Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Paranoia...van kiút? - Van! fórum

Paranoia...van kiút? - Van! (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Paranoia...van kiút? - Van!

24. Macskanita (válaszként erre: 22. - Kerzsi69)
2011. szept. 28. 13:16
Köszönöm, aranyos vagy, puszi:-)
23. Dvitamin (válaszként erre: 21. - Macskanita)
2011. szept. 28. 09:29

hát a spanyol uborkás hírek szerintem mindenkire hatottak :) amiről ugye kiderült, hogy nem is az volt a hibás, hanem a csírák.

De az uborkát, még a magyart is, meg kell hámozni, nem elég megmosni! para nélkül is :)

2011. szept. 28. 09:09
Gratulálok a cikkhez, szépen összefoglaltad azt a hihetetlen NAGY dolgot, amit véghez vittél és viszel minden nap!
21. Macskanita (válaszként erre: 20. - Dvitamin)
2011. szept. 27. 23:21

szia! A gyerekre nem hat ki szerencsére....

a filmek nem hatnak rám, inkább a híradó:-) amikor ilyen-olyan idegen anyagokat találtak az élelmiszerekben...

gondoltam nem nézek híradót, e az nem megoldás, hisz itt a net, ahol is sokkal részletesebben csámcsog a média egy-egy negatív hírecskén...

20. Dvitamin (válaszként erre: 12. - Macskanita)
2011. szept. 27. 21:22

Köszönöm a választ! (csak közben el kellett mennem oviba, vacsora stb...)

el sem tudom képzelni, hogy ez milyen lehet. Az jó, hogy a fiadra nem terjedt ki.

Amióta te jobban vagy, azóta ő is jobban van? olvastam a másik cikkednél a hozzászólásokat, és ott olvastam, hogy nála is vannak kényszeres dolgok.

Ha filmeket néztél, amik összeesküvés elméletesek, vagy mondjuk egy 24, azok nem voltak rád hatással?

19. Lhara (válaszként erre: 18. - Macskanita)
2011. szept. 27. 15:28
Sajnos... de ha ez a mankó se segít... ismét van kiút!!! Mindenből van! és minden szenvedésünkből tanulunk.
18. Macskanita (válaszként erre: 17. - Lhara)
2011. szept. 27. 15:02
köszönöm:-) el fogom olvasni nemsokára, háááát, én is "narkós " vagyok...dehát ez van egyenlőre...
17. Lhara (válaszként erre: 15. - Macskanita)
2011. szept. 27. 14:47

No, megkerestem és kicsit vissza is olvastam...

és rájöttem, hogy pont a fizikai megoldás hiányzik a végéről... viszont megtalálod a szellemi és lelki fejlődésem történetét, amivel rátaláltam a fizikai megoldásra is... vagy inkább képessé tudtam már tenni magam, hogy az találjon rám és én képes legyek felismerni és elfogadni a megmenekülésem lehetőségét.


Nos... Az "Élni akarok!" trilógia, abból is ami leginkább érdekelhet, a 2. rész. De jobban értesz majd, ha mégis mind a hármat elolvasod.

Végül is Rád bízom. A megoldás pedig a gyógyszerfüggőségemtől való gyors megszabadulásom eszköze. Egy hang és fény effektusokkal dolgozó passzív meditációs NASA készülék. Ma is használom, mert tulajdonképpen "narkós" voltam. Annak következtében pedig lettek maradandó károsodásaim, amelyek tüneteit sikeresen kezelni tudom evvel a módszerrel, eszközzel.

Tehát csak ez volt képes számomra kiváltani a mankót és valóban élhető életet teremteni számomra, mert ez a tüneteim helyett a problémám okát kezeli és szünteti meg.

2011. szept. 27. 14:14

itt jutott először eszembe...hogy talán ezek hallucinációk???


108. bejegyzésem 2011-02-25 23:51

az csak most jutott először eszembe... ezek a szagok... ízek... ezek hallucinációk???????????amikor más szagát vagy ízét érzem egy ételnek, mint mások. Uram-teremtőm, segíts!!!add hogy ne így legyen, mert akkor tényleg sokat rosszabbodott a dolgom:-((((((((((((

Egyszer azt mondta a pszidhodoki, hogy súrolom a paranoid skizofrénia határát. Akkor még sokkal kevesebb és csekélyebb jellegű ilyen dolgaim voltak. na hétfőn utánajárok... mert nem tudom ez mi, ez mit jelent, nem akarok sem magamra, sem másokra nézve káros hatást kifejteni, gondolok itt a kisgyerekre, szóval nem tudom. Ez akkor volt, amikor aparanoid zavarokat diagnosztizálták.

Törlés Módosítás

15. Macskanita (válaszként erre: 14. - Lhara)
2011. szept. 27. 14:13

Oké köszönöm:-) Anita.

Ja, várom a címet:-)

14. Lhara (válaszként erre: 10. - Macskanita)
2011. szept. 27. 14:12

Drága Anita(?)!


Valaha én is átmentem ezeken, de én nem pont ilyen tüneteket produkáltam, de "mankót" nekem is toltak:))) a hónom alá.

Van itt a cikkeim közt ami erről szól.

Nem is tudom, hogy ebben a szakaszban érdeme-e elolvasnod, mert attól tartok, hogy még korai bizonyos szempontból... Viszont tán mégis, ha arra gondolok, hogy ezen az úton még vár ugyan Rád megpróbáltatás, de abból is van kiút.


Sajnos ezek a szerek ugyaqnis függőséget okoznak és akkor is ragaszkodik hozzá a szervezetünk amikor már a hatásuk szinte semmit nem ér, sőt keményen kínoz.

Szóval, mégis csak ajánlom a történetem...

A címét meg kell néznem... pillanat.

13. Macskanita (válaszként erre: 12. - Macskanita)
2011. szept. 27. 14:09

Azt hiszem itt kezdődött amikor azt mondtam, elég volt, felállok!!!!


Naplóbejegyzés...

329. bejegyzésem 2011-04-12 20:26

bravó:-(

leesett 5 csempe a gáztűzhely fölött és mögött.borult a gáztűzhely mögé.

A hő, meg a 30 év ugye?

Nagyon fájt a fejem, bevettem egy algoflex fortet, utána elvágtattam a fodrászhoz-.

Jól megkopasztott...fura, de majd megszokom. vettem vízfestéket az Alexnek, azzal pacsmagoltunk.

Utána jött egy halálfélelem:-((megijedtem, mert a bal hüvelykujjamon a köröm a körömágynál, fél centis sávabn olyan szürkés, vagy feketés színű...nem tudom, de nagyon megijedtem. Akkor ismét eszembe jutott, a halálfélelem közepette, hogy basszus leélem az életem parával, saját magam által felépített barikádokkal, korlátokkal...feleslegesen...mert bármelyik pillanatban akármelyik formában lecsaphat rám a halál, akár olyan dologgal is, amire legmerészebb álmaimban nem gondoltam volna. Ez a köröm dolog idegesít...mi lehet, de a halálfélelmem elmúlt már. Viszont a halálfélelem ismét ráébresztett, hogy most, ebben az életemben élnem kell,nekem kell irányítanom az érzelmeimet, és nem az érzelmeimnek engem!!!

Szóval nekiálltam kétpofára zabálni.ettem füstölt kolbászt, kenyeret, tescos csokis puszedlit, /rossz érzések miatt nem mertem eddig megvenni/

akkor görög joghurtot, meg szalonnát, hirtelen...

mert nem ezen kellene agyalnom.

Ma direkt kerültem a kényszercselekedeteket, és direkt csakazértis olyan dolgokat vettem a b oltban, amikkel eddig ellenérzéseim voltak...hogy rossz fog történni.

Lányok-fiúk...ha most tényleg rossz fog történni...mert elébe megyek a dolgaimnak, és dacolok...csakazértis...akkor bebizonyosodik, hogy nem véletlen féltem....akkor végem:-((((((Ez a köröm dolog idegesít. nem ütöttem meg, nem szorítottam el, és szürkül, egyre jobban.

Ha viszont nem fog semmi rossz történni, akkor lelkemről egy akkora hatalmas lánc fog lehullani, hogy a lánchídnak nincs akkora súlya.

Halálfélelmem nagyon rossz volt, pergett az életem, a gyereket néztem, mi lesz vele, ki fogja nevelni, mi lesz a sok elintéznivaló dologgal?

fúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú.

Törlés Módosítás

12. Macskanita (válaszként erre: 11. - Dvitamin)
2011. szept. 27. 14:04

szia...persze, jogos a kérdés...

Igen...rám vonatkozott, ezzel már a legelején a pszichodoki is foglalkozott, mivel ugye így veszélyeztetve lett volna a gyerek.

Ő evett, az apja is...érdekes dolog, anyámék számtalanszor a fejemhez vágták, hogy attól nem félek, hogy a gyereknek baja lesz??

Valahogy elvoltam egy "másik" világban...Fura, de sokszor olyan volt, mintha nem is én lettem volna...mármint amikor felpörögtem, fogalmazzunk így, és másnap, vagy harmadnap úgymond elmúlt az "állapot," akkor visszatekintve, mintha nem is én lettem volna...

Az mindig ott volt afejemben, hogy a gyerekről gondoskodni KELL, magamat féltettem,. hogy megmérgeznek, de amikor úgymond "kijózanodott " atz agyam, akkor mondom, megfogalmazhatatlan...mintha 2 ember lettem volna.Két különböző ember...

11. Dvitamin (válaszként erre: 10. - Macskanita)
2011. szept. 27. 13:55

Szia!

Gratulálok, hogy ilyen erős vagy!

Kérdeznék valamit, nagyon érdekelne. Amikor nagyon erős volt az ételtől/italtól való félelmed, hogy megmérgezték, és nem is ettél, akkor hogyan etetted a fiadat? Ő ehetett az ételekből? A félelem csak rád vonatkozott, másra nem?

2011. szept. 27. 13:32

sziasztok!

Köszönöm szépen a jókívánságokat és a gratulációkat:-)Aranyosak vagytok.

Szedem a gyógyszereket, mert muszáj...most ott tartok, hogy dolgozom:-) igaz fárasztó, pláne hogy ezek a gyógyszerek szedatív hatásúak...de muszáj, és a munka is sokat segít emberek közt lenni...Arra a kérdésre, hogy gyógyszer nélkül is vannak-e eredményeim...hát, sajnos nincsenek, de elfogadtam hogy szedem amíg kell, mert inkább gyógyszerrel, mint anélkül...anélkül valóban egy kísértet voltam:-((((

A gyógyszer a tisztánlátásban segített, valóban olyan mint törött lábú embernek a mankó, hogy újra tanuljon járni.De érzem ahogy folyamatosan kezdek régi önmagam lenni, és ez erőt ad.A folytatáshoz!!!

Mert nem lehet úgy élni...nem is tudom szavakba önteni amit akkoriban átéltem.Többféle gyógyszert is kipróbáltak nálam...ez az utolsó, quetiapine hatóanyagú segített...Meg az akarat, amikor egy nap mindent egy lapra feltéve azt mondtam, márpedig...vagy MEGCSINÁLOM, vagy elpusztulok...de szó szerint...

Nem mondom hogy 100%-os vagyok, de nem adom fel!!!

9. vadmálna11 (válaszként erre: 1. - Macskanita)
2011. szept. 27. 12:51

Mamám, ez csodálatos.

Fantasztikus.

Én nem olvastam a naplódat:-(

:D

Fantasztikus... gratulálok Neked!

2011. szept. 27. 11:40

Nagyszerű, hogy leírtad mindezt nekünk!


Szeded még az említett gyógyszert? Lehet, hogy csak vissza kellene olvasnom a cikked... de most nem emlékszem rá, hogy erről hogyan írtál.

Most esetleg már gyógyszer nélkül is vannak eredményeid?


Különben óriási az újuló gondolkodásmódod!!!

Minden lehető jót kívánok és millió puszit küldök.

2011. szept. 27. 11:09
én is csak gratulálni tudok, nagyon jó cikk, a végét el is loptam, ha nem gond:))
2011. szept. 27. 11:00
Nagyon örülök! Jó olvasni, hogy van aki ennyire akar és sikerül is neki!:)
2011. szept. 27. 10:27
Nagyon-nagyon jó a cikked! Inspiráló. Csak így tovább!
2011. szept. 27. 10:25

Gratulálok,borzalmasan erős vagy!!Minden elismerésem.

Majdnem el is sírtam magam,túlságosan közelről érint ez a téma.:((

2011. szept. 27. 10:24
Hat oszinten mondom, a kalapomat megemelem elotted!
2011. szept. 27. 10:20

Gratulálok!!

Iszonyúan erős vagy!

Minden elismerésem.

2011. szept. 27. 10:11
Írtam a télen egy cikket. Most folytatnám, ahol abbahagytam. Azóta kicsit megváltozott az életem, pozitív irányba szerencsére.
Diagnózisaim az alábbiak voltak, vagyis még mindig ezek: anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar (OCD-kényszerbetegség), deluzív paranoia, affektív bipoláris zavar - kevert fázis.
De most nem is ez a lényeg... Akik olvasták a naplómat, tudják, min mentem keresztül, mire idáig eljutottam!

Ugrás a teljes írásra: Paranoia...van kiút? - Van!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook