Öngyilkosságról (beszélgetős fórum)
Nyilvan,de akkor sem szabad engedni annak az erzesnek!! Gondoljunk a szeretteinkre stb...lehet az illetonek konnyebb lenne,de a családjának nem.
Mas mindenet odaadna meg plusz 1-2 evert,de egyesek eldobjak csak ugy az eletuket..ez semmikepp se jo. Persze mindenki azt tesz,amit szeretne.Ez csak egy velemeny,reszemrol.
Az ongyilkossag az a helyzet,amikor megmondod Istennek,hogy o teged nem rughat ki,hanem felmondasz.Mellesleg egy ertelmetlen dolog. Minek siettetni az elkerulhetetlent?
Talan,ha halalos betegseg volaki es tudja,h rettenetesen sokat fogok szenvedni,akkor a vege fele oke.De masnal nem hinnem,h ez megoldas.
Amikor műtött, és aztán beszélgetett velem, észre sem vettem. Érdekes, az agy hogy kikapcsol.
Remélem jó lesz. Mindent megteszek és írok még előtte is. Kedden megyek.
Ria! Ha láttad volna az Entz László dokimat, aki műtött....
Az OÉTI orvosai között kint van a fotója. Ráadásul lelkes pasi. Persze jeggyuruvel. Megerdemli! Jó ember!
Nagyon remélem, hogy lábon jövök haza.
Bár nem tudom, hogy képzeljek el egy ilyen bentfekvős tornás rehabot, de ez csak jó lehet! Örülök! Remélem, azért lesz pasi is. A mentős szállító olelgetett csak, amíg át tettek az ágyra. :D
De jóóóó,Szilvi!
Vigyázz magadra nagyon!!!
És tudod:csak is pozitívan!!
Várunk vissza,szerintem ott lesz net,vagy wifi:)
Sosem hittem volna, hogy egy fórumon ilyen hatalmas erővel lehet segíteni egy kétségbeesett embernek. Döbbenet. :)
Közben sikerült a Rókus kórházba lebeszélni a randit jövő hét kedden délelőttre. Három teljes hónap (ingyen) orvosok hada azon lesz, hogy a tökéleteshez közeli állapotot elerjek nálam. Lesz pszichológus is. Tehát megmenekultem!
Eddig azért sírtam, mert félelemmel voltam teli. Most azért, mert boldog vagyok és hihetetlen számomra, hogy törődnek velem.
Nincs szó rá, mennyire sokat jelentett, hogy itt írtál Te és Itó!
Egy ember megmenekült.
Köszönöm!
Nem tudom, a kórházba lesz e internet, ha nem, mindenképpen jelentkezem a három hét után! :*
Hát, sziasztok!
Megnézte a dokim, hogy megyek, illetve nem megyek. Kérdezgetett, és ennyi. Normális a zsibbadás, rehabilitációt hívta, de nem vették fel. Intézzük. Papírt negirta.
Annyira féltem, amíg vártunk rá a két mentőssel, hogy a könnyeim potyogtak. Aztán eszembe jutottatok. Meglepő módon könnyebb lett. Remegett a szám is. Hozzá teszem, Entz dokitol minden csaj remegne. ;p
Szóval megmaradok.
Asszem ', akkor minden erőmmel a kezelésre koncentrálok. :)
Első dolgom lesz. Ha mégsem írnék holnap, akkor bent fogtak, vagy nincs internet. Nem az én hibám!
Jó éjt addig is! :)
Jópofa lenne egy ilyen beszélgetés a pszichodokival. Xd
Köszönöm Ria, és Neked is ló!
Amikor meglattam ezt a topikot, olvasgattam csak másokat. Nem mertem ide írni. Féltem, hogy hülyének néznek majd, akik elolvassák, hogy utálni fognak. Lenéznek majd, amiért nem örülök annak, hogy életben vagyok.
Aztán csak írtam, és nem bántam meg. Fura, de jó érzés, hogy valaki aggódik, hogy tényleg észre veszi, hogy létezem.
Holnap, amikor félni fogok majd, akkor eszembe jut ez az érzés, és minden könnyebb lesz.
Köszönöm Nektek!
Én is nagyon-nagyon drukkolok Neked!!
Erős lány vagy,és ha kitartó munkával is,de sikerülni fog!
Én tudom.
Igen, nekem is ezzel jönnek. De persze, hogy semmit nem látok ebből, csak ők. Depisen meg pláne nem találok semmi pozitív dolgot magamban. Érdekes, másban sem. Inkább bezárkóztam. Bármit mondok, kétszer kell elmondanom. Ufó vagyok.
A közmondást nem hallottam még, de jó. :D
Dolgoztam gyárban. minden részlegen megálltam a helyem. Büszke vagyok, hogy gépésztechikusként dolgoztam, általánossal. Mindenki utált. Féltékenyek voltak. Bár attól nem volt jobb. Emlékszem, mennyit sírtam bent.
Reggel megyünk a dokihoz. Most már megvárom, hogy mit mond.
Elmehetnél pszichológusnak, ügyesen fogalmazol. :)
Ria!
Eléggé öntörvényű, makacs ember vagyok. Oroszlán. Sosem hallgattam másra, senki sem értett meg. Most sem. Nem tudok menni. Mindenki azt mondja, hogy tudok. Értetlenkedik körülöttem a világ. Sokszor emiatt vagyok egyedül. Két ember és két macska az életem. Bárcsak jobb lenne és könnyebb attól, hogy felfogom, vannak szörnyűbb helyzetben lévő emberek is. De nem jobb.
Ha belegondolok : 35 éves vagyok, nincs szakmám, nincs érettségim, egyetlen pénzkeresési eszközöm a kezem. Nem születtem orvos családba. Gyermekkorom pokol volt. iszákos neveloapák, mi egyéb... szégyenlem azt, amik történtek.
Jól esik már az is, ha valakinek lemondó, mit tennék magammal, nem akar lebeszelni. Aki meghallgat, nem azzal jön, hogy az nem jó, higgyen el.Te másként közelítettél felém, éreztem, hogy megertesz egy picit. Ez jó érzés. Minden napom kiabálás, bármit mondok, nehéz értelmezni. Úgy vélem, már agyilag kezd történni valami. Furcsa, hogy egyik percben minden jó, elfogadom a helyzem, nem telik el két óra, és ismét az életem miértjét keresem. Mindig szerettem volna normális életet élni. Ezt már nem akarom.
Gondolkoztam pszichológuson. Egyszer voltam, és a nő a sima sztk-ban nem volt kedves. Inkább hibaztatott, mint megertett volna.
Az is lehet, hogy csak álom minden, nem is élek. Sosem tudjuk meg.
Na, igen. Én is senkinek érzem magam. Anyummal lakom. Barát egy darab van. Pasi, gyerek, semmi. Legfontosabb a két cicám.
Miattuk élek még és anyu miatt. Nem látom értelmét az egész életemnek. Emlékszem, kiskoromban anya gyogysereiról leszopogattam a mentolt. Csak a gyomrom égett, életben maradtam. 8 éves voltam. Akkor is gondjaim voltak.
Nyílt törés?
Milyen furcsa. Ahogyan olvassuk más problémáit, kezdünk rájönni, hogy a miénk nem is olyan hatalmas.
Kedves ember vagy, hogy így aggódsz! Mindenkinek a sajátja a legnehezebb. Én azonban atéreztem ezeket, amit írtál. Nem hangzik jól. Erős vagy, hogy ennyi mindent átéltél.
Ria!
Anyu éppen most jött a dokitol, aki műtött. A hétre van időpontom. Azt mondta, nekem már mennem kéne, megnéz, mi az oka, hogy nem így van.
A depressziós ember nem látja magát szépnek. Ez velem is így van. A sok rossz betett az önértékelésemnek. Ha "itt" maradok, és kiderül, hogy fogok járni első dolgom lesz pszichológust felkeresni. Sok mindent megéltem már, nehogy ez fogjon ki rajtam.
Nagyon köszönöm, hogy vetted a fáradságot és leírtad mindezt. Sokat segítettél! :)