Ok nélküli féltékenység? (beszélgetős fórum)

Mikor mondtam, hogy állandóan? Ha a párom valakivel havi rendszerességgel vacsorázgat (mert ugye lehetne helyette mondjuk ebéd is), azt szeretném megismerni. Miután megismertem, már én is könnyebben engedem el egyedül, nem?

Azért azt se felejtsük el, hogy egy nő nagyon erőszakos tud lenni, ha nagyon akar valamit... És ha a régi szép időket emlegeti pityeregve, akkor az a nő bizony akar még valamit.

Nekem a havi egy éttermi vacsi nem éppen ezt jelenti... Ha neked igen, akkor lelked rajta. Nálam ezt randinak hívják.

Nem vagyok olyan okos mint te, de nekem nagyon nehéz volt elfogadtatnom a párommal és mindenki mással, hogy a legjobb barátom fiú, pedig közöttünk soha nem volt semmi... Mi ezt annyival megoldottuk, hogy eleinte sokáig csak ő látogatott meg MINKET, megismerkedtek a párommal, majd a párom magunkra hagyott, ha épp bizalmas dolgokról beszélgettünk. Miután megismerték egymást, már elmúlt ez a bizalmatlanság/féltékenység.

Az ultra ciki az, hogy ha két régi ismeretségű ember szeretne találkozni,beszélgetni négyszem,közt, bepofátlankodsz 3.-nak.

A férjemtől nem tűrném,n hogy ha én leakarok ülni valakivel négyszemközt beszélni ott loholjon és lessen...

El vagy te tévedve nagyon..

:)))))

A barátosném levelein kívül ez a hozzászólás volt,ami ma örömöt szerzett.Köszönöm!:)

Most felhívom a barátomat,hátha Ő is tud valami szépet mondani.Ha szóhoz jut tőlem...

Nem a bulikról, vagy a társasági összejövetelekről van szó, hanem a kétszemélyes találkozókról, ahol szerintem sincs semmi keresni valója állandóan másnak. 1-2szer belefér a gyertyatartó, de amúgy nem.

Lehet, hogy furcsa, de vannak dolgok, amit egyesek a bizalmas barátjuknek elmondanak, de a barátjuk párjának nem szeretnének. Persze ehhez olyan embernek kell, aki be tudja fogni a száját. Akiről úgyis tudják, hogy egy locsi-fecsi HP, annak úgysem mondanak el semmit, meg amúgy is zsák a foltját...

Nekem pár barátom kottyintott el pár dolgot magáról a férjemnek, aztán csak lesett, hogy tényleg semmit nem tudott róla a férjem, tényleg csak én őrzöm, amit rám bízott Ritka, aki tényleg hallgat mint a sír, szerintem őket hívjuk megbízhatónak.

Elég érdekes felfogásod van... Én szeretem megismerni a párom barátait, egy idő után ez egyébként is elengedhetetlen. Vagy te ennyire külön utakon jársz a párodtól?

Nem a középkorban vagyunk, épp ezért, miért ne ismerhetném meg az exét?

Miért nem mennél el egy ilyen talira? Téged nem mutatott be a párod a barátainak? Vagy téged nem szoktak meghívni a barátai egy-egy buliba? Mert szerintem ez ultra ciki... ;)

Szerinted neked mi keresnivalód lenne egy ilyen találkozón? semmi. Eszembe nem jutna elmenni egy ilyen talira.

Nem a középkorban vagyunk, hogy a pasit kisérni kell, hogy el ne rabolják:DDDDDDDDDD

Szerintem nem a forumnyitót kéne kielemezni, hanem magát a helyzetet... Szerintem néhányan kicsit eltévelyedtetek a témától.

Én nem vagyok féltékeny típus, de biztos, hogy idegesítene ha a párom úgy találkozgatna az exével, hogy én pl. nem lehetnék ott. Pláne, hogy mi elég ritkán megyünk étterembe. :)))

A "vadakkal" szemben...?:)

Nem tartalak vadnak,csak van amiről más a véleményem,van amiben hasonlóan vélekedek.Én is csak véleményezek:)Párhuzamot vonok,beleképzelem magam a fórumkiíró helyzetébe.Biztosan van az Ő rovásán is ez meg az,de a párja hazudik(valószínűleg nem tudatosan) önmagának is,a jelenlegi társának is,míg az ex-et nem tudja elengedni.Ez saját tapasztalat,és...Hallod...Nagyon fájó tud ám lenni.Nem igazán tudsz mit kezdeni a helyzettel,nem biztos,hogy az aggodalmad megalapozott,de mi van,ha mégis...És akkor az van,nem vagyok kötelező,de akkor tessék ezt megmondani.Ugyanígy fordítva is érvényes.

Ha példának hozom fel a saját tapasztalatom,gondolatom,jó vagy rossz tulajdonságom,az még nem jelenti,hogy védem magam.Csak az "igazam" védem.Az igazság pedig sokféle,Te is a magadét véded:)

Asszem,itt nem a véleménykülönbség a gond...Nagyon szókimondó vagy,én is,csak itt nem alkalmazom a "választékos" szókincsem.Ha a "élőben" beszélgetnénk,akkor volna,hogy "Baszki,képzeld hogy jártam:Viktóriának szólított!Szerinted normális ez???Akkó húzza zanyukáját a f....ra,me' engem ugyan nem fog!".

Alpári,de én is jobb szeretem nevén nevezni a dolgokat,én is a "vadak" közé tartozom,de ha így beszélnék,előbb vagy utóbb újra regisztrálnom kellene,mert ki lennék tiltva a portálról.

Na,most má' van teteje...?:)

és kimondja, hogy mi a jelen? egy egoista, önimádó ember? ski magán kivűl senkit és semmit nem lát?

Ha tisztelsz egy embert, akkor tiszteled a multját is, és akkor is mellette állsz szivvel-lélekkel, ha képtelen elengedni a multját.

Az utolsó mondattal teljesen egyet értek. És a választottat el kell fogadni a múltjával együtt, mert az is hozzátartozik. Természetesen ez a mi életünkre és mindenki máséhoz is hozzátartozik. Az még a jobbik eset, hogy nem köpködnek egymásra, egymással, ők tulajdonképpen kulturáltan szétváltak. Lassan fognak ezek a kötelékek lazulni. Az egyik oldalon azon háborgott egy hölgy, hogy a párja (nem a férje, nem a vőlegénye, nem a jövendőbelije, nem a gyermekének az apja...) az iwiw-ismerősei közül nem vette le az előző ismeretségét.

Talán nem szerencsés, egy ilyen rövid ismeretség után babát vállalni... Azt mondja a pszichológia, hogy az féltékeny, akinek nincs meg a kellő önbizalma. A másik szerelme, szeretete ajándék, nem pedig tulajdon, amit kedvünk-érzésünk-belátásunk szerint korlátozhatjuk.

A testét-lelkét-gondolatait-kapcsolatait nem birtokolhatjuk.

Nem mondtam, hogy a múlt nem számít. Igenis számít. De el kell tudni engedni. Aki a múltat ringatja magában, sosem jut előre!!

Szembe kell nézni a jelennel, de ez nem azt jelenti, hogy a múlt már nincs és nem számít.

Azt nem értem, hogy egy ember, hogy meri venni a bátorságot, hogy másik embernek akár a multjába, akár bármijébe beleszóljon és parancsolgasson..

Felfoghatatlan számomra ez a hozzáállás..

Ha valaki tudja, hogy az ex mnég érzelmileg számít, az nem vállal gyereket.Vagy ha vállal belekalkulálja, hogy esetleg egyedül is felneveli.

Gyereket pasi fogásra??? elég gyatra dolog...

Így van a múlt az azért múlt, mert vége lett.

Ne a jelenbe élje valaki a régi életét!

Nem ok nélküli.

Ha valakivel lezárom a kapcsolatot, akkor még havonta sem találkozgatok vele tudván, hogy az állapotos párja várja otthon... Az, hogy ki mennyi idő után vállal gyermeket, az a saját dolga, senkinek sincs joga bírálni azt.

A tényeket kell alapul venni. Szerintem a volt barátnő vissza akarja édesgetni a párod. Lehet, hogy csak sajnálatból találkozgat a nővel, de ha az ex elég ügyes, akkor a régi szép emlékek felhozásával és a harmonikus vacsorákkal (kiszakadva a gondokból jelenből...) sikeres lesz...

Én ellenzem azt, hogy akivel leéltem X időt, azzal utána találkozgassak, hiszen oka volt, hogy vége lett közöttünk annak a "kapocsnak".

A múlt attól még él bennünk, persze 17 év sok, nem kell - nem is lehet kitörölni. De hagyni kell a másikat.

Jó reggelt...

Nemrég ébredtem,de nem hiszem,hogy ez az ok,hogy első olvasásra nem stimmelt...Te nyilván olvastál másik fórumon is,onnan ezek az infók...

Anélkül,hogy a felsoroltakat olvastam volna(Majd pótolom...):

Marhaság I.:Ha a gyereke bepisil,annak lelki háttere van,és akkor a szülő forduljon már magába,mert vagy Ő okozza a bajt,vagy más.Ezt mondanám akkor is,ha nem írnád,mióta van ilyen gondja a gyereknek.

Ettől függetlenül...Mennyi az az ismerkedési idő,amit elfogadunk,na,ez okés,ennyi elég volt arra,hogy megismerjük a másikat...?Van amikor pár nap is elég,van amikor huszon meg pár év is kevés...

Marhaság II.:Az egy év alatt(Ez sok vagy kevés...?)meg tudom számolni egyik kezemen,hányszor adtunk egymásnak valamit,az is apróság,mint pl. kicsi csoki.Nem fukarság...Mi nem élünk együtt,mindkettőnknek megvan a maga anyagi gondja,én nem akarok senkit sem kihasználni.Asszem,ezzel megválaszoltam a kérdésed...

Marhaság III.:Sz.r.

Marhaság IV.:Ha barát,akkor okés.Meséltem,simán beszélgetünk...Na,nem megbeszélt találkákon,hanem amikor összefutunk.De esetemben nincs szó olyanról,hogy nem engedtem volna el a másikat,vagy az engem.

Na,ebben a Marhaság IV-ben nem értünk egyet...A barátommal sokat beszélgetünk,ex-ekről is.A múltbéli érzéseket nem kell letagadni.Nagyon szerette a volt feleségét,ahogy én is a volt férjemet.Gond ebből akkor lehet,ha a valamikor mélyen szeretett párokról úgy beszélünk,mintha még mindig Jelen lenne az érzés és nem Múlt.

Itt a gond:Elengedte vagy nem az ex-et érzelmileg...?Ha nem,akkor elég baj mindegyiküknek.

A gyerek...A gyerekeim nem élnek velem.Nem harcoltam értük,nem bizonyítottam mindenáron,hogy én győzök.Több okom volt,hogy ne harcoljak,az egyik,hogy a gyerek nem tárgy,nem lehet eszköz egy harcban.Lehet,hogy rosszul tettem,mert csak még nem köveztek meg(Jó,ez túlzás...),mert "lemondtam" a gyerekeimről.Nem mondtam le Róluk,csak másképp gondolkodom.Marhaságnak tartom(Szavaiddal élve...),hogy a gyerek(ek) mögé bújva védjem magam,vagy épp pasi megfogására használjam a gyereket.Na,de...Megint kontra:)Ha valaki vállal engem,akkor tudnia kell,van gyerekem,és lehet közös gyerekünk is(Nem kéne!Sem lelkileg,sem anyagilag nem vagyok olyan helyzetben,hogy még egy gyerek.),és nagyon sok példa van,amikor a Férfi vállalja a Nőt úgy,hogy a Nő nem dolgozik és van 2-3 gyereke.

Kettő hónap vagy kettő év,vagy bármennyi,közös a Jelen,közös az öröm is,gond is.Elméletileg...

Lépek dolgomra,mert ha így haladok,házasságot kötök a gépemmel...