Óvodai búcsú versek, amik meglepetés lesznek az óvó nénik számára (beszélgetős fórum)

nincs fent a youtubon :(

Bár én csak ezzel a címmem ismerem... Ballagás, egy régi szép szokás

Esetleg a bekeliten nincs rajta az "igazi" címe?

Halász Judit: Játszunk együtt

Nem hívott senki , magamtól jöttem én,

színezüst vonattal keresztül hét megyén.

Játszunk most együtt, amíg csak lehet,

remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek.

Nem várt rám senki és mégis itt vagyok

hétmérföldes csizmám sarka elkopott.

Játszunk most együtt, amíg csak lehet

remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek.

Nem érkezett hozzám gépelt üzenet

nem kért rá senki, hogy daloljak neked

Játszunk most együtt, amíg csak lehet,

remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek.

Ne kérdezed tőlem, hogy meddig maradhatok,

a játék vége előttem is titok.

Játszunk most együtt, amíg csak lehet, remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek. 2x

Éppen most tanítjuk a gyerekeinek. A dallamát megtalálod a neten, csak írd be a googleba.

Hú, ez nagyon szuper!!!

Kár, hogy már nem dolgozom!:(de a lányaimnak el fogom mondani, hiszen mind a kettő óvó néni .

Nálunk tavaly a nagycsoportosok leültették középre az óvónéniket, a gyerekek egy anyuka segítségével kézenfogva csigavolnalban járták körbe őket és énekelték, hogy " Játszunk most együtt, amíg csak lehet, ugye nem felejtesz el..." az óvónénik nagyon könnyeztek.

Az idén mi ballagunk, mi is ezzel készülünk, reméljük szem nem marad szárazon.

Nekem is most végzi az ovit a lányom és arra gondoltam hogy meglepem az ovonéniket azzal hogy 1 kis verset tanitok meg neki amit majd az évzáron mondana. Leirom a verset, kiváncsi vagyok a véleményetekre. Nem szeretnék tul érzelgősnek tűnni de szerintem nagyon jól esne nekik ha annyi nevelés és tanitás után egy kis versikével kedveskednénk nekik.

Óvó néni várt énreám, mikor ide érkeztem.

Búcsúzkodni tőle nehéz,bizony nem megy oly könnyen!

Mikor sírtam ki volt velem? Ki törölte könnyes szemem?

Ki tanított szépre, jóra,mintha édesanyám volna?

Nem várt érte köszönetet,egész szívét adta nekem!

Elfeledni nem is tudom, hiszen én is szeretem!

Rá gondolok, később sokszor, míg a táskát cipelem!

Tudom vége a játéknak, már a komoly munka vár.

De ha néha elfáradok, két karja majd visszavár!

Bocs, hogy hozzászólok, de ha megengeditek mondanék valamit, aminek szerintem minden kolléganő nagyon örülne...... én igen!

Minden kisgyerek mondja el, hogy miért szeretett ide oviba járni, és miért szerette a felnőtteket, persze ezt írja le a szülő, és rajzoljon valamit mellé a kisgyerek!

Ez szerintem minden versnél személyesebb és meghatóbb!

Én ezt Anyák napján kipróbáltam, és szerintem minden Édesanya nagyon boldog volt, hiszen azt hallotta, amit a gyereke abban a pillanatban érzett!

Sírás ellen nincs tipp, hiszen azt a 3-4 évet nagyon nehéz elengedni, és teljesen új feladatok várnak gyerekre, szülőre a következő iskolai években!

Ha úgy gondoljátok, hogy használható az ötletem, kérlek jelezzetek vissza.:)

Én még kaptam olyan összefűzött mappát is , amiben benne volt a gyerekek fényképével ellátott rajzuk is, és a 4 év alatt felvett óvodai ünnepélyekről készített DVD volt a melléklet!

Nagyon örültem neki, hiszen bármikor elővehetem, újra élhetem a közösen szerzett élményeket, pláne, hogy már a nyugdíjas napjaimat töltöm.

Mi még annó ezt a verset is megtanultuk ballagásra

Autó, vonat, búgócsiga,

piros pettyes labda,

Iskolába megyünk holnap,

ma van búcsú napja.

Mackó bácsi, hajas babák,

itt van az új táska,

Háton viszem, hogy az úton

minden gyerek lássa.

1. Ballagás, egy régi szép szokás,

Megható, érzelmes búcsúzás,

Öleljük át az elmúlt éveket,

Tovatűnt perceket,

S mindazt, mi nékünk oly sokat jelent.

Az ifjúság bolondos álmait,

Csapongó szárnyait,

S eltitkolt vágyait.

Elindulunk egy ismeretlen úton,

S nem tudjuk még, hogy mit hoz majd a sors,

De bármi jön, míg élünk nem felejtjük,

Az iskolát, mely útnak indított,

S az együtt eltöltött sok szép napot.

Rögtön jön az újabb felvonás,

Nincs szünet, csak díszletváltozás,

Új partnerek, álarcok, jelmezek,

Szokatlan helyzetek,

S jól jön, ha néha súgnak majd neked.

Kevésnek jut igazi főszerep,

Meg kell ezt értened,

Hát ne veszítsd kedvedet.

Elindulunk egy ismeretlen úton,

S nem tudjuk még, hogy mit hoz majd a sors,

De bízni kell és tiszta szívvel élni,

Keresni azt, mi téged boldogít,

S enyhíteni olykor mások gondjait.

Reméljük még, találkozunk,

S a szép időkre sokat gondolunk.

Reméljük még, találkozunk,

S a szép időkre sokat gondolunk.

Bernuska, erre gondoltál?

Én keresném a Ballagás, egy régi szép szokás c. éneket...

Megvan valakinek?

Hát ha tényleg valami egyszerűbb verset kerestek, szerintem nem lesz gond. Olyan okosak már ezek a gyerekek. Esetleg lehetne énekelni is valamit.

Van egy ilyen, nem tudom, ismered-e:

Kedves óvodám,

sok víg nap után

itt a búcsúnap

indul a csapat.

Nem vár ide már

játék, mesevár.

Tollam, ceruzám

kísér ezután.

Szia.

Azért írtam ezt az előbbi verset, mert szerintem nem jó senkinek, ha ilyenkor megbőgetik. Bármennyire is hálásak vagyunk az óvonőknek (én is így vagyok vele), én nem tartom jónak, ha megríkatjuk őket.

Donászi Magda: A viszont látásra

Búcsúzunk tőletek, Most egy kis időre,

Rövid kis időre, Kerek esztendőre.

Kerek egy év múlva Iskolások leszünk,

Kedves óvodánktól Mi is búcsút veszünk.

Ne görbüljön szája Senkinek sírásra.

Búcsúzzunk vidáman: A viszontlátásra!

Vagy ezt:

[link]

:)

Nézd meg ezt!

[link]