Párkapcsolat (beszélgetős fórum)

a társfüggőség tünetei:)

gondoltam segít:D

Ha valaki nem tudja elkülöníteni saját gondolatait és érzéseit másokétól, más embereken és az ő problémáikon gondolkodik, felelősnek érzi magát értük.

Ha az embernek mások figyelmére, jóváhagyására van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát.

Ha az ember más problémái miatt is idegeskedik, aggodalmaskodik, felelősnek érzi magát.

Ha az ember mindig igyekszik mások kedvében járni. (megfelelési kényszer)

Ha az ember nem tudja, hogy mit akar, nem képes felismerni, hogy mire volna szüksége.

Ha másokra támaszkodik, saját igényeinek meghatározásában és kielégítésében, úgy hiszi mások jobban tudják, hogy mire van szüksége.

Összeomlik vagy kiborul, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy várta.

Minden energiáját másokra és az ő boldogulásukra fordítja.

Bizonyítani próbálja, hogy méltó arra, hogy szeressék.

Nem hiszi el, hogy képes gondoskodni önmagáról. (Aki ezt nem hiszi el, rendszerint így is él, tehát úgy tűnhet, hogy valóban nem volna képes rá.)

Mindenkiben megbízik.

Idealizál másokat, és csalódott, ha nem elvárásainak megfelelően viselkednek.

Nyafog, durcáskodik, sír, fenyegetőzik, veszekedik, ordít, könyörög, hízeleg, manipulál, elnyomja vagy megvesztegeti a másikat, hogy megkapja, amit akar.

Jelentéktelennek és bármire méltatlannak érzi magát.

Önmagát vádolja olyan dolgokért, amikért nem is felelős.

Nem tartja magát „elég” jónak.

Fél a visszautasítástól.

Gyakran kerül áldozatszerepbe.

Fél hibázni.

Arra vágyik, hogy mások „jobban szeressék”.

Nem fejezi ki nyíltan az igényeit mások felé, inkább játszmázik, vagy szavakkal, tettekkel célozgat, utalgat.

Nem meri nyíltan kifejezni igazi érzéseit, attól félve, hogy akkor mások nem fogadják el.

Hagyja, hogy mások megbántsák és nem is próbálja megvédeni magát.

Nem bízik önmagában és döntéseiben.

Nehezére esik egyedül lenni.

Társaságba, tévénézésbe, számítógépezésbe, olvasásba, zenehallgatásba, alkoholba, szexbe, drogokba, munkába, evésbe, vagy bármilyen más tevékenységbe menekül, mert nem tudja egyedül, „önmagával” jól érezni magát.

Úgy tesz, mintha nem történnének vele rossz dolgok, még akkor is, amikor éppen történnek.

Úgy tesz, mintha nem volna szüksége senkire és senkitől semmire.

A világot és az embereket vagy tökéletesnek vagy pocséknak látja.

Hazudik, hogy megvédje és fedezze azokat, akiket szeret.

Nehezére esik örülni és spontánnak lenni.

Általában nyugtalan, de nem tudja, miért.

Aggódik, hogy megszakadnak a kapcsolatai.

Úgy érzi, hogy kapcsolatai fogságban tartják.

Úgy érzi, hogy mások vagy mások érzései irányítják.

Fél a saját haragjától.

Úgy érzi, tehetetlen, erőtlen ahhoz, hogy változtasson önmagán vagy életén.

Úgy érzi, hogy valaki másnak kellene megváltoznia ahhoz, hogy jobban legyen.

Gondolkodásmódjára a végletesség jellemző (fekete-fehér gondolkodás).