Önismereti csoport - csalódás (beszélgetős fórum)

Én sem "ítélkezem" elsőre, viszont az nem ítélkezés, hogy pénzt adsz ki valamiért, először is látod, hogy egy nagy átverés, mert nem adnak számlát, és nincs szerződés, másodszor meg nem jön be a szolgáltatás. Az ítélkezés nem ezt jelenti, amire gondolsz :) ha itt lelépsz, akkor talpraesetten képes vagy kiállni magadért.

Voltam már több önismereti, személyiségfejlesztő stb csoportban, tudom, miről van szó. Mindenhol írtunk alá papírokat.

Bocsi, de nem vagy egy egyszerű eset, ennyit agyalni ezen... és ezerszer átrágni magad ezen a témán, amikor egyértelmű az egész. Nincs szerződés, nincs kötelezettség. Ne menj, ennyi. Nem azért, mert beteg vagy, hanem mert ez egy átverés és nem is tetszik.

Ha te ennyire félsz a következményektől, akkor miért nem kérdezel meg egy ügyvédet? Van ingyenes jogszolgálat is.

Én biztosan nem rágódnék napokat, heteket egy ilyen kérdésen.

Fura, de ettől a hozzászólásodtól is az az érzésem, hogy csak vitázni akarsz a témáról, nem megoldani.

Sziasztok! Köszönöm az eddigi válaszokat! Meglepődtem, hogy ilyen sok hozzászólás született, mert annyira aprónak és semmitmondónak (sőt cikinek!) éreztem a „problémámat”, hogy azt hittem, egyetlen válasz sem érkezik majd. Ehelyett 38 is jött (eddig), és nekem már ez is sokkal több, mint amire számítottam. Ma olvastam el az összes hozzászólást, és a 90%-ával egyet is értek, én is hasonlóan gondolom a dolgot. Azaz, egyszerűen le kéne lépnem, ha nincs szerződés és számla. De tartok attól, hogy vajon lesz-e jogi következménye a dolognak? Egyáltalán lehet-e?

Nem vagyok rutinos fórumozgató. Nem azért „tűntem el”, mert nem volt netem, stb. hanem mert több helyen is próbáltam választ találni a problémámra, és információt találni arra, mi ebben az esetben a teendőm, vagy a lehetőségeim. Sajnos többnyire kétértelmű válaszok születtek, máshol is. De azt hiszem ma lesz a napja annak, hogy lemondom ezt az egészet, lesz ami lesz. Ma lenne ugyanis a hatodik alkalom, foglalkozás, este 6-tól. Azonban én biztos nem fogok rajta részt venni (sajnos vagy szerencsére?), mert közben lebetegedtem. Lázasan pedig nincs kedvem menni. Sajnos ettől függetlenül ezt a mai napot (alkalmat) is ki kell majd fizetnem (az orvosi igazolásom ellenére is), és azt hiszem lesz egy valóban kellemetlen beszélgetésem a csoportvezetővel, ez miatt is.

Ahogy olvastam a hozzászólásokat, észrevettem, hogy sokan valószínűleg egyáltalán nem jártak még ilyen önismereti csoportban, és elképzelésük sincs arról, hogy milyen lehet. Én is csak most próbáltam ki először. Nekem egyértelműen nem jött be. De ettől függetlenül nem állítom azt, hogy senkinek sem lenne jó, vagy senkin sem segítene. Nem ítélem el az összes ilyen csoportot, nem hiszem, hogy mindegyik rossz, haszontalan. Egyébként is lehet, hogy én fogom fel „rosszul” a dolgot, lehet, velem van a baj. Ezt elfogadom. Azt viszont valóban nehezen nyelem le, ha ki akarnak velem fizettetni olyan alkalmakat is, amiket nem szeretnék „lejárni”. Bármi ok miatt. Sajnos itt abszolút nincs meg a döntés szabadsága, és ez zavar engem. Mert igazságtalannak tartom. Az ember gondolkodása, érzései megváltozhatnak néhány hónap alatt is, mint ahogy a topicban is írtam. Jó lenne, ha szabadon eldönthetné, miért akar fizetni, és miért nem (és nem köteleznék semmire).

Többen kérdezték, miért mentem bele ebbe az egészbe, ha már az első foglalkozás alatt éreztem, hogy valami nem tetszik. Éppen azért mert nem vagyok az a típus, aki az első alkalom után megfutamodik. Szerettem volna jobban rálátni erre a dologra, jobban megismerni, ezért maradtam. De az emberi kapcsolataimban is ilyen vagyok, nem ítélkezem elsőre. Mint ahogy itt több hozzászóló teszi… ;)

Sajnos már a negyedik, ötödik alkalom után tudtam, - ez nagyon nem az én utam. Hogy miért? Mondok egy számomra kellemetlen példát:

Jómagam 32 éves vagyok, régóta egyedülálló. Az elmúlt 2 alkalom során egy nálam pár évvel idősebb lány magánéleti problémáját veséztük ki a csoportban (Ő 10 év házasság után tavaly vált el, és ezt nem tudja feldolgozni, annak ellenére sem, hogy már van új párja). Megértettem és elfogadtam a problémáját, hiszen iszonyú lehet egy hosszú kapcsolat, házasság után egyedül maradni, vagy éppen újrakezdeni. De azt már nehezebb volt elfogadnom, hogy az elmúlt 2 alkalom során szinte csak az Ő életével foglalkozott a csoport. Máséval nem. Nyilvánvalóan azért, mert az Ő problémája tűnt ideiglenesen a „legnagyobbnak”. Úgy tűnik, a többi csoporttag ezt elfogadta (látszólag), de én már kevésbé tudtam. Leginkább azt, hogy fizetnem kell azért, hogy más problémáját hallgassam. :/ Kegyetlennek tűnök? Nem hiszem. Nekem alkalmanként 8.000 Ft bizony sok azért, hogy órákig (csendben) hallgassam, amint más (vagy mások) az életükről beszélnek. Hangsúlyozom, a csoportban mindenki „szóhoz jut”, azaz mindenki beszél egy kicsit az életéről, problémáiról (én is), de a „legaktuálisabbat” vesszük mindig „elő”. Tehát nem arról van szó, hogy önző, közönyös vagy utálatos lennék másokkal, vagy mások problémáival kapcsolatban, inkább arról, hogy hónapokon át ezért (!) fizetni, - nekem egyszerűen kellemetlen. Hiszen így én magam nem kapok válaszokat a kérdéseimre. Ebből a szempontból pedig valóban jobb lenne inkább egy egyéni terápia.

Mielőtt elkezdtem volna a csoportba járni, utánanéztem annak, milyenek is az önismereti csoportok, miből épülnek fel, hogyan zajlanak. Tehát volt némi elképzelésem arról, mi fog ott „történni”, de a valóság sajnos egészen más lett. Mást „kaptam”, mint amire számítottam, és ez elkeserített. Nem véletlen, hogy szeretnék ebből „kiszállni”, mert lassan már inkább szenvedés, mintsem segítség.

Még egy dolog: sokan azt hiszik (tévesen), önismereti csoportba csak „lelki sérültek”, lelki betegek, betegesen zárkózott, félénk emberek járnak. Ez egyáltalán nem igaz! Egyik csoporttag sem lelki beteg, vagy csendes, visszahúzódó alkat, én sem vagyok különösebben az. Több csoporttag is középvezető egy cégnél, van aki projektmenedzser, van aki bankban, más logisztikai cégnél dolgozik, megint más tanítónő… Mindegyiknek van munkája, élete, barátai. De ugyanakkor problémái, elakadásai is a magánéletében. Ezért jöttek a csoportba. Én is. Tehát szó sincs arról, hogy bárki mentálisan beteg lenne, ez nem az a csoport!

Még egyszer köszönöm a válaszokat, sokat segítettek!

Nem tudom, de ha én feltennék egy kérdést, amiben tanácstalan lennék, akkor csak megnézném, hogy milyen ötleteket kaptam. Ő meg éppen kérdezett, aztán azóta nem járt erre.

De persze lehet, hogy most hirtelen eszébe jut, vagy kikapcsolták a netet nála, vagy... én nem tudhatom.

Hát az egész úgy gáz, ahogy van. A számlaadás hiányán nem vagyok elképedve, tudom, hogy nem adnak, nem önismereti de más jellegű csoportokba jártam és egyetlen kivétellel nem kaptam soha sehol semmit.

Azt nem értem, ha az első alkalommal már nem tetszett, akkor mért mentél bele az egészbe. Amúgy a képzettség hiányától függetlenül még lehetne valaki profi egy témában és tarthatna fantasztikus foglalkozásokat is, de amit leírtál, annak szerintem köze nincs egy önismereti csoporthoz...

Most bátorság kell és annyira azért legyél már korrekt, hogy szólsz, hogy köszönöd, de neked ez nagyon nem jön be... A pénzzel kapcsolatban meg, ahogy írták már többen: nem írtál alá szerződést. Elnézést kérsz és megköszönöd a lehetőséget. Ennyi.

Ha nem kötöttetek emgállapodást, akkor nincs kérdés, elmondod, hogy nem azt kaptad, amit szerettél volna, és nem jössz többé.

Ha nehezen nyílsz meg, feszélyez a csoportmunka, akkor egyébkétn érdemes egyénibe járnod szakemberhez.

Az önismeretfejelsztés nagyon jó és fontos dolgo, mindnekinek, enmcska azoknak akiknek kifejezetten problémái vannak-tök jó, hogy egyébként nyitott vagy ilyesmire.

7 éve--de ugyanaz az út.

Határozottan,megtalálni azt ahol ártani lehet nekik.De itt semmi elköteleződés,papír semmiről nincs..elég akkor lépni,ha van képük piszkálódni

Szerintem lazán annyit kell mondani, ha egyáltalán akarsz valamit mondani, hogy többet nem jövök.

Semmivel nem zsarolhat, hiszen nincs szerződés.

Ez jó régen lehetett!

Passzíyv táppénz már ezer éve nem létezik.

Nincs szerződés, könnyű dolgod van: beszéld meg a csoport irányítójával, hogy nem jó neked és nem mensz többet. Más lenne a dolog, ha szerződés kötne.

Igaz, hogy én ingyenesen vezetek önsegítő csoportot, de csak annyi az elvárás, hogy elmondja az okát is az a tagunk, aki kiszáll.

Szerintem is egyenesen oda kell állni a hölgy elé és közölni, hogy ez neked nagyon nem vált be. A sunnyogás nagyon tisztességtelen lenne a csoportvezetővel, de főleg a csoport többi tagjával szemben, függetlenül attól hogy szimpatikusak-e számodra vagy sem. Rengeteg módszer van, én most kezdtem pszichológushoz járni. Ha tényleg befelé forduló típus vagy, inkább pszichológust javasolnék neked, aki csak veled foglalkozik. Egy jó szakembernek bármit el lehet mondani, én kapásból az első alkalommal olyan kínosnak érzett dolgokról is beszéltem, amiről azt hittem, élő embernek el nem mondanám. Persze el kell döntened, hogy képes vagy-e teljesen megnyílni valakinek.

Kívánom hogy találd meg a te módszered és sikerüljön ezt a szituációt is tisztáznod!

Kulonben meg becitalna a bizalmi jatekos csoportjat a birosagra? Vagy hogy bizonyitana 10 alkalomra elore megallapodtak.

Elismerem, a forumindito az elejen felelossegteljeseb en kellett colna, hogy dontson, de aki ilyen komolytalanul fut neki egy penzkereseti lehetosegnek, az igy jar...

Minden esetben, ha két fél közt megállapodás jön létre, tisztázni kell a feltételeket, ennek része az elállási jog is.

Itt mind a két fél hibázott, kérdés, hogy melyik volt rosszhiszemű.

80 ezer forintos szerződésnél minimum lenne, hogy írásban rögzítsük a feltételeket.

Ha webshopból vásárolsz bármit, ott is megvan a jogod arra, hogy meggondold magad, kevés kivételtől eltekintve.

Én a helyében biztos, hogy kiállnék, és elmondanám, mi a gondom, mennyiben kaptam mást, mint amit ígértem.

De jöhetne a topicindító, és tisztázhatná, mit tudott előre, és mi derült ki közben.

Ti meg arra biztatjátok, hogy húzza meg magát, ne álljon ki magáért.

Arra is kíváncsi lennék, kivel kötötte a szóbeli szerződést, és miért nem kapott eddig elismnervényt a 40 ezer forintról. Milyen cég ez? Milyen tanfolyam?

Mutass nekem egy hasonló tanfolyamot, ahol van szerződés. Ha elment oda ötször, vállalta a többiekéhez hasonló feltételket, akkor az bizony szerződés vagy ráutaló magatartás.

Szidják itt a csoportot vezető lányt... ha jogtalanul is tartja, de ezel szerint ezt nem is titkolta (tányleg iéyen hülye?).

Nekem hiányzik a résztvevők saját felelőssége, hogy megnézem, tájékozódok, döntök, aztán utána vállalom a döntésem következményét. Arról nem írt a topicindító, hogy teljesen ismeretek nélkül, előre kellett vállalnia.

Sajnos a mai mentalitást az is mutatja, hogy a te szavaiddal "jó magyar szokás szerint" mennyi támogatást és bátorítást kap itt arra, hogy rúgjon fel mindent, csak azért, mert öt alkalom kellett ahhoz, hogy felismerje, hogy őt ez mégsem érdekli...

Szerintem is bele kell állni, akkor sokminden kiderül.

Nekem büdös, hogy nincs szerződés, pontos feltételekkel, kötelezettségekkel mundkét félre, és elállási feltételekkel.

"jó magyar szokás szerint" esélyes, hogy feketén próbálják lehúzni az embereket. Arra számítanak, hogy kevesen fognak reklamálni.

Szerintem meg más szagú.

"Ez - sajnos - nem egy OKJ-s tanfolyam: érthető, hogy nem kapok a végén oklevelet, bizonyítványt. Éppen ezért nem is akarok érte feleslegesen fizetni."

Munkahelyet szeretne váltani, lakást szeretne venni, minden forintra szüksége van, még le is írja. Szerintem mindent bevet, hogy fogást találjon rajta, és ne kelljen vállalnia a felelősséget a döntéseiért.

Gondolom az sem most derült ki, hogy a lánynak nincs megfelelő végzettsége.

Mihez kell a tanács? Tökösen bele kell állni a helyzetbe, elmondani, hogy nem vagyok elégedett, nem kívánom folytatni. Vagy jó magyar szokás szerint elsunnyogni a susnyásban, nem reagálni az e-mailekre, hívásokra, és meg van oldva.

... megmondom őszintén, én nem is értem ezt az "elköteleződést". Fizetek érte, tehát veszek egy szolgáltatást. Akitől veszem, annak kell elköteleződnie az irányban, hogy a lehető legjobban adja, nyújtja, ami nekem hasznos... ha nem így van, sőőőt egy önismereti tréning igen mélybe le tudja vinni az embert, ha nem igazán felkészült a tréner, tehát még káros is lehet, akkor igenis, dönthetek úgy, hogy NEM, ÉN EZT NEM AKAROM!

Rosszul látok valamit? :(

Az első foglalkozás után kellett eldönteni, hogy akarod-e ezt a tréninget, vagy már az első foglalkozás megtartása előtt el kellett köteleződni? Szóban. Nagyon nem mindegy.

Ha az utóbbi, akkor az még nagyobb gáz.

Pontosan ezt mondd a csoportvezetőnek! Nem vagy elégedett, nem erre számítottál. Mondd meg, mi az, ami zavar, mit nem tartasz számodra megfelelőnek. Ezzel talán segíted az ő munkáját is.

Ha nincs szerződés, amiben rögzítve vannak a fizetési feltételek, akkor el nem végzett munkáért nem kell fizetned.

Az, hogy a csoportot létszám szerint indítják, és szükség van a teljes csoportra a haladáshoz... ez igaz, de egy negatív ember, aki nem érzi magát a csoport tagjának, nem segíti, hanem lehúzza a foglalkozást. Ezt pedig a tréner se akarja... gooondolom.