nem hiszek benne ,hogy akar csak 1 kapcsolat is mukodhet

most nem vagyok tul jo velemennyel semmirol

meg tul friss nekem,amugy pedig optimista vagyok

en feladtam mindenemet erte,talan ez volt a baj

az eletemet adtam neki erre 17 es fel ev utan kozolte hogy nem szeret

2 gyerek akik itt maradtak velem es ok is erzik a valtozast

rajtuk is csattan az hogy az apjuk mar nem akarja megoldani a problemat es elment

nincs jo tanacsom

33 vagyok es egy vilag omlott bennem ossze

tudom nem vagyok egyedul de akkor is

46. micimaci87 (válaszként erre: 45. - 86a3fa430b)
2011. dec. 8. 15:47

olvastam, h mi történt veled, és nagyon sajnálom! Már, ahogy leírtam, nálunk is (nagy) gondok voltak, most lecsillapodtak...jobban odafigyel rám a párom mint valaha, úgy érzem!

Amúgy sok mindenben hasonlítunk: egyformán szükségünk van a testiségre, közeledésre, szeretetre, együtt társasjátékozunk, sétálunk, vagy éppen tervezgetünk.

Ő egy olyan családban nőtt fel, ahol apuci volt a főnök, anyucija nem ügyelt arra, h kissé összeszedje apucit. A férjem is olyan impulzív, hirtelen haragú. ugyanazokat a viselkedési mintákat utánozza mint az apja. Én ezeket próbálom kiverni belőle!

Szerinted, mint tapasztalt nő, van remény rá? Én azt tudom, hogy az apja viselkedését nem találja jónak, sőt, tudja, h tőle vette át, s azt is, h fejlődni akar.

45. 86a3fa430b (válaszként erre: 44. - Micimaci87)
2011. dec. 8. 15:04

szerintem ez nem gond

marmint ha szetszort vagy

de azert en mar megjartam ugyhogy a kulombsegek elobb vagy utobb bajt hozznak az emberre

sajnos tapasztaltam

44. micimaci87 (válaszként erre: 41. - Annus0625)
2011. dec. 8. 14:54

ismerős:) nálunk is így van. Egyke: kissé magának való:P és rendben szeret tartani mindent, sőt legutóbb attól akadtam ki, h elvette az ingét, hogy ő vasalja ki, mert én kissé gyűrődötten hagytam. Annyit ért el vele, hogy ott hagytam, hogy vasaljon egyedül s elfoglaltam magam mással. S megmondtam már neki többször is, ha csinálok valamit ne mind álljon mögöttem (mert ugye kommentál), mert akkor övé a rongy vagy bármi, amit a kezemben tartok:)..amúgy a szerencse az, hogy tényleg odaáll, besegít takarításban, főzésben.

Amúgy én is szétszórt vagyok, mint te:P...s szerintem mindig az is maradok:)

43. 86a3fa430b (válaszként erre: 41. - Annus0625)
2011. dec. 8. 14:38

en ugy gondolom,hogy neked kell a hozzaallason valtoztani,jobban megerteni ot is

nehez egy parkapcsolat

most mar en is tudom

42. 86a3fa430b (válaszként erre: 40. - Annus0625)
2011. dec. 8. 14:37

nagyon aranyos vagy

koszonom

sajnos neha nem jo a dolog de neha megkonnyebbulve erzem magam

ingadozik a kedelyallapotom,de amugy jol vagyok

meg friss a dolog hozza kell szoknom

15 eves korom ota melettem volt

ezert nehez nekem

2011. dec. 8. 13:38

Van még egy kérdésem hozzátok. Van valakinek olyan "gondja", hogy a párja rendmániás és maximalista. Néha ez nagyon jó, mert o két lábbal áll a foldon (én eléggé álmodozó és néha szétszórt vagyok) de néha ez egy átok, mivel o olyan tipus, hogy ami a szívén az a száján, így mindent azonnal kimond. Én meg persze nagyon érzékeny vagyok, azonnal a szivemre veszem. Ilyenkor kiborulok, osszeveszunk és haragszom az egész világra. Párom persze utána bocsánatot kér és nem érti miért haragszom ennyire, hisz o nem bántani akar, csak a véleményét mondja, én mégis nagyon magamra veszem...

Van valakinek hasonló tapasztalata???

40. annus0625 (válaszként erre: 39. - 86a3fa430b)
2011. dec. 8. 13:14
Ez a beszéd. Ha megpróbálod a dolgokat pozitívan szemlélni és nem hagyod, hogy maguk alá gyurjenek a negatív gondolatok, az egy nagy dolog. Így talán a gyerekeid se azt érzik rajtad,hogy depis vagy és talán magadat is konnyebben átlendíted a nehéz idoszakon. Ha bármikor kedved van beszélgetni, vagy csak panaszkodni kicsit, itt nyugodtan megteheted. Néha már az is jót tesz, ha az ember kibeszélheti vagy kiírhatja magából ami bántja :-)
39. 86a3fa430b (válaszként erre: 38. - Annus0625)
2011. dec. 8. 13:02

nagyon koszonom

probalok optimista lenni amennyire most lehet

38. annus0625 (válaszként erre: 36. - 86a3fa430b)
2011. dec. 8. 12:46
Így van, akkor már késo lesz. De ez már legyen az o gondja. Neked ott a gyerekeid és egy új élet. Hamarosan rendbe jon minden. Drukkolok ezerrel :-)
37. annus0625 (válaszként erre: 25. - Evici85)
2011. dec. 8. 12:38
Orulok, hogy sikerult rendeznetek a dolgokat és hogy megbeszéltétek. A lényeg, hogy nem uralkodott el rajtatok a sértodottség, hanem igazi házaspár módjára át tudtátok rágni magatokat a dolgokon. Meglátod mekkora orom lesz, ha aférjed maga kéri, hogy legyen még egy babátok és mekkora orommel fogjátok várni :-) puszillak
2011. dec. 8. 11:52

majd kialakul csak az a baj hogy az elet megy tovabb es ha ra is jon mar keso lesz

ezt nem gondolta at szerintem

35. 86a3fa430b (válaszként erre: 34. - Annus0625)
2011. dec. 8. 11:51

koszonom neked

mindenki ezt mondja neki is hogy nem jol dontott,de o most hajthatattlan

en is sajnalo

34. annus0625 (válaszként erre: 23. - 86a3fa430b)
2011. dec. 8. 11:28
Sajnálom ami Veled tortént, remélem rendezodik az életed és hamarosan találsz magadnak egy olyan férfit aki nagyon boldoggá tesz. Szerintem a férjed elobb utóbb rá fog jonni, mit is veszített és hogy bárki mellett is horgonyozik le, problémák mindenhol lesznek.
2011. dec. 8. 11:24

Sziasztok. Orulok, hogy ennyien itt vagytok. Bocsi, tegnap nem voltam gép kozelben, apóst vittem orvoshoz.

Eggyet értek, hogy néha kell, hogy csak kettesben legyunk. Nálunk sajna ez nagyon ritkán jon ossze, mert anyuméknál valahogy nincs el a kicsikém, néha a sógornomhoz viszem, náluk nincs vele gond, nem sír utánam.

32. 86a3fa430b (válaszként erre: 28. - Lujzus00)
2011. dec. 7. 14:28

sajnos problemak mindig vannak es csak akkor oldhatok meg ha mind a ketten akarjak

kulonben valas

nallunk en akartam megoldani o mar nem

31. 86a3fa430b (válaszként erre: 24. - Evici85)
2011. dec. 7. 14:27

koszonom

nagyon szenvedunk mind a kettem de o igy dontott en meg elfogadtam

elengedtem

elje csak az eletet

de ne higgye hogy mashol nem lesznek problemak

amugy joban vagyunk es mindent megbeszelunk

de mindenki ugy gondolja hogy elete legnagyobb hibajat koveti el

nem tudom

talan

de lehet hogy csak jot tett mindkettonknek

majd az evek megmondjak

30. 1dc16653d6 (válaszként erre: 25. - Evici85)
2011. dec. 7. 11:25
Mindig kell a szabi:)Ti vagytok az alap,ha az meginog minden dől....hidd el.Mindig az alapra fordítsd a legtöbb figyelmet,és jó lehet sokáig.
2011. dec. 7. 09:44
nem tudom, hogy megoldható-e eddig még soha nem vesztünk így össze
28. lujzus00 (válaszként erre: 27. - Evici85)
2011. dec. 7. 09:40
nem,eddig jól megvoltunk mindent megtudtunk beszélni most nem tudom mi van
27. Evici85 (válaszként erre: 26. - Lujzus00)
2011. dec. 7. 09:33

szia!

hát nem! de valahogy el se tudom képzelni hogy ha két ember ilyen sokáig együtt él, mégis mi hozhatja el azt hogy azt mondják egymásnak vége...??

rég nem éltek jól? nem megoldható már?

2011. dec. 7. 09:29
Sziasztok ,tegnap este mi is túl voltunk egy marha nagy veszekedésen 23 év után szóba jött a válás.JÓ mi?
25. Evici85 (válaszként erre: 22. - 1dc16653d6)
2011. dec. 7. 09:23

tegnap este megint átrágtuk magunkat a témán.

megértem, most már jobban!!

arra jutottunk várunk még, amíg ő is 100%an nem szeretné.

igen sokszor nehéz egymásra figyelni gyerkőc mellett, de ha érezzük hogy na most elég, akkor a gyerkőc egy pár napra megy a mamiék, és akkor csak egymásra tudunk figyelni.

ilyet elsőnek nyáron csináltunk, nyári szünet volt az oviban, és mivel mind a ketten dolgozunk, nem tudtuk a gyerkőcöt megoldani, hát ment. én féltem tőle, milyen lesz kettesben... de akkor jöttem rá, hogy igenis kell ez egy kicsit mikor csak ketten vagyunk.

azóta hogy úgy érezzük távolodunk jöhet egy kis szabi:)

24. Evici85 (válaszként erre: 23. - 86a3fa430b)
2011. dec. 7. 09:18

úristen!

Fel a fejjel, és sok erőt kívánok neked!

De lehet jobb így, nem?

23. 86a3fa430b (válaszként erre: 1. - Annus0625)
2011. dec. 6. 21:21

Szia

engem 2 hete hagyott el a ferjem azzal a szoveggel hogy mar nem szeret csak mint baratot

15 eves korom ota vele vagyok

most vagyok 33

2 gyerekunk van

12 es 5 eves

szerinted???????

elobb utobb a problema beekeli magat a hetkoznapokba

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook