Örökbeadó anyát keresek (beszélgetős fórum)
Akkor Neked sikerült is babát örökbe fogadnod?
Erről az oldalról?
Bárhol érhet csalódás.Az alapítvány sem garantálja, hogy a kismama nem gondolja meg magát,volt már ilyen eset.Ők csak összehoznak vele, a döntésbe nem szólhatnak bele.
Nem önámítás ,a mi babánk elmúlt fél éves.Én személy szerint három babáról tudok, akik ennek az oldalnak köszönhetik a szüleiket.A folyamatba be kell vonni egy alapítványt vagy a Tegyeszt,így lesz törvényes a dolog.
Nekem viszont nagyon jó tapasztalataim vannak.Több kismamával is voltam kapcsolatban,erről az oldalról.
Egyik sem kért pénz,csak ígéretet arra ,hogy a babájuk a lehető legtöbb szeretetet és gondoskodást kapjon.Nekik a legfontosabb az volt ,hogy szerető családba kerüljenek a picik.Minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül.
szia,
Én is olyan Anyukával találkoztam aki hitegetett, vagy pénzt kért, nem keveset.
Vagy eltűnt. :(
Volt már olyan, hogy Valaki itt találkozott az örökbe adóval? Vagy csak hitegetnek?
Én eddig csak olyan anyukával beszéltem, aki vagy visszalépett, vagy eltűnt.
Már nem is merek írni.....
Kifogás ???
Nem tudom miről beszélsz.
Elhiszem, hogy nem kedveled a témát, de ne láss bele másokba olyat ami nincs, és ne vetítsd át a saját keserűséged másra, nem Én tehetek arról ami a Te életedben van.
szép napot!
Szia,
köszi minden rendben a lelki békémmel :)
Értem, persze átérzem, de azt senki nem tudja megmondani előre, hogy gyermeknek hol lesz jobb helye, ahol már van testvér, vagy ahol nincs. Mert nem ezen múlik egy szülő szeretete, ezért szerintem nem 100%-an helyén való ez alapján dönteni.
de jó ! Gratulálok Nektek !!! Köszönöm, hogy írtál ! Szép Napot!
Minden jót !!!!
Ne add fel!!! Mi 3 vérszerinti gyermekünk mellé,most fogadtunk örökbe egy 15 hónapos kislányt,a Tegyeszen keresztül! 3 évet vártunk rá,de megérte! Egészséges,imádnivaló kis tündérke! Kívánom,hogy sikerüljön!!!
Biztosan akad olyan örökbeadó,akinek az lesz a szempont,hogy van már gyermeked....
:-)
Szia, kívánok Neked minden jót. Remélem, hogy egyszer valóra válik az álmod.
Sokan vagyunk szerintem hasonló cipőben :(
Nekem van gyermekem nem is egy, ezért sokan hülyén néznek Rám mikor megtudják, hogy minden vágyam még egy gyermek.
Itt a hoxán már kétszer végig csináltam azt, hogy beszélgettem Anyukával, heteken keresztül, telefonon, e-mailben, és beszereztem mindent a gyerkőc érkezéséhez és végül olyan családnak adta akiknek még nem volt gyermeke.
Volt olyan is aki pénzért szeretett volna gyermeket adni. :(
Olyan igazságtalannak tartom ezt a dolgot az életben.
A gyermekeim a mindenem, reggeltől estig arról szól az életem, hogy értük vagyok. Fiatal karomtól kezdve lét elemem a közelemben lévő gyerek csicsergés. Kitűnő tanulok, kiegyensúlyozott boldog gyermekek, Én pedig itthon vagyok Velük, így bele férne a mindennapjaimba 1 akár 2 csemete is még.
És nem lehet. :(
Pedig mindent megadnék Neki, leginkább meleg családi fészket, boldogságot, szeretetet. És nem lehet. :(
Volt, hogy hetekig azt álmodtam, hogy találtam egy kisbabát, már néha ennyire beteges a vágyódásom. :(
Nem veszek el időt és türelmet a gyermekeimtől, mert minden reggel hálát adok a világnak, hogy Ők vannak. De annyiszor hasít belém a vágyódás és a tehetetlenség. :(
Már ajánlottam fel olyat is, hogy mivel beleférne az időmbe segítenék családokon, ahol nem várt a baba, és jól jönne egy pótAnyu.
Négy éve próbálkozom, és eddig semmi :(
Kívánom, hogy sikerüljön az utad, és megleld a boldogságod és az értelmet egy gyermekben, mert valóban Ők a legnagyobb csoda ezen a világon.
Nézd, én értem, amit írsz, mert évekig próbálkoztunk babával. Én sem szerettem hallgatni, hogy előbb-utóbb biztos lesz nektek is típusú közhelyeket. Viszont abban van, valami, mert sok példát láttam, hogy ha valaki lombik vagy örökbefogadás utján babára tesz szert, annak utánna spontán is lett. Persze, nem ezért kell örökbefogadni. Aki csak ezzel akarja bevonzani a szerencsét, az szerintem rossz úton jár.
Különben sok sikert mindenkinek.
Vannak dolgok amikről nem beszélnek emberek mert túl fájó pont az életükben. Én most mégis felrakom ide ezt a szösszenetet mert fontosnak tartom hogy beszéljek róla.
Ahogy a mondás tartja kétféle nő van. Van aki mindent megtenne hogy gyermeke legyen és van aki mindent megtenne hogy ne legyen.
Én az előbbi kategóriához tartozom és elég régóta tudom hogy szeretnék egy babát vagy kislányt örökbe fogadni. Tudta ezt a volt férjem is amikor feleségül vett de sikerült pont akkor kisétálnia az életembő, amikor már a reményeim magasan jártak és szinte csak karnyújtásnyira voltunk attól,hogy család lehessünk. Sok nehéz év és küzdelem után újra rátaláltam önmagamra és a csodával határos módon az angol páromra is, aki szintén szeretné az örökbefogadást.
Átrágtuk mindkét ország ide vonatkozó törvényeit és jártunk hatóságoknál. Az örökbefogadási kanosszajárást 1.5 éve inditottuk újra, azóta olyan remek indokokat találtak kifogasként mint dohányzás( nem az otthonunkban), gyerekfelügyeleti gyakorlat hiánya és a súlyom. Azt már kedvem sincs felsorolni hogy mennyi inkvizíciós módszerrel történő, igencsak megalázó átvilágításon és pszichológiai teszten estünk már át.
Közben pedig minden héten legalább egy -egy gyermek vagy csecsemő meghal mindkettő országban a családon belüli erőszak áldozataként és ki tudja mennyi gyermek vár egy végleges családra intézetekben és nevelőszülőknél.
Tegnap mégis felcsillant egy halvány reménysugár amikor egy leendő anyuka január 5.i emailjét találtam a postafiókomban. Azt írta hogy sokgyermekes anyuka titkolt terhességgel és szülőket keres születendő babájának. Gyorsan visszaírtam neki és ismervén a jogszabályokat villámgyors tervezésbe kezdtem az otthoni életünk elrendezéséhez. Persze hallottam én a pici hangot a fejemben hogy vigyázz, lehet hogy csak átvernek.. de próbáltam nem hallgatni rá...egészen ma estig amikor jött egy email újra a hölgytől és megtudtam hogy a baba 1O nap alatt megszületett és családra is talált egy alapítvány segítségével.
Nem tudok most pozitívan gondolkodni. Nem látom a fényt az alagút végén. Annyira szeretném ha 38 évesen végre családom lenne de vajon hogyan? Csak ülök a sötétben és próbálok nem érezni,gondolkodni ,tervezni. Csak ülök és vagyok de célja nincs az életemnek. Csak vagyok. De mi végre...
kitartás!
vannak civil szervezetek, akik tudnak neked segíteni, de ha úgy döntesz te is kiválaszthatod az örökbefogadó szülőket.
és természetesen ha nem szeretnéd tudni, hogy kihez kerül, akkor választhatod a titkos örökbefogadást is.
Tudod, van, amikor a "soha", az tényleg "soha". És annak, akinek tényleg "soha" a "soha", annak nagyon rosszul tud esni, hogyha úton-útfélen azzal jönnek, nem kell annyira akarni, és akkor majd összejön, meg hogy nem kell feladni, majd veletek is megtörténik a csoda, csak ki kell várni.
Meg az is gyakran elhangzó nagy klasszikus, hogyha majd örökbefogadtatok, akkor rögtön sikerül majd a "saját". Én ettől falra tudnék mászni, mégha a legnagyobb jószándékkal írják/mondják is.
Az az egészséges, hogyha mire a pár eljut odáig, hogy örökbefogad, elengedi a vérszerinti gyerek gondolatát. Amíg ez nincs meg, addig nem nagyon kellene örökbefogadni. Szóval aki itt van, arról én többnyire azt feltételezem, hogy már tisztázta magában ezeket a dolgokat, és nincs már szüksége ilyen biztatásra.
Ez csak az én véleményem, és azért írtam le, mert szerettem volna rávilágítani, hogy van, akinek pont nem segítenek ezek az amúgy kedves és jóindulatú, bíztató szavak. Remélem, nem bántottalak meg vele.
Lányok, a gyermekvágyáshoz szükséges türelemnek a karácsonyi ünnepkör nem használ, megviseli a lelkünket.
Ki így, ki úgy... Ne bántsátok, oktassátok egymást. Semmi nem múlik ezen.
Minden kisbabaát szeretnie kell valakinek, fel kell nevelnie valakinek. Mindenki ideje eljön egyszer.
Remélem, a tiétek is, a miénk is! Boldog 2015-öt!
További ajánlott fórumok:
- A Suttogó módszerről őszintén, egy anyától, aki kipróbálta
- Tanács örökbeadóknak és örökbefogadóknak.
- Örökbeadó édesanyát keresek! ( örökbefogadás )
- Van egy 5éves nev.fiam, hogy keressem meg az örökbeadott testvéreit?
- Pesterzsébeten keresek anyatejet
- 7 hónapos babámnak anyatejet keresek Miskolcon.Tud valaki segíteni?