Összeszedtem magam és leírom a szülésem történetét (beszélgetős fórum)

Az itt olvasott storyk után,én az hiszem egy végtelenül szerencsés nő vagyok.Mindkét gyerkőcöt simán szültem,fájdalom csillapító nélkül.A másodikat gátvédelemmel.Nagyon fájt,a második gyerkőcnél annyira,hogy el sem hittem,hogy ilyen fájdalom létezik.De ezen kívül semmi probléma nem volt.

A gátvédelemről nekem nagyon jó véleményem van.Szülés után két órával mentem zuhanyozni,mozgolódtam bátran,mert ugye nem volt varratom ami fájjon.A szobatársam csak nézett,hogy én ezt hogy csinálom.

Nem kell venned a fáradtságot,én írtam,hogy magyarázkodsz.Van már négy gyermekünk 17 14 12 évesek és a legkisebb 2 hónapos, a három nagyobb gyermekünkbe,már most több együttérzés,emberség és segítőkészség szorult,mint beléd nem tudom hány évesen.És mivel nem vagyok rosszindulatú ember,azt kívánom neked,hogy a te gyereked vagy gyerekeid ilyen barátot,vagy feleséget ill. férjet találjanak maguknak,mint a mi gyermekeink.

Hogy jössz te ahhoz,hogy ismeretlenül kritizáld a gyermekeinket,vagy a nevelési elveinket??????

Bár tudom hogy,ezzel leplezed a hibáidat,az érzéketlen hozzászólásodat.

Én is csak azt tudom mondani,mostantól a te hozzászólásodra biztos nem válaszolok, (Megfogadtam,hogy ezen az oldalon a hozzád hasonlókkal,meddő vitába többé nem bocsátkozom) azt viszont nem állítom ,hogy nem olvasom el a válaszod ha lesz,mert te ezt állítod és ez nem igaz.

Jöhet a cinikus válasz!!!!!!!

Olvasgattam itt a hozzászólásokat. És tényleg nagyon rossz hallani, hogy ilyen sok a negatív szülésélmény. Akár természetes vagy császár.

Természetes szülésnél sajnos sokszor egyéni szöveti felépítés is okozhatja a gátsérülést.

Yaweb azok alapján amit leírtál valószínűleg természetesen nem tudtad volna megszülni a gyermekeidet és sajnos a császár szövődményei közé tartozik az összenövés.

Hat nem hiszem, hogy van olyan doki aki ilyen "eloelettel" elvallalna. Na persze nem is beszelve arrol a rizikorol, hogy ki sem jovok a mutobol tobbet.

Nalam is jottek-mentek a dokik, mert orvosi csodanak szamitottam, hiszen senki nem latott ilyen hegesedest mint az enyem :-D

Hat ez van. A csaszar hatranya :-(

ha mégis találsz ilyen dokit, szólj! Szeretnék még egyszer szülni, de tuti műtét kilátással nem.

Én most a harmadik gyerekemnél utólag adattam be antibiotikumot hiába volt császár, mert a varratszedéskor kiderült, hogy a bűzös magzatvízet streptococcus fertőzés okozta (tehát a baba fertőzött vízben lubickolt)

akkor nekem szerencsém volt, nekem csak lihegett az egyik doki a második műtétnél, meg mondta a szétfeszítős résznél vagy kétszer, Hú ez kemény volt! Amúgy emlékeim szerint nem tartott tovább mint az elsőnél ez a rész, csak jobban rángattak.

Komplikációkhoz csak annyit, hogy valami eret elvágott az a doki, aki egyébként kismillió műtétet csinál (műtős ügyeletet vállal), úgyhogy jó sokáig tartott, amíg megtalálták, honnan vérzek, meg minden vért kiszívtak. Műtét után 1 órával kaptam még egy oxinál erősebb méhösszehúzót, mert a műtét során az oxi nemigen akart hatni. Ettől meg felment vagy 200-ra a vérnyomásom. Reggel a doki elég aggódó képpel jelent meg nálam a kórteremben és kérdezte meg, hogy vagyok. Ezen a részen túl is teszem magam, pedig ugye ez a komolyabb.

Amin nem, az az, hogy bevág a heg, a közepén még mindig egy nagy lyuk van, ami csökkenget, de eléggé elkeserít, hogy nekem sose lesz normálisan kinéző hasam. (az elsőnél elég fent vágtak)

Én nemrégiben szültem meg harmadik császáros babámat. (az első és a második között volt egy hüvelyi is, de sajnos koraszülött volt, és meghalt a baba) Tervezett császár volt, de nem kívánom senkinek. Az első babámnál normál szülésre készültünk, és több mint két hétig vajúdtam. A magzatvíz elfolyásától számítva 12 óra múlva császároztak, ami akkor nem volt túl rossz élmény, sőt leginkább már én könyörögtem érte.

A második már rosszabb volt, de ez a harmadik egy katasztrófa. Olyan összenövések voltak a hasamban, hogy 45 percig csak azokat szabdalták. Már egészen a hasürgben jártak, mire ki tudták emelni a kicsit. Két doki belémkönyökölt, úgy nyomták ki belőlem. Érzéstelenítés ide vagy oda, azt hittem ottpusztulok a műtőasztalon. A felépülés sokkal tovább tarott mint az első kettőnél, de ami miatt most írtam neked az az, hogy nem csak a hüvelyi szülésnél lehetnek a székletürítéssel gondok, ugyanis én a második császár után ugyanezen mentem keresztül, vagy másfél évig. Már nem akartam WC-re menni, mert mintha késsel vágták volna közben a végbelemet, annyira fájt, és ömlött bellem a vér közben. Már azt hittem aranyerem van. Minden lehetséges vizsgálatot végigcsináltattam. Az összes kúpot kipróbáltam, de semmi hatása nem volt, majd egyszercsak magától elmúlt. Most, a harmadik császárnál is ugyanez előjött, uh ez nem a hüvelyi szülés következménye volt nálad sem nagy valószínűséggel, és ha hajlamos vagy rá, akkor a következőnél is elő fog jönni, viszont a jó hír az, hogy most csak pár hétig tartott. Most 10 hetes a babám, és már nem annyira gázos a helyzet ezen a téren.

A lényeg azonban továbbra is az, hogy túl vagytok a nehezén,és innen már csak a jó dolgok jöhetnek. Jó egészésget és sok erőt kívánok Nektek!

nem is vagyok hajlandó venni a fáradtságot, hogy visszakeressem azt a hozzászólót, aki szerint magyarázkodtam.. stb.. egyszerűen rá kell jönnöm, hogy nem ide (ebbe a fórumba) való vagyok:)és a legkevesebb gond a cikkíró fejében van. mint kiderült. elég meredek, hogy Ti nevelitek (akinek nem ige, annak sorry) fel azokat, akik majd az én gyerekeimet körülveszik:) ..

szép napot, a többit enm fogom olvasni, puffogásokat várom privátban, vagy ha jó érzés, nyugodtan reagáljatok itt is, nem fogom SAJNOS:( látni.

sok boldogságot és egészséget minden kismanónak.

Bár mindkét fiamat simán szültem meg, ráadásúl a második 3 óra alatt lezajlott (30 percet töltöttem a szülőszobán),és már 2 éve történt,a varratom helye a mai napig fáj,pedig nem szakadtam rongyosra,nem volt semmi gond...mégis.

A "nagydolog" témához annyit,hogy mázlim van a fürdőszoba berendezésével,mert 2 irányba támaszkodhatok,kapaszkodhatok.

De mindez nem számít! Ha lehet,örülnék még egy babónak!

A cikk írójának:

Sajnálom,h megszenvedted,de gratulálok, és jó egészséget kívánok nektek!

Igazad van! Baromság, hogy "akit csaszaroztak, az nem szult igazabol es nem igazi anya tema"!!!! az aki végig csinálja a terhességet, akár 40 hétig, akár sajnos hamarabb megszületik, az mindegy, hogy sima vagy császár IGEN IS JÓ ANYA!!!!!

Nem attól jó anya valaki, hogy 40 órát vajúdik, hanem attól amit utána tesz..

Az a rossza anya aki megöli agyermekét!

Mindengy hogy császár vagy sima, a lényeg, hogy egészséges legyen!!!!

Mindenki másképp gondolja, van aki a császárra esküszik, van aki simán akar szülni!

Én megtapasztaltam mindkettőt!!! Azt mondtam soha többet császár. 39 hét 2 napos terhességig kerestem az orvost és a kórházat aki bevállal egy császár után sima szülést!!!!

Mert én az elsőt is simán szültem...

Nekem szerencsém van, de egy életre elég volt.... SOHA TÖBBET CSÁSZÁR!!!!

Igazad van mindenhogy nehéz feldolgozni, pedig a 3. gyerekemnél, azt mondták mért nem akarom a császárt, hisz az jobb !! Köszönöm, de nem nekem!!

És én nem mondtam azt hogy a császár jobb a sima szülésnél, valamit félreértettél...

A szülés egyszer véget ér a császárnak sajnos valóban van aki egy életen át viseli a következményeit, mind testileg, mind lelkileg...

Én a mai napi emlékszem mindenre a császár után..... a tüdőembólia gyanúra a 2 napig a gyerekemre nélkülre......és még ma is megvisel ha eszembe, főleg az egész császár, ahogy húznak vonnak és FÁJ! A fiamat 9 hónapja szültem és már nem is emlékszem milyen volt!!!

Nekem igen is jobb a sima szülés......de a cikk írójának, valószínűleg a császár egy megváltás lett volna/ vagy lenne....