Ő, a nagy Ő (2. rész) (beszélgetős fórum)

Ejjejj.

az első nagy szerelem 4 évig tartott, a vége már csupa szenvedés volt és veszekedések sora.. megérte? nem.

aztán mikor egyedül lettem, nem is vágytam senkire, én úgy gondoltam mint most te, hogy nemfogok senki iránt ekkora szerelmet és szeretetet érezni, és hogy félek a szerelemtől, mert milesz ha ez az amaz.

És most nagyon boldog vagyok, nemtudom hogy meddig tart talán egész életemben talán csak pár évig, de addig és akkor kell élvezni az igaz szerelmet ami a szívedben van amíg csak lehet.

Szia!én most veszítettem el a szerelmemet:(

Soha nem voltam még annyira szerelmes,ő is így érezte és mondta de elmúlt részéről. Sokat veszekedtünk de mindig megoldottuk és tudom,hogy ez később nem lett volna csak hát nem tudtam bebizonyítani. Igen én is attól félek,hogy ekkora szerelmet többet nem fogok érezni már..

Ezt hogyan érted?

Elüldözted... ha nagyon szeret visszafog jönni, tudod a mondást kidobod az ajtón visszamászik az ablakon...

Az én párom is ilyen volt. Voltak nálunk is gondok, de ő hipp hopp megoldott mindent. Csodás ember :)

Igen én is hiszek ebben. Sok boldogságot mindenkinek!

Még akkor is ha nem hisz az illető benne hogy megtalálja az igazit.. én sem hittem és most úgy érzem ő az.

Tudod, azt hiszem soha semmi nem történik véletlenül. Sem az, hogy megbántanak, sem az, hogy szenvedünk, csalódunk. Ahogy azt sem, hogy újra megtaláljuk a boldogságot. A párunkat Aki szeret és Akit szerethetünk.

Én egy válással a hátam mögött és két gyerekkel az oldalamon találtam meg a boldogságot egy olyan férfiban, Aki azt hiszem nekem rendeltetett.

A gyermekeim szeretik és elfogadják. S ez fordítva is igaz. Ráadásul mindkettőnk családja maradéktalanul elfogadta a kapcsolatunkat.

Igazából nem hittem abban, hogy valamikor is újra esélyem lesz a boldogságra. S lám mégis, mégis vannak csodák:))

Vagyis mindkettőnk példája azt mutatja, hogy erre a Boldogságra bárkinek meg van az esélye...

S még kergetnünk, keresnünk sem kell, kopogtat az magától is:))

Kedves Angelka, a mi kapcsolatunk is állt ki elég kemény próbákat, és tudom hogy sok próba vár még ránk, igyekszünk mindegyiket kézenfogva túlvinni, úgy hogy minnél kevesebbet sérüljön a kapcsolatunk amire én most tényleg csak azt tudom mondani hogy tökéletes:)

remélem ez az álom nemfog véget érni.. soha:)

Hát.. ez az elvett dolog nagyon igaz. elvett az élet tőlem elég sokat, de ugyanakkor kaptam Zolit.

Isten elém ejtette úgy véletlen, csak rajtam múlt hogy megfogom e a kezét vagy sem.

Pedig én akkor nem akartam senkit, ahogy leírtam ez tényleg csak a véletlen műve volt.

És most igyekszem megbecsülni amit kaptam. :)

Szerencse, hogy nem engedte, hogy egyedül cipeld a gondokat.

Igen, ketten mindent könnyebb megoldani. Sok boldogságot, te szerencsefia! :)

Látod, amit az élet az egyik kezével elvett tőled, azt a másikkal visszaadta. Persze, nyilván tettél is érte.

Nagyon szépen köszönjük :)

Én is remélem hogy a Jó Isten nem engedi el a kezemet:)

Hát szerintem is csodálatos pasit fogtam:D Helyes is aranyos is és nagyon imád ahogyan én őt:)

Tudod ahogy a cikkben is írtam azért akartam szakítani, mert nem akartam a nyakába varrni az én gondjaimat is, elég nagy slamasztikában voltam még én sem tudtam hogy fogok belőle kimászni.

De együtt megoldunk minden bajt, ha van köztünk vita az mindíg elcsendesedik hamar, nincsen értelme semmin vitatkozni. Egy szóval boldog vagyok hogy ilyen párom van, és mindenkinek ilyen embert kívánok az életébe:)

Hát hallod, megfogtad az Isten lábát!

De nem értem, hogyan juthatott az eszedbe, miután mindent elmondtál őszintén, ő meg mindennel együtt felvállalt, hogy szakítanod kéne vele!