Pajzsmirigyműtét előtt állok; volt valakinek ilyen problémája mostanában? (tudásbázis kérdés)

Kedves Fegu!

Én is csekély fizetésből élek, 10ezer ft.-ot adtam az orvosnak, aki megjegyzem főorvos.Ha nem adtam volna semmit akkor is ezt a bánásmódot kaptam volna ebben biztos vagyok.Nem tudom téged hol fognak műteni, én Békés megyei vagyok, és minden ismeretség nélkül kerültem Pestre az O.Onk.Int-be.Csak egy telefon számot kaptam, felhívtam, kaptam időpontot 2héttel későbbre,dec 5.én felmentem beszéltem a sebésszel, 8.-án megcsinálták a kötelező vizsgálatokat, és 16.-án megműtöttek.Ott nem a pénzről szólnak a dolgok ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg,ha érdekel, és nem akarsz még éveket várni szívesen megadom privátba a számot.Ezek specialisták, minden nap ilyet műtenek, nem havonta 1-et, nekem ez is számított amikor eldöntöttem, hogy vágjanak.Ha már szükséges, akkor olyan csinálja aki naponta csinál ilyet, nem mindegy milyen gyakran, és hogy mennyit vágnak ki onnan ahonnan kell!!!Mióta megműtöttek elmúlt minden tünetem ennek holnap lesz 5 hete, nincs mellékhatás, és remélem , hogy így marad, de én 7 éve mióta beteg lettem nem éreztem ilyen jól magam, kivették az egészet, de nem bánom azt sem, hogy gyógyszert kell ezután szednem.JÓL VAGYOK!!!Egyébként túlműködésem volt, nem bántam meg azt sem, hogy ilyen messzire utaztam a műtétért. Fel a fejjel mindenkinek, nem kell annyira félni ettől, nem veszélyes, de a dokiknak elkell mondani minden lehetséges következményt.

Szia Fegu!

Elismerésem Neked, hogy kronológiai sorrendben így le tudtad írni a Veled történteket. Remélem picit megkönnyebbültél, mert hidd el nagyon sokan vagyunk akik toleránsak és beleérzik magukat a másik helyzetébe. Kívánom Neked, hogy mielőbb gyógyuljál meg! Ne add fel, gondoljál arra, hogy éppen elég pénzt levontak Tőled is egészségügyi hozzájárulás címén, cserébe kellő bánásmódot érdemelsz. Az orvosok nem szivességet tesznek, az a munkájuk ,a GYÓGYÍTÁS! Egyébkénk engem 2X műtöttek, ez év júl. és aug. hóban és tudom, hogy nem mindegy kinek a keze közé kerül az ember.

Időközben a lábamat is megműtötték, 56 éves vagyok, kibírtam, még gyógyulgatok de biciklizem is. Szia és minden jót Neked! Majd írjál még Magadról: Márta

Igen, valóban hihetetlen, hogy vannak problémák az egészségügyben:-), de sajnos vannak. Lehet, hogy az én esetemre céloztál arra, hogy hihetetlen, hogy az orvos nem ér. Ez így volt: a pm specialista úgy bocsátott műtétre, hogy jók az eredményeim, műthető vagyok, adott egy orvos nevet, hozzá telefonszámot, és azt mondta, hogy 1-2 héten belül műtenek, hiszen hónapokba telt mire beállították a működésemet. Hívogattam az orvost, nem vette fel a telefont, aztán küldtem neki egy SMS-t, így visszahívott, és megbeszéltük, hogy bemegyek hozzá másnap. Ez így is volt. Október21-én voltam bent nála. Már azon ledöbbentem, hogy az 1-2 hetes időpontból, ami szerintem november elejének kellett volna lennie, december 5-e lett. több, mint 1 hónapig készülődtem, stresszeltem magam és környezetemet. Mivel nem voltam még műtve, így altatva sem nagyon tartok az egésztől. A pm. specialista, a sebész, a körzeti orvos is különböző dolgokkal kapcsolatban emlegetik, hogy meghalhatok. Pm. specialista: ha ilyen állapotban műtenék meg már az altatásban meghalna. Sebész: ha rossz a működése, meg van fázva, biztos ott maradna az asztalon. Körzeti ezt az egészet megerősítette. Tehát december 5-én bepakolva, zilált idegállapotban megjelentem a kórházba, ahol felvettek, megcsinálták a labort, lemosták az ágyamat, ebédet kaptam, és sokadik cigim után reggel 8-tól délután 2-ig, a délutáni nagyviziten megjelent a sebészem is, és látható csodálkozással kérdezte, hogy miért vagyok felvéve, hiszen nem fog megműteni, mert hétfőtől szabin. Ezt úgy adta elő mintha én ismerném a részletes napi, heti stb. programját. Örültem annak, hogy nem haza mehetek, és persze nem akartam kikelni magamból, mivel ő fog műteni és nem akarom, hogy összekaszaboljon, vagy ne érdekelje, hogy túlélem e. Kiegyeztünk egy következő időpontba, ami természetesen szintén nem 1-2 héten belül volt, hanem január 9-én. Családom van, így nem tudom elkerülni a kinti dolgokat, gyermekem hazahurcolt egy jó kis vírust, amit sikeresen megkaptam. Pedig nem jellemző rám, hogy betegeskedjek, évente egyszer áprilisban szoktam beteg lenni, de tudjuk, hogy vannak kivételek. Tehát január 9-én bevonultam újra, már családnak mondtam is, hogy csak rakjanak ki a kórház előtt és intézzék dolgaikat, ne foglalkozzanak azzal, hogy kórházba megyek. Kivételes eset volt, mert az orvosom kb. félóra múlva előkerült, így köszönés után rögtön közölte, hogy betegen nem műthet meg, mivel amúgy is nehezen kapok levegőt, hát még megfázva, és gondolja nem akarok egy ilyen miatt meghalni műtét közben. Tehát menjek haza gyógyuljak meg, de teljesen és ha már nincs semmi bajom, hívjam Icukát és egyeztessek vele időpontot. Most várom, hogy teljesen meggyógyuljak:-) Igen, gondoltam másik orvosra, de sajnos nem ismerek senkit. Tudom ha rászánnék több tízezer forintot a magán orvosra, biztos találnék jelentkezőket, de én is bérből és fizetésből élek, így nem tudom szinte az egész fizetésemet erre szánni. Gondolom ezzel nem vagyok egyedül.

Tehát ha hiszed ha nem, megtörténnek ilyen esetek, és most, hogy érintett vagyok és beszéltem több emberrel kórházi élményükről nem vagyok egyedül. Ismerőseim mindig azt mondják, hogy nem is én lennék, ha nem velem történnének ilyenek, de szerintem nem én tehetek róla. 1 éve vagyok beteg ismételten, hiszen múlt januárban mentem el a körzetihez, hogy olyanokat érzek, amiket eddig soha. Már évek óta túlműködök, de tünet mentesen, egyedül a gyors fogyás volt, ami miatt elmentem orvoshoz, de amikor kiderült, hogy túlműködök, de semmi más panaszom nincs, nem volt teendő.

A mostani más volt: amellett, hogy nagyon sokat (23 kg) nagyon rövid idő alatt (1,5 hónap) leadtam, a nagyon magas pulzus (140), a fulladás, a gyengeség a folyamatos rossz közérzet, félrenyelések, stb megjelentek. Nem tudom, hogy más hogy élte ezeket meg, én nagyon rosszul. Az amikor a buszra úgy tudsz felszállni, hogy mind két kezeddel fel kell húznod magad, ha leguggolsz nem tudsz felállni segítség nélkül, nagyon lassú séta közben úgy lóg a nyelved és szuszogsz, mintha már több kilométert futottál volna, amellett, hogy nem is tudsz futni, mert ugye én azt gondoltam, hogy futok, de a fiúk csak vihogtak azon, hogy egy helyben toporgok nulla haladással. Nagyon nehéz időszak volt, de azt gondolom, hogy ezt nem csak én tapasztaltam, hanem Ti is sokan. Hajhullás. Azt gondolom, hogy ez az alulműködés egyik tünete. El kezdtek kezelni methotyrinnel, mint mindenkit általában. Nekem azt mondták, hogy ez az egyetlen gyógyszer erre a betegségre. Napról napra jobban lettem. Néhány tünetem megmaradt: a pulzusom még mindig magasabb, de nem annyira, nagyon elfáradok egy lassú sétától is, félre nyelés, de ezek már csekély dolgok. Már nem érzem azt, hogy reménytelen az állapotom. Már nem félek attól, hogy ez lesz az utolsó napom és még annyi mindent kellene csinálnom.

Hajhullás: a gyógyszer szabályozza a működést, tehát szép lassan a pm. működése lassul, így az enyém is, és átmentem alulműkődésbe. A hajam olyan szinten hullott, hogy a reggeli fésülködés után a vállam vastagon hajas volt és jutott a padlóra is, összesen egy szemetes lapátnyi hajam hullott ki minden nap. Hajmosásnál 2 lapátnyi. A copfom, ami egyébként normál vastagságú volt kb. fél cm-es lett. Kétségeb voltam esve. Az orvos csökkentette a gyógyszerem és kb 2 hónap hajhullást követően fellélegezhettem. Már növöget a hajam, de az összes ismerősöm megdöbben a hajam mennyiségén.

Az viszont tényleg szuper, hogy vannak olyan is akiknek nem voltak, és nincsennek hasonló tünetei. Maradjom így!!!! Bár az számomra egy kicsit furcsa, hogy nincs PM-ed és nem kell gyógyszert szedned. Akkor mi szabályozza a szükséges működést? Nem is híztatok meg?

Elnézést, ha túl nyers voltam! Csak meg szerettem volna osztani veletek a tapasztalataimat. Az egészségügyben igenis vannak problémák! Vannak nem törődöm orvosok, akik csak a markukat tartják, de ezért nem nyújtanak megfelelő szolgáltatást.

Mindenkinek jobbulást!

Szia!

De jó, végre valami jót is hallani :-) Örülök neki, és további jó egészséget kívánok.

Engem is dagantgyanú miatt műtöttek és a bal lebenyemet távolították el szeptemberben. Most tünetmentes vagyok, (a kisebb stressz-eredetű problémáktól eltekintve), a hormoneredményem jó. Remélem, ez mindekettőnknél így is marad. Mások is írhatnának, ha jól vannak.

Szia!

Nem biztos, hogy az orvosok tudják pontosan előre, csak valószínűsítik, hogy egy-egy beavatkozás milyen hatással lesz az adott beteg hormonháztatására. Gondolom, ez még sok-sok éves orvosi tapsztalattal is nehezen megjósolható. Talán neked azzal, hogy nem vették ki az egészet, REMÉNYT kínáltak, hogy a bennmaradó rész normálisan funkcionáljon. A legtöbbünknek hagytak bent valamennyit a lebenyeiből.

Az izotóp kezelésre szerintem azért nem kapsz választ, mert nem volt ilyen tapasztalatunk. Lehet, hogy új fórumot kellene indítanod.

Nagyon vigyázz magadra, és mielőtt az újabb kezelésbe belevágsz, akár más orvosoktól is, - second opinion - szerezz be minél több információt, beleértve a várható eredményt is. A konzilium.hu linken találsz egy endokrinológust, neki e-mailen is feltehetsz kérdést az izotóp kezelésről. Minden jót.

Sziasztok, én már régen voltam a fórumon, mint hozzászóló, de folyamatosan olvasom az írásaitokat. Értetlenül ülök a gép előtt minden egyes alkalommal.Engem augusztusban műtöttek, 6cmes daganat volt az egyik pajzsmirigyemen,de minden eredményem jó volt, de ki kellett venni az egészet. Minden nagyon simán ment, ennek ellenére nagyon féltem, még a műtőben is azon agyaltam, hogy hogyan kellene kiszabadulni onnan, de nem sikerült kitalálnom semmit.Már aznap este kimentem egyedül pisilni és másnap kivették a kapcsokat. A hétvége miatt csak a 4. nap jöhettem haza.Gyógyszert nem kell szednem azóta sem, majd most kell mennem kontrollra, de semmi elváltozást nem is érzek magamon.

Nekem nagyon furcsa dolgokat írtok, hogy nem műtenek, mert az orvos nem ér rá, pedig elő vagytok jegyezve, meg, hogy hullik a hajatok, meg nem jön meg a menstruációtok...Azt hiszem szerencsésnek érezhetem magam.A vágás már nem is látszódik.Én kívánom , hogy alakuljon úgy nektek ahogy nekem. mert tényleg semmi problémám azóta.De egyben biztos vagyok: A stressz!!!Tuti, hogy nekem is attól alakult ki a megnagyobbodás! Csak hát ez elkerülhetetlen. Szóval kitartást mindenkinek és sok-sok erőt, mert arra szükség van! Ha tudok segíteni valakinek vagy kérdésetek van, írjatok bátran, akár privátban is!

sziasztok!

voltam Veszprémben endosnál.

mondta, hogy hát sajnos tényleg kiújúlt a tultengésem, valószínű, hogy ki kellett volna venni az egészet. Tök kiakasztó, hogy ma, meg lehet tenni azt, hogy egy ilyen beavatkozást, aminek meg van a specialistája (gondolk itt beavatkozás alatt a műtétre), meg csinálnak úgy az orvosok, hogy nem küldenek el ahhoz, aki náluk jobban ért hozzá. Nem a sebészt hibáztatom, bár talán azért ő is mondhatta volna, hogy műtét előtt kérjük ki endós véleményét, hogy mekkorát vágjon, hanem a belgyógyászét. Ha még azelőtt elküld endokrinológiára, hogy kés alá küld, akkor talán az endokrinológus a látott leletek, és sok éves tapasztalata alapján, megmondhatta volna, hogy már első alkalommal mekkorát vágjon a sebész. Szóval engem ez felháborít, hogy ez az ország mindent túlbonyolít, azt is, ami eddig jól működött, ilyen dolgoknak, meg csak így bele lehet csapni a közepébe, ahelyett, hogy átgondoltan cselekednének.

Szóval most ismét be kell állítani normálra az értékeket, levették azokat az anti TPO, meg társai értékeket, és valószínű, hogy nyáron megcsinálják az izotópkezelést. Bár azt hiszem már kérdeztem, de senki nem válaszolt, VOLT MÁR VALAKINEK ILYEN KEZELÉSE?

Azt mondta az orvos, hogy aznap haza jöhetek, amikor ezt megcsinálják, de csakis autóval, és 1 hétig nem mehetek a gyerekeim 1 méteres körzetébe, nem hasznélhatok velük közös wc-t, mert vizelettel együtt ürül ki az anyag, közös evőeszközt, poharat. Arra még nem tért ki, hogy felnőttekhez hogy viszonyulhatok, azt mondta, hogy majd ezt még megbeszéljük, előtte adni fog egy nyomtatványt, amit el kell olvasnom.

szóval most ismét járhatom előlről az utat, ráadásul most nem helyben, hanem 45km-rel távolabb onnan, ahol lakom. :(

Szia!

Mikor is műtöttek? Én még előtte vagyok, így nem tudok sokat róla. Hogy érzed magad? Az alulműködök fáradtak, hullik a hajuk, nehéznek érzik magukat, magas a koleszterinük és vérnyomásuk. Aztán biztos van más is, de én csak ennyiről tudok. Én túlműködő vagyok, de rendesen a túlműködő időszakomat mindig követte egy alul működés, és ezek voltak a jellemző tüneteim. Én nagyon sokat szoktam hízni 1 év alatt 20 kg.

Igaz, hogy most túlműködök és várom a műtétet, de ennek ellenére december 5-e óta 6 kg-ot híztam, pedig nem eszem többet, csak azóta nem járok dolgozni.

Nem híztál műtét óta? Miből gondolod, hogy dolgozik az agyalapimirigyed az ügyön.

Sziasztok!

Hát megint haza küldtek. Betegen nem operálnak. Ha meggyógyulok újra kell jelentkeznem, és akkor kapok egy pár napon belüli időpontot. De csak akkor jelentkezzek, ha teljesen meggyógyultam. A sebész azt mondta, hogy amúgy is nehezen veszek levegőt, hát még megfázva, a műtétbe belehalnék. Eninek igaza volt. Sajnos a stressz ellen nehéz tenni, bár szerintem manapság mindent erre fogunk, mivel az orvosok sem tudnak mást mondani. Ez a legegyszerűbb. Miért lett Pm túlműködésem? Hát a stressz miatt, vagy olyan olyan foglalkozásom van. Senki nem néz már a dolgok mögé. Genetika? Jód hiány? Kit érdekelnek már a valóságos miértek? Mondjuk azt, hogy a stressztől van. És most Eni nem azt mondom, hogy nincs ok a stresszelésedre, és ha Te úgy gondolod, hogy emiatt van, én elhiszem, de biztos emiatt vannak a tüneteid?

A legrosszabb valóban az, hogy igazán nem törödnek velünk az orvosok. Háziorvosom szerint kb július óta műthető voltam, ez a pm specialistát igazán nem érdekelte, mert a nyári szabival foglalkozott. A sebészt pedig az nem érdekelte, hogy december 5-re teljesen felkészültem a műtétre, aránylag jók voltak az eredményeim, és nem voltam megfázva. Biztos nagyon fontos dolgok miatt kellett hirtelen szabira mennie. Na ez van. Szeretnék már túl lenni a műtéten, nehezen viselem, hogy mindig előtte vagyok. Pakolok a kórházra, lelkemet erősítem, a családom, barátaim velem együtt aggódnak, stb. Ez nem érdekli az orvosokat, pedig ezzel ők is stresszelnek és ráadásul nem csak engem, hanem a környezetemet is, hogy aztán még valakinek azt mondhassák, hogy a stressz felelős mindenért.

Összegezve: nem műtenek egyenlőre, majd írom, hogy mikor lesz belőle valami.

Jázmin, én túlműködő vagyok, de gondolom hasonló vizsgálatokra számíthatsz, amik a következők: vérvételek, izotópos vizsgálat, ultrahang, biopszia, röntgen. A biopszia nem fáj! A röntgen kellemetlen, mert meg kell inni valamit, ami ugyan ízesített, de nem finom. Az ultrahangot gondolom ismered. Az izotópos vizsgálatnál vagy itatnak veled egy korty lötyit, aminek nincs íze, vagy kontraszt anyagot adnak be injekcióval és mindkettő után kb. 5 percig géppel csinálnak felvételeket. Ezek csak kényelmetlen vizsgálatok a testtartás miatt. Ha itatják én feküdtem mozdulatlanul, a szurisnál pedig egy szemészeten lévő géphez hasonló szerkezetre kell rátenni az állunkat és mozdulatlanul ücsörögni.

Mindenkinek jobbulást és kitartást!

Szia!

Hát nem is tudom, miért nem megy minden simán.

Jók lettek a hormoneredményeid? Torokfájásod elmúlt? Hétfőn vagy kedden műtenek?

Drukkolok, vigyázz magadra.

Szia!

A kivizsgálásomat végző orvosomhoz fogok menni, a hormonműködésemet fogja megnézni, labor, EKG-val együtt. Ő fedezte fel a pm megnagyobbodást. Ez egy egyéves program, negyedévente megyek vizsgálatokra, de nem kifejezetten azért, mert a pm-emmel valaki külnösebben törődik, gyógyultnak is vagyok nyilvánítva. Szerencsére nincsenek a korábban írtaknál súlyosabb - menzesz, hajhullás, súlyváltozás stb, tüneteim, inkább kiváncsi vagyok a hormonműködésemre. Később, éves kontrollra a háziorvosomhoz fogok járni. Valamikor később tervezek a sebészemhez elmenni, más üggyel összekapcsolva. Majd megírom, hogy milyen lett a TSH-m.

Vigyázz magadra, a stresszel én is nehezen bírkózom meg, de próbálkozok.

A telefon jó ötlet a fényképezéshez, várom az új képed. Üdv, minden jót.

szia

nálam a gondokat biztos hogy a stressz okozza , ill az teszi tönkre a hormonjaimat. a műtét mindenképp kell mert előtte sokkal több gondom volt. ami gondom most van azt az élet csapása csinálja velem. de ez egyedi.

a műtéttől nem kell félni ha valaki jó orvost talál.

itt valaki azt írta hogy az altatástól fél. hát én inkább aludtam volna csak ne kellett volna felébrednem. ilyenkor szerintem jó ha valaki ott van és vigyáz rád. de utána már semmi gondom nem volt. és másnap már haza is engedhettek volna.

a hajhullás nálam műtét után jelentkezett, de nagyon. én is megijedtem. kb 3 hónapig tartott. gondolom a belső varratok miatt. de most már nő a kishajam.

ha torokgyulladásod van azt gyógyszerrel hozd rendbe a műtétig. ha valaki megfázott és influenzás azt szerintem nem műtik.

mikor műtenek?

sok szerencsét és minden jót neked!

Hali lányok!

Jól látom, hogy mindenkinek gondja van műtét után x idővel? Kell a műtét vagy sem? Ha ismét kezdődnek a gondok, minek vágatjuk el a nyakunkat?

Menzesszel nekem kb 2-3 éve gondom van, azaz 2006. decembere óta nincs, előtte pedig 1-2 éven át rendszertelen volt. Ezek szerint nem rendeződik. Igaz a nőgyógyászom azt mondta, hogy korai menopauza:-(

Lányok hullott a hajatok? Kinőtt újra? Ma le kellett vágatnom a hajam elég kurtára, mert kb 2 hónapig (jólius, augusztusban) annyira sok hajam kihullott, hogy hátul, alul a tincseim között 0,5 cm-es hézagok voltak. Így kb. 4 cm-esre vágta a fodrász, hogy ne látszódjon annyira. Remélem kinő újra a hajam.

Nekem azt mondta a pm. specialista, hogy műtét után 6-8 hét múlva kell kontrolla mennem hozzá.

Nagyon fáj a torkom tegnap óta. Betegen műtenek? Bár lehet, hogy addigra meggyógyulok, de nem merek semmit sem beszedni. Ti mit szoktatok szedni?

ja most nézem csak január végén mész kontrolra. és kihez a sebészhez? mit fog nézni a vérképedet? vagy a sebedet? vagy milyen kontrol lesz?

azért vok erre kíváncsi mert nekem senki semmit nem mondott hogy mikor menjek kontrolra és hová. nálam az 1 hónapos kontrolon le volt zárva minden.

szia!

köszönöm a válaszod.

hát ezt bizony sajnos a stressz okozza legalábbis nálam biztos. torokszorítás , nyelési gond és fulladás. pedig engem már fél éve műtöttek.

voltál a sebészednél? és mit mondott?

nem látok nálad képet. nekem sincs fényképezőm, a képeket telefonnal csinálom. majd teszek fel egy mostanit is.

te is vigyázz magadra,neked is jó egészséget kívánok és mindekinek!

szia

nálam az a probléma, hogy műtét előtt kb fél évvel teljesen felborult a hormonháztartásom ill a menzeszem. azt hittem műtét után jó lesz. de lehet hogy jó is lett volna ha nem ért volna engem egy óriási stressz!

mert mikor műtét után hazaértem olyan jól éreztem magam. nem fulladtam tisztán vettem a levegőt és semmi bajom nem volt egy hónapig. az hónapos kontrolom is tökéletes volt . így gyógyszert se kell szednem. kb ezzel egyidőben ért az élet miatt nagyfokú stressz és azóta is fulladok szorít a nyakam és fáj. hát én akkor nagyon visszaestem és azt hittem hogy megfulladok. azóta is nyugtatót szedek néha. de ha nem szedem akkor megint virarsztok éjszaka és ez kimerít és remegek tőle. a menzeszem kb 2 havonta jön meg. ill összevissza. megpróbálom magam kordában tartani , de félek tőle hogy visszaestem a hormonzavarba. remélem csak ideiglenesen. mert a műtét az jól sikerült.

ja, és azóta a sebem is megállt a gyógyulásban. pont olyan mint egy hónaposan. erősen véres színű.

neked ill másoknak rendbe van a menzese a műtét után?

BUÉK mindenkinek!

Szia!

Az igazság az, hogy kételyeim nekem is vannak :-) A határtalan optimizmusom ellenére.

Nem szedek gyógyszert, soha nem is szedtem, nem volt pm problémám. Egy kivizsgáláson fedezték fel, hogy megnagyobbodott a bal pm lebenyem és rákosodástól tartottak – a távolabbi jövőben, esetleg. Szerencsére nem igazolódott, jóindulatú elváltozás volt, adenoma. És eddig a pm hormonműködésem is jó. Bízom benne, hogy így is marad, de biztosíték persze nincs rá.

Én teljes eufóriában voltam a műtét után: hűha, ezt jól túléltem, tök jó, minden a régi. Egy kis izomláz a nyakamban, másnap a nyelés kicsit nehéz – mert hogy aznap csak infúzió, tehát nem ehettem,– de az éhség mindent legyőz. És fékezhetetlen mehetnék. Már délután, mert nem hozták elég gyorsan az ágytálat:-), később kóborlás a parkban, ha elfáradtam, alvás. Jó körülmények között voltam, egyágyas szobában, ez, bizony nem volt mindegy.

Hétfőn mentem be, szerdán műtöttek és szombaton a kapcsok kivétele után jöttem haza. Itthon óvatosan, de mindig mozgásban voltam, jöttem-mentem, aludtam is, de semmi nehezet nem mertem csinálni, ez nagyon kiborított, így aztán a műtét napját követő 14. napon már dolgoztam. A sebemet a 2. hét után kb. 10 napig kenegettem körömvirág krémmel, mert kezdett húzódni. Amikor ez a tünet abbamaradt, a kenegetést is beszüntettem. Persze, a fejforgatás eleinte akadozott, a lehajlás meg nem esett jól, de munkába már kocsival jártam. Mivel elég stresszes munkám van egy főiskolán, úgy 1-1,5 hónappal a műtét után, azt vettem észre, estére liftezik a nyakam a nyelésnél, mondjuk ivás közben. Év végére, úgy a 4. hónap táján, már szorított a torkom a nehezebb helyzetekben.

Szóval jött egy betegség, pikk-pakk megbirkóztam vele, strammul felgyógyultam, fizikailag tökéletes állapotban vagyok, de mi van az utóbbi tünetekkel? Lehet, hogy egy kicsit sokat nyelek??

Hízás-fogyás: egyforma a súlyom, 1-2 kiló fel-le, a stressztől függően. Stressz mentesen, vadul híznék, azt hiszem :-).

Igen, ha az ébredés jó, talán minden könnyebb. Nagyon jó ébredést kívánok neked :-) És a sebészed - mert sebészek, hidd el, már csak ilyenek - nagyon fog vigyázni rád :-)

Szia!

Anyut most műtötték decemberben. 3,5 óra volt a műtét, a teljes pajzsmirigyet kivették. Műtét után kicsit kómás volt, egyszer hányt utána. Két kilógó csöve volt. Azzal járkált a 4. nap reggeléig amikor kiszedték utána jöhetett haza, ez volt csütörtök. Következő hét kedden ment dolgozni. :))

A műtét óta fogyott 3 kilót, bár még nincs teljesen beállítva a gyógyszer.

A két lyukra ahol a csövek kilógtak a körömvirág nem volt jó, a csövek helye elég csúnya volt, a házidoki adott rá 3%-os hidrogént fertőtlenítőnek, azóta azok is rendben vannak.

Fehérváron műtötték, a korház pedig minimum öt csillagos.

Szioasztok!

Köszi a biztatást! Különben nem vagyok ennyire negatív, mint ahogy kiderül hozzászólásaimból. Én egy nagyon vídám természetű nő vagyok. Kétségeim az orvosok miatt merülnek fel.

Kata! Az jó, hogy nem is fájt nagyon, és az is, hogy nagyon jól vagy! Dolgozol? Gyógyszert szedsz?

Az István kórházban műtenek. Mint írtam már én befeküdtem 5-én is, hát borzalmasak a körülmények abban a kórházban.

Nilatak! Igen én is megpróbálok a műtét előnyeire gondolni, és persze én is biztos vagyok vagyok benne, hogy minden rendben lesz:-) Tudom, hogy az altatás mindenkire másként hat, mivel még nem voltam altatva, így nem tudom én milyen leszek. Lehet, hogy én fogok hányni? Ezek szerint Neked az altatásból felébredés nem okozott problémát, ez nagyon jó.

Mennyit vesznek ki? Egyértelműen nem közölték, hiszen a sebész csak futólag nézett bele a leletekbe, azt mondta, hogy kb 2/3 részét mindkét oldalnak. Bízom benne, hogy így is lesz.

5 hónapja megműtöttek, mit érzel mostanság? Gondolom Te már biztos dolgozol. De mennyi idő után kezdtél? Gyógyszert szedsz?

Lányok! fogytatok műtét alatt, után? Híztatok a műtét után? Tudom, hogy ez a legkevesebb, mármint a súlyunk, de egy nőnek ez is fontos!

ÉS TÉNYLEG ELHISZEM, HOGY MINDEN RENDBEN LESZ!

Szia!

Jogos, hogy kell-e a műtét, az ember mindent végig gondol ilyenkor: előnyöket és hátrányokat. Az előzmények, vagyis a korábbi megpróbáltatások után, amikről írtál, a kockázatok ellenére, szerintem a műtétet inkább egy nagy esélynek kellene tartanod, másképp tényleg nem érdemes belevágni. És te mindent meg is tettél a siker érdekében: elintézted, hogy jó formában, feltöltődve, a szilveszteri programod után kerülj kés alá :-); könnyedén és természetesen veszed az injekciós előkészítést :-), mi más következne ebből, mint hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen? És miért pont te lennél duci?

Az altatástól én is féltem: az volt a fóbiám, hogy utána hányni fogok! Szerencsére nem így volt. A műtőben az előkészítés egy részére még emlékszem, de utána már csak az ágyamban ébredtem fel.

A hányásos fóbiától eltekintve, mindig úgy gondoltam, hogy mindennek rendben kell lennie, nekem mindenki – orvosok, barátok, ismerősök - ezt mondta, és ÉN ELHITTEM. Az ellenkezőjét, mint "amilyen az én formám" verd ki a fejedből:-) Mondjuk, fogj egy féltéglát :-), és verd ki mindenki fejéből :-)

És mennyit terveznek kivenni a pm-edből?

Ezt mindig ködösítik, hogy majd meglátják, ha felnyitottak. Nekem az orvosom azt mondta még az elején, hogy a bal lebenyt veszi ki – még a laparoszkópiát is megemlítette, képzelheted, mennyi szükség volt a műtétre. Aztán a kórházban az anaszteziológus, a vizitkor a dokik, mindig arról faggattak, hogy mit vesznek ki. Gondoltam, ezt nekik jobban kellene tudniuk, de mondom, a bal lebenyt. És jött a válasz: úgy tudja? Hát ezzel nagyon fel tudtak idegesíteni. Aztán a műtét előtt elkaptam a dokit, hogy akkor most mondja meg, de tényleg, hogy mit fog kivenni. Mondta, hogy a bal lebenyt, de meg kell néznie mindent, aztán majd meglátja. Végül tényleg csak azt vette ki.

Hát január végén megyek az 5 hónapos kontrollra, majd meglátjuk, ez mire volt elég :-)

Kedves Fegu! Remélem minden rendben lesz nálad is, fel a fejjel, egyáltalán nem vészes, az altatástól kell a legkevésbé félni. Szerencsére már nem a középkori dolgokat használják. Egyébként az első nap ami kellemetlen, de azonnal adnak fájdalom csillapítót, és úgy már igazán elviselhető.Aztán már szinte kutya bajod sem lesz. Én is nagyon féltem( az altatástól is)de így utólag tudom , hogy nem kellett volna,biztos jó kezekben leszel, és nagyon fognak rád vigyázni. Engem most műtöttek 16.-án, de már semmi bajom, amikor jöttünk hazafelé(vonattal) megálltunk a kínaiba ebédelni. Szóval ennyire nem viselt meg, persze nem vagyunk egyformák. Hol műtenek?Írj ha tudsz még, ha nem , akkor mihelyt hazajöttél. Minden jót.

ui: a sebem egyébként most volt 3 hetes, és már csak halványan látszik a nyoma!

Szia!

Nem, nem. 9-én vonulok be, tehát pénteken. Ha nem működök jól - amire meg van az esély hiszen múlt heti vérképem ezt mutatja - gyógyszereznek hétvégén (injekció), ezért bent kell lennem hétvégén is, majd hétfőn vagy kedden műtenek. Ha jól működök, akkor haza jöhetek, a műtét ugyan úgy, hétfő vagy kedd.

Kell ez a műtét? Mivel már rutinos korházba járós vagyok:-), így már csak egy kicsit izgulok a kórház miatt, a műtéttől és az azt követőktől már talán nem félek, az altatástól nagyon! De olvasva Csadrien tórtúráját, biztos, hogy kell a műtét? Mi bajom lehet ha nem műtenek meg? Április óta szedem a gyógyszert, panaszaim csökkentek, a súlyom lassan normalizálódik, már több is vagyok a kelleténél. Ugye nem leszek nagyon duci a műtét után. Mindenki azt mondja, hogy amilyen az én formám biztos minden másként fog velem történni, mint általában:-(

Szia!

Tényleg holnap műtenek? Most látom, hogy ez a terv. Te talán már nem olvasod, de ha így van, drukkolunk, de minden rendben lesz, már annyira felkészült vagy. Majd számolj be róla, ha nem megterhelő. Üdv.

Szia!

Jaj, de jó!!! Javultak a tüneteid, csökkent a pulzusod, tök ari a dokid :-) és még nem is tolakodó :-), meg kell tartani :-). Ezek a sebészek, hát mindenhez értenek, az enyém is ilyen :-). Örülök nagyon. Kíváncsi vagyok, hogyan übereli mindezt az endokrinológusod. Tegnap voltam wellnessben, de utána szoláriumban is, - telente/egész évben 2-szer megyek el - gondoltam, próba, szerencse. Bár a heget vastagon letakartam, hát este szúrkált egy kicsit. Szép hetet. Üdv.