OKOS TV - Szereted, nem szereted? Mire használod? (beszélgetés)
Pl. ott van a távgyógyászat. Nem a Gyurcsók-féle távoli szemmel verés.:)
A betegnek nem kell bejárnia az orvoshoz, mert a mérőműszert karóra formájában viseli, amit az orvos akár naponta is leolvashat, kiértékelhet. Online felírja a gyógyszert és ma már ki is szállítják.
Nekem már nem volt Commodor, viszont Pentium számítógép Windows nélkül igen -a kezdet. DOS-os programon tanultam meg gépelni. Szórakoztatónak tűnő játékok voltak akkor (még), majd ezekből egyre jobbakat, többet akartunk, Windows, Windows-csere, kék halál, videokártya csere, integrált alaplap, nem lehet, számítógép csere, memória bővítés etc. etc.
Most 8 van a gépen, de amire használom, ez már örök.
Tv-hez nem tudok mondani semmit, igazából nem nézem az alap szolgáltatást sem.
Nincs itt semmi erőltetve.:)
Vannak akiknek elég az, amit megszoktak a '80-as években. Nincs érdeklődésük az új dolgok iránt.
Más, személyes dolog, hogy én ezzel nem dicsekednék.:)
Miért zavarná ez azokat, akik használják az új technológiákat?
Más dimenziókban élnek és saját elhatározásból ott is fognak maradni.
azt azért elfogadhatod hogy valakinek az óra az csak óra,,,
sokan még sz okos tv-t se használják ki.
Igen, aki nem tud vagy nem akar ebbe a folyóba belelépni az le fog maradni.
Az 50-60 évesek viszont már ebbe a fejlődő információs technológiában élnek. A Commodor64 pl, a '80-as években elérhető volt. De akár a háztartási gépeket vesszük, ott is egy sütőt, egy mikrót, egy mosógépet már tudni kell programozni, a megfelelő beállításokat elvégezni.
És hogy visszatérjek a tévékhez... Nekem is van a pincében egy működőképes dobozos tévé, ha minden kötél szakad. De az már nem biztos, hogy tudja majd a mai szolgáltatásokat közvetíteni.
Nekem nem zavaró a haladás attól, hogy én nem használom.
A használókat zavarja, ha az ember nem áll be a sorba, ezt rendszeresen tapasztalom.
Ujjongtam már eleget a technikai újdonságok felett, ujjongjon már más is.
Ez a világ meg csak menjen.
Azt gondolom, hogy azért mert egy-két ember nem tudja használni, kihasználni a technikai, tudományos, informatikai fejlődés vívmányait nem kéne lemondania azoknak róla, akik tudják.
Csak hozzáállás kérdése, hogy használják-e az emberek ezeket a kényelmi szolgáltatásokat.
Az időskorú anyukám rutinosan programozza a tévéjét, pakolgatja a csatornákat.
Nem értem miért baj, miért zavaró az, ha egy óra több információt közöl, mint az idő?
Nem gondolom, hogy mindenkinek követnie kéne ezt a fejlődést, de ha nem teszi önmagát zárja ki a világból, mert az óra nem fog visszafordulni, megállni. És ez csak fel fog gyorsulni.
Akkor én biztosan más igényű vagyok.
Tény, sose voltam különösebben játszós.
Nekem maga a munka tartja karban. Ma is éppen logopédiai szakfogalmakat kellett szótáraznom. Maga a fordítás, a megfogalmazás a másik nyelven, még csak ezután következik.
Ha nem a munkám lenne, szórakozásból űzném.
Hát nem.
Anno még örültünk, ha megvehettünk valamit, és az értelmesebbje jól megfontolta, ki tudja-e használni az adott dolgot, amire spórol.
Én azért sem veszek vagy használok okostelefont, mert nem használnám ki. Mi a jó fenének nekem GPS és internet útközben? Meg azzal fizessek.
A bankkártyámat érintem oda, az is egy mozdulat. Nem abból kell kiindulni eleve, hogy a telefon a kezemben van. Mivel csak telefonálok rajta, ezért nincs a kezemben.
Ott marad le az idősebb generáció, hogy ők már nem akarnak kidobni működőképes készülékeket csak azért, hogy újabb, még újabb legyen. Amíg egy telefon ellátja funkcióját, konkrétan azt, hogy telefonálásra, üzenetváltásra képes, addig megtartják. Nincs szükség javító iparosra, mert kuka, irány a bolt... sok esetben még el sem romlott, de már kényszeresen vesznek újat. Ezt tényleg nem kritikus éllel írom, csak jelzem, hogy egy olyan pont a folyamatban, ahol le lehet maradni.
Nem tudjuk, meddig lehet fokozni, folyamatos a fejlődés, a ma megvásárolt hiper-készülék holnap talán elavult lesz, mert kitaláltak még jobbat.
Én értem, de én akkor sem játszom.
Ha van időm, mert éppen nem érkezik munkám, akkor olvasgatok a neten.