Párkapcsolatban mi a fontosabb a szeretet vagy a szerelem? (beszélgetős fórum)

A szeretet fontosabb szerintem. Melyebb, tartalmasabb, igaz, hogy kevesbe langolo, es perzselo, de jobban osszekot. A szerelem illuzio, mulekony valami. A szeretet maga az ero. Es sokkal tovabb is tart, mint a szerelem. Egy par ha egyutt el 20 evig, abbol atalgosan 3-4 ev van, hogy meg ennyi sem a szerelem idoszaka, es a tobbi a szeretete.

Fontosabb a szeretet, megis a szerelem hulyiti meg az embereket, ez dul fel hazassagokat, csaladokat, dont nyomorba embereket, vagy epp magasba emel.

a szerelem max 2-3 évig van.

utánna átalakul, ha átalakul szeretetté.

és itt kulcs ahhoz miért válik annyi ember 2-3-4 - évben.

mert az elmúlás után, kimosódik a szemből a homok, és hirtelen túl sok lessz a hiba.

persze kivételek vannak.

de ha ott megkérdeznénk mindkét felet, akkor nem kapnánk egyforma választ sosem!

Köszönöm a válaszokat!

Igazából szerintem nem baj, ha szerelem talán nem is volt, hiszen sok barátságból alakul ki párkapcsolat. Viszont így mindkét fél reálisan látja adott esetben a másik hibáit... tehát csökken a csalódottság mértéke hisz nem volt lila köd v rózsaszín felhő.

A szerencse csak önmagában nem lett volna elég.

Szerelem nélküli jó házasságok is léteznek, csak az a kérdés, hogy ezek boldog házasságok-e?

Elvált nő akkor is nagyon rövid idő alatt lehet, ha a házasság szerelemre épült.

Szép és jó, ha megvan a szerelem, de nem biztos, hogy feltétlen szeretetté alakul át.

Van, hogy éppen akkor hull le a szemellenző, ha elmúlt a szerelem, és utána jön a kábrándulás, gyűlölet. Neked szerencséd van, ha átalakult szeretetté a szerelem, de rengetegen vannak azok is, akiknek nem.

És elég sok olyanról is tudok, akik szerelem nélkül házasodtak össze, de végig jó volt a házasságuk és szerették egymást.

Szerelem nélkül belemenni egy házasságba esztelenség!! A "klasszikus" értelemben vett szerelem egy idő után (de NEM pár hónap után)valóban elmúlik és átalakul szeretetté, megértéssé, elfogadássá, barátsággá, stb. Ha jól olvasom akkor a Te esetedben szerelemről szó sincs, tehát nincs minek átalakulnia. A párkapcsolat nem megalkuvásról szól, hanem inkább "összecsiszolódásról". Ha nem lehetsz mellette az aki lenni akarsz, akkor nagyon rövid idő múlva egy borzasztóan boldogtan ELVÁLT nő lehetsz. Ennél rosszabb menekülési utat már nem is találhattál volna, mert gondolom ezt a házasságot valamiféle "menekülésnek" szántad.

Az okosságot pedig azért mertem hinteni, mert 25 éve élünk együtt a férjemmel.

Nekem szerelem nélkül nem megy :)

A többi nélkül meg nem tartós :))